Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - PETŐ Mária: A váci Migazzi-gyújtemény budapesti lelőhelyű darabjai

PETŐ MÁRIA A VÁCI MIGAZZI-GYŰJTEMÉNY BUDAPESTI LELŐHELYŰ DARABJAI A magyarországi műgyűjtés története egészen a középkorig vezethető vissza, bár ebben a korai időszakban ez a tevékenység még csak thezaurálásnak nevezhető

1 az egyház és az uralkodók részéről. A reneszánsz időszakától figyelhető meg a tudatos gyűjtés kialakulása, elsősorban Mátyás király udvarában,

2 ahol a humanista tudósok közreműködésével már valóságos műgyűjtemény jött létre, beleértve a könyvtárat, az antik régiségeket, a képzőművészeti anyagot és az éremgyűjteményt is. A török hódoltság, majd a visszafoglalási harcok utáni években már jelentős gyűjteményekről van tudomásunk, de a kutatók véleménye szerint a 18. század tekinthető a hazai műgyűjtés virágkorának.

3 E század gyűjteményei közül jelentős gr. Migazzi Kristóf váci püspök, majd Bécs hercegérsekének magánmúzeuma, mely ma már összességében nem tekinthető meg, egyes darabjai különböző helyekre kerültek, így csak rekonstruálni lehet a maga idejében jelentős és gazdag kollekciót.

4 Migazzi Kristóf Antal gróf 1714. október 14-én Trentoban született, (1803-ban hunyt el), apja Migazzi Vince, anyja Del Prato Sagunsani Borbála volt. Középiskolai tanulmányait Trentoban és Innsbruckban végezte, majd felsőbb filozófiai és teológiai tanulmányok végzésére Rómába utazott, ahol a Collegium Germanicum-Hungaricumban fejezte be iskoláit, majd pappá szentelték. 1742-től a Rota Romanánál (legfelsőbb egyházi bíróság) a Német-Római Birodalmat képviselő auditor (ügyhallgató) lett, akit azzal a feladattal bíztak meg, hogy rendezze az örökösödési háború alatt a bécsi udvar és Róma között elhidegült viszonyt. 1752-1756 között spanyolországi követ volt. 1756-ban a betegeskedő Althan Mihály kérésére a királynő váci segédpüspökké nevezte ki, majd 1 ENTZ 1994. 99. 2 PÓCZY 2000. 7-9. 3 ENTZ 1994. 32-58. 4 TRAGOR 1912.; PETŐ 1997.183-193. Althan halála után a váci egyházmegye püspökévé tette, beiktatása 1756 őszén történt meg. 1757-től bécsi érseki kinevezést kapott. 1775-ben részt vett VI. Pius megválasztásában. II. József rendelete értelmében 1786-ban lemondani kényszerült a váci püspökségről és csak a bécsi érsekséget tartotta meg. Nagy érdemeket szerzett Vác fejlesztésében, felügyelete alatt fejeződött be a székesegyház építése, nevéhez fűződik számos egyházi és világi intézmény létrehozása, építkezései a mai napig meghatározzák Vác városának arculatát.

5 Amikor Mária Terézia Migazzit a váci egyházmegye püspökévé nevezte ki, ő egyúttal elődeinek műkincseit is örökölte A hagyatéki leltárak anyagát Entz Géza elemezte

6 és ennek alapján a következő megállapításra jutott, Althan Mihály halála után, 1756-ban a képek száma 170 volt, Forgách Pál elhunytakor 1759-ben 160 darabot jegyeztek fel, a harmadikat 1787-ben ben vették fel, amikor 130 festményt regisztráltak, azután, hogy Migazzi lemondott a váci püspökségről és csak a bécsi érsekséget tartotta meg. Talán váci építkezései finanszírozása miatt kellett időközben megválnia több festménytől. A Migazzi gyűjtemény anyagát felsoroló leltár külön tárgyalja a püspöki palotában és a kismarosi kastélyban fellelhető festményeket, ez utóbbi helyről jegyezték fel, hogy „a termeket igen értékes múbecsü képek, a rómaiak régi alakjai ékesítik, melyeket a régészek által Pompei és Herculaneum nevú elsüllyedt városok romjaiból felszínre hozott ércbe vésett minták után művészileg készítettek. " Az 1748-ban megindult pompei ásatások eredményei ugyanis a festők és a műgyűjtők érdeklődését Európa szerte felkeltették. Vannak egyezések a három, különböző időszakban felvett leltárak között, egy Krisztus születését ábrázoló bronz relief mindhárom össze5 KARCSÚ 1880.; TRAGOR 1929.; MMT 250 skk. 6 ENTZ Géza 1994. 43-44.