Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - FÉNYES Gabriella: Középkori vízmű maradványai Budán, a Lánchíd utca 19-21-ben

tett lehetővé, elfogadható, hogy a vízműben megépülésétől kezdve ilyen típusú szivattyú működött. Legfeljebb a szivattyú elhelyezése vagy tartószerkezete lehetett különböző. Például a fent leírt rekonstrukciós elképzelésünkben összeállított hatalmas himba két oldalán vízszintesen is elhelyezhették volna a szivattyú két hengerét. így a dugattyúk együttes mozgatása egy tolórúd segítségével egyszerűen megoldható lett volna. De a jelenleg rendelkezésemre álló 15-16. századi műszaki rajzokat tartalmazó szakirodalomban eddig még nem találtam példát Heron-féle szivattyú vízszintes elhelyezésére. A szerkezet meghajtására szolgáló járgánynak vagy tiprókorongnak nincs a rekonstruálttól lényegesen eltérő megoldása. Az erőátvitelnek azonban többféle megoldása is elképzelhető. Például a Mittelalterliches Hausbuch szivattyút ábrázoló rajzán forgattyústengellyel, hajtórúddal és himbával oldották meg az erőátvitelt.

29 Alkalmazhattak kettős görbítésű forgattyús tengelyt, amelyhez kapcsolódó hosszú dugattyúrudak közvetlenül tudták mozgatni a szivattyúhengerekben mozgó dugattyúkat, mint azt például Taccola vagy Francesco di Giorgio könyveinek ábrái mutatják.

30 Kettős görbítésű forgattyús tengely ábrázolásával találkozunk a Huszita háborúk anonymusa címen ismert, 15. századi műszaki rajzokat tartalmazó munka ábrázolásai között is.

31 A 15. században gyakran másolt műszaki ábrák megoldásai szerint szivattyúk dugattyújának rúdjait mozgathatták bütykös tengellyel is.

32 Francesco di Giorgio rajzai között látható egy olyan megoldás is, hogy a dugattyúrudak fogazottak, mint egy fogasléc, és egy kis fogaskerék segítségével mozgatták azokat. Agostino Ramelli könyvében ez a megoldás a leggyakoribb.

33 MITTELALTERLICHES HAUSBUCH 1986, 25b. Hasonló elven működtek a lipcsei vízemelők, a Rote és a Schwarze Wasserkunst: HOFFMANN 2000b Abb. 26; RODEKAMP 2006, 174,185. TACCOLA 1982 Taf. 31 a De ingeneis III. könyvéből, Firenze, Biblioteca Nazionale Ms.Pal.766, f. 3 (régi számozás XXIX); FRANCESCO DI GIORGIO 1979, 42r, 43r; SCAGLIA 1992, Fig. 17 „ANONYMOUS OF THE HUSSITE WARS" 1979, 21r. FRANCESCO DI GIORGIO 1979,42r; SCAGLIA 1992, Fig. 5-6, Fig. 26. FRANCESCO DI GIORGIO 1979, 42r, 42v; RAMELLI 1979, PI. 12, 21, 22-25, 33-36, 41, 42, 58, 72. További példák: HOFFMANN 2000b 117, Abb. 23 (Augsburg, Abb. 24 Hamburg, Abb. 25 Braunschweig.) : ALTMANN 1896-1897, Nr. 1967; MÁLYUSZ 1997. 2086 sz. Az 5. TÖRTÉNETI ADATOK A BUDAI KIRÁLYI PALOTA VÍZEMELŐJÉNEK ÉPÍTÉSÉRŐL A budai vár vízellátásáról az első adat Zsigmond 1416. július 8-án kelt oklevele, amelyben intézkedik, hogy Hartman nürnbergi csőkovácsnak (más olvasat szerint rézművesnek), aki Budára, a hegyre felvezette a vizet, 1000 rajnai gulden tartozását Nürnberg város ez évi adójának még megmaradt részéből fizessék ki, vagy ha ezt már lekötötték, a jövő évi Szent Márton napi adójából kell odaadni.

34 Ezt az oklevelet Zolnay László és Feuerné Tóth Rózsa a királyi palota vízemelőjének megépítésével hozta összefüggésbe, míg Balogh Jolán a vízvezetékekkel kapcsolatos okleveles adatok között közölte.

35 A Lánchíd utcában feltárt, Zsigmond-kori kőfaragójegyekkel keltezhető, víznyerő aknát magában foglaló robosztus építmény alapján arra gondolhatunk, hogy ez az oklevél valóban kapcsolatba hozható a vízemelő építésével. Nürnbergnek jelentős fémipara volt, a nürnbergi „Rotschmieddrechsler" híresek voltak, a rézből készült esztergált tárgyak előállításában csaknem monopolhelyzetet élveztek, tűzoltófecskendőik keresett exportcikkek voltak, és fő munkaeszközüknek, az esztergapadnak titkát még a városon belül más foglalkozást űző emberekkel szemben is megőrizték.

36 Ha Hartman mester a budai vízmű számára esetleg szivattyút készített, érthető, hogy miért kapott munkájáért ilyen hatalmas összeget. Érdekes hipotézist vetett fel Makkai László. Szerinte Hartman mester első vízvezetéke primitív szerkezet volt és nem volt elégséges ahhoz, hogy a vizet a királyi várba vezesse. Ezért Zsigmond víztorony építését határozta el. Ez a torony lett volna a párja annak a Duna bal partján álló toronynak, amit Bertrandon de la Brocquière burgundi lovag leírt. Makkai László úgy gondolta, hogy az új vízmű megalkotására a sienai Taccola volt a legalkalmasabb személy, aki 1433 és 1437 között Magyarországon tevékeny^ ALTMANN 1896-1897, Nr. 1967; MÁLYUSZ 1997. 2086 sz. Az oklevél tartalmát a Zsigmondkori oklevéltárból és a Regesta Imperii-ből ismerem. Hartman mester a Regesta Imperii-ben mint „rorsmid" szerepel, amelyet a budai vízművekkel foglalkozó szakirodalomban csőkovácsként fordítanak. A Zsigmondkori oklevéltárban rézművest írnak, ami a i?ofschmied-nek felel meg. 35 ZOLNAY 1958,3; ZOLNAY 1961,18,22; ZOLNAY -JAKAB 1965,181; TÓTH 1975,34; BALOGH 1966,88. 36 HORNUNG 1960, 15. A cikkre Péterfi Bence hívta fel figyelmemet, és ő bocsátotta azt rendelkezésemre, akinek segítségét ezúton is köszöm.