Budapest Régiségei 41. (2007)
TANULMÁNYOK - KONDOROSSY Szabolcs: Cseréppipák a budai Felső Vízivárosból
de távolabbi és későbbi, falevélhez hasonló változatai Moszkvában is ismertek 8 . Előfordul még kör (Bll, B107, B119), virág (B19), körbe foglalt kereszt (B16), virág, levél és tulipán (mind B117), „emberke" (B4), kettős nyílvég (B4), kettős Y-végű (Bll 3) és rombikus (Bll 3) motívum. Görgőpecsétlők, mintasorok A leggyakoribb mintasor a fogaskerék-vonal, ennek jellemző helyei (százalékok a teljes török anyagra vonatkoznak, a tömegáruk leszámításával, az adott testtáj megléte esetén): előgyűrűn (54%, 24 vizsgálható esetből=v.e.), nyakgyűrűn (átlósan 28%, keresztben 8%, hosszában 4%, 25 v.e.), nyakgyűrű alatt (48%, 25 v.e.), tőke mentén (55%, 33 v.e.), tőke középvonalában (a tőkecsúcstól néha egész a nyakgyűrűig, 19%, 32 v.e.), kémény tövében (42%, 31 v.e.), kémény peremén (55%, 11 v.e.). A fenti értékeket jelentősen befolyásolja, hogy a mázas példányok nagyon ritkán viselnek mintasort (12 példányból mindössze 3: Bill, B122, B123) vagy pecsétlőt. Második legkedveltebb görgőpecsétlő a mihráb (B3, B14, B105), mely tőke mentén, nyakgyűrűn, kémény tövében fordul elő. Ismert még félkörös (B19), fogazott füzér (B14), rácsszalag (Bll7) mintasor (1. kép). A két leggyakoribb török pecsét és mintasor ugyanez Esztergomban is, de hiányzik Szegedről 9 . Mázazás, festés, polírozás A török példányok 9,5%-a mázas. Ha a Hódoltság tömegtermékként jelentkező két típusát kivesszük a számításból, akkor 25% mázazott. Ezek az értékek az esztergomi arányokhoz esnek nagyon közel (3. táblázat). Színek közül a zöld (8 példány, 66,7%) kétszerese a sárga és barna (4 példány, 33,3%) együttes számának, - ez a zöld legmagasabb aránya az ismert városok között. Más fedőréteg alkalmazása ritka: piros festés (B110) és fényes, fekete bevonat (B6) egy-egy esete ismert. Előfordul márványozás is (vékony, fekete, szabálytalan futású, fekete festett vonallal, B43). Polírozás elsősorban a török tömegárunál (B22B99) jellemző, de más török példányoknál is mutatkozik (B4). Török kor Kiugró arányuk miatt a török pipák 10 jellemző formai részeinek tekinthető a tőke (84%, 37 v.e.) és VOLKOV-NOVIKOVA 1996.138, Risz. 1./4-16. Esztergom: KONDOROSY 2007.308, Szeged: KONDOROSY 2008.332-333. 0 A két tömegtípus figyelmen kívül hagyásával. az előgyűrű (75%, 32 v.e.), egybeesőén a szegedi adatokkal (86%, ill. 78%). Kisebb mértékű, de visszatérő a párkány (26%, 31 v.e.) és gallér (29%, 31 v.e.) jelentkezése, kissé megfordítva a szegedi arányokat (p: 35%, g: 18%). Gömb vagy ovaloid, sima csészéjú pipák A jól iszapolt, barna mázas Bl nyakvéget hét U alakú, megnyúlt szirom övezi, melyek közül hatnak belseje bemélyedő, az alsó varratvonalba eső egy pedig kitöltött. Az előgyűrűt kis lépcső választja el, a hiányzó fejet kettős gallér. A belül feketére égetett, világoszöld mázas B2 nyaktöredék is hétszirmúra egészíthető ki, kettős gallérja gyengébb. A Bl és a B2 a gömbös fejű, rozettás típushoz tartoznak, mely szélesen elterjedt a Hódoltságban 11 1660 környékén (a barcsi lelet 1660 előtti, a váradi 1660 utáni). A B3 csészetöredék vállán lefelé forduló papucsos fenyő motívumok, a tőkét mihrábmintasor szegélyezi. A hiányzó kémény plasztikus gyűrűvel indul. A papucsos fenyő pecsét hasonlósága nagy az esztergomiakhoz 12 , de velük nem azonos. A gazdagon díszített B4-nek csak hengeres kéménye csupasz, ám az polírozott. Az ovaloid csészét emberke-szerű, a tőkét apró papucsos fenyő, a nyak árkokkal közrefogott szalagját kettős nyílvég alakú pecsételt motívumok fedik. Nagyobb méretű fogaskerék-díszítés mutatkozik a kémény alján, csésze vállán, a tőke mentén, előgyűrűn, nyakgyűrűn átlósan és alatta. A B5 kerekded csészéje kicsi pereme fölött szűkebb, hengeres kémény áll. Az előgyűrűs kerek nyakgyűrű kis átmenettel emelkedik a nyakból. A csészét rizsszemszerű egyszerű benyomkodások lepik el, a tőke mentén és középvonalában fogaskerék vonal. Az apró B6 ovaloid csészéjére zömök, hengeres kémény következik. A kis nyakgyűrű lekerekített bikónikus forma, előgyűrűje kissé szűkül. Csekély díszítése az előgyűrűn, a nyakgyűrű alatt, a rövid tőke mentén, a kémény tövében és pereme alatt futó finom fogazatú görgőpecsétlő vonalából áll. Bizonytalan a B7 idesorolása gömbölyű csészének a törött kémény felé töretlen ívű folytatódása miatt. Szinte csak nagy, hagymaalakú nyakgyűrűből és hosszú előgyűrűből álló nyaka tőke nélkül, átmenettel csatlakozik a fejhez, melyet Eger: KOVÁCS 1963. 247, III. t. 6; Nagyvárad: EMŐDI 1998. 31, 38. á. 1., Palánk: GAÁL 2004. 277-278, 45a és 48. sz., Barcs: KOVÁCS 1998.170,13. k. 5, Esztergom: KONDOROSY 2007. 310, E15-E17. KONDOROSY 2007. 313, E34, messzebbről E20.
