Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - FACSÁDY Annamária: A nők ábrázolásának ikonográfiája az aquincumi sírköveken

gosan kivehető, hogy egy négyalakos családi sírkő domborművén a kislány fülében ugyanilyen típusú, kétgömbös fülbevaló csüng.

63 Az egy, vagy két félgömbből komponált, csüngő fülbevaló a késő római korszak viselete volt, egy aranyból készült pár az intercisai temetőből

64 ismert. Hasonló kettős félgömbökből álló fülbevaló látható a Visegrádi Mátyás Király Múzeumban őrzött, különös történetű fejen is.

65 A Visegrád-Lepencén lévő őrtoronyba befalazott, átfaragott fej eredetileg egy aquincumi, sírszoborként meghatározott női szoborhoz tartozott, s előkerülésével az ábrázolt hölgy ékszerkészlete számunkra is teljessé vált. Nyakláncot több emléken láthatunk,

66 mindegyik a nyakra szorosan rásimuló, rövid, gyöngyökből álló nyakék. Arányaik alapján közepes vagy nagyméretű szemekből állók, függő nélküliek. Caracalla korában működő aquincumi kőfaragó műhelyből került ki egy ötalakos családi sírkő,

67 (15. kép) amelyen a 20 éves Flavia Exsuperata nyakát hosszúkás gyöngyszemekből álló nyaklánc díszíti, míg a már említett háromalakos, felirat nélküli sírtábla középső nőalakjának nyaklánca kerek gyöngyszemekből áll. Szögletes, az előbbieknél szélesebb tagokból alakította ki a kőfaragó mester a 3. század első felére keltezhető említett relief-töredék ékszerét. Karperecet és jobb keze mutatóujján gyűrűt is visel egy Contra Aquincumban előkerült töredékes sírkő

68 középső nőalakja. (16. kép) Több szempontból is egyedülálló Zebuca sírköve.

69 (17. kép) A 10 évesen elhunyt kislány haját több tagból álló választékdísz fedi,

70 amelyről homlokára kis lunula lóg. A 3. periódusban készült palmyrai reliefekről jól ismert,

71 s a tárgyi leletanyagban is fellelhető

72 ékszer a „függő"-ként számon tartott ékszerfajta újabb alkalmazási lehetőségére mutat rá. A hajválaszték-dísz megtalálható a nyugati provinciákban is, elsősorban leánygyermekeknél 63 ID Nr. 5164. 64 LÁNYI 1972. Abb. 65/12. 65 SZIRMAI 1999. 70. Nr. 50. 66 ID Nr. 3178, 4701, 8289, 67 ID Nr. 3178. 68 ID Nr. 2756 69 Lelt. szám 64.10. 8. 7

^ A választékdíszekről bővebben: HAHL, L.: Zur Erklärung der niedergermanischen Matronendenkmäler, BJ 160. (1960), p. 9-49. 71 EL-CHEHADE 1972. 84. ; CHEHADE 1987. 98. 72 HIGGINS 1961.183. alkalmazták, apotropaikus jelentéssel, a keleti provinciákban és görögországi emlékeken gyakori. Zebuca édesanyja, Aelia Dubitata fülhöz simuló, kör alakú fülbevalójában a Kr.u. 3. század második harmadától divatos, technikai kivitelezésében és színösszeállításában egyaránt változatos kialakítású fülbevalótípust ismerhetjük fel. Bal keze kisujján pedig látszik gyűrűje, amelynek középső része kissé kidudorodik, érzékeltetve a befoglalt gyürükövet. Gyűrűábrázolást még egy családi sírkő nőalakjának

73 kisujján láthatunk, ő azonban, Aelia Dubitatával ellentétben, nagyméretű, kerek, kiemelkedő fejű gyűrűjét jobb kezén viselte. A gyűrű formája a késő római korszak viseletét mutatja, ami a kőemléknek a frizura alapján történt keltezését tovább erősíti. Az előkerült tárgyi leletanyaghoz képest kevés számú és típusú ékszer szerepel a domborműveken, aminek egyik okát a viselet jellegének megváltozásában kereshetjük. A sírkőállítás szokásának visszaszorulása pedig éppen arra az időszakra esik, amikor a számunkra kézzelfogható leletanyag mennyisége jelentősen megemelkedik, elsősorban a sírleletek révén. KÉZTARTÁS ÉS ATTRIBÚTUM A domborművek frontális beállítása lehetővé tette, hogy a ruházat mellett erős hangsúlyt kaptak a kezek, illetve a kézben tartott tárgyak is. A kéztartás szimbolikus jelentőségét bizonyítja, hogy - egy kivételtől eltekintve - még olyan mellképek esetében is szerephez jutnak, amelyeken a képmező mérete miatt ábrázolásuk elhagyható lett volna. A római mintát követő, de feladatával nehezen megbirkózó helyi kőfaragó mester munkáján is feltűnik az összetartozást jelentő kézfogás.

74 (18. kép) A dextrarum iunctio látható egy idősebb nő sírkövén is, Septimia Procella sírkövén pedig az egymást szorító kéz gesztusával a kőfaragó könnyedén megbirkózott. Az összetartozás jelzésére szolgált az átkaroló mozdulat, a másik vállán nyugvó kéz is. Egy camponai töredéken a bennszülött ruhás nő öleli át férje vállát, míg a Faustina maior hajviseletével azonos frizurájú, római ruhás nőt szakállas férje öleli át. (9. kép) Zebuca vállát édesanyja fogja át, (17. kép) ő azonban mindkét kezével öleli leányát. A mozdulat meghittsége ellenére mesterkéltnek hat a már többször emlegetett Aelia Dubitata kihangsúlyozott, nyújtott ujjú, 73 ID Nr. 3227. 74 ID Nr. 3175.