Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - FÉNYES Gabriella: Középkori vízmű maradványai Budán, a Lánchíd utca 19-21-ben

pontos leírása Heron Frvm/tamcmf című könyvében ránk is maradt. 6 Heron olyan, általa tűzoltófecskendőnek szánt dugattyús szivattyú elvét vázolta fel, amelynek két függőleges elhelyezkedésű hengere volt, szívó- és nyomószelepekkel. (A tűzoltófecskendő műszaki feltételrendszere lényegileg megfelel a nagy nyomómagasságra üzemelő vízszivattyú­éval.) A szívószelepek a hengerek alján voltak elhelyezve, a nyomószelepek a két henger között kialakított közös nyomócsőben. Amikor a szivattyúhengerben a dugattyú felemelkedett, a szívószelepen keresztül a külső légnyomás hatására víz áramlott a szivattyúhengerbe. Amikor a dugattyút lenyomták, a szívószelep zárt, a nyomószelep kinyílt és a szivattyú­hengerből a víz a nyomószelepen keresztül a nyomócsőbe áramlott. Ennek pontosan megfelelő, ókori darab látható a madridi Régészeti Múzeum kiállításán (Museo Arqueológico Nációnál, ltsz.: 1936/39/1. 22. kép), és egy további példányt ismer a szakirodalom Chiarucciaból. 7 Ezen az elven működő dugattyús szivattyú a 15. század­ban is ismert volt, ezt mutatják Francesco di Giorgio Martini Trattato di architettura ingegneria e arte militare című munkájának ábrái. 8 A 15. században a szivattyúnak egy másik változata is kialakult, egy olyan szivattyú, amelynél a szivattyú hengere, maga a szívócső. Amikor a dugattyú leereszkedett, a dugattyú alján lévő szelep kinyílt és víz áramlott a dugattyú belső terébe. Amikor a dugattyú felemelkedett, a szelep 5 SCAMOZZI 1615, 351 6 HERON 1899 I, XXVIII. 7 Chiaruccianál 1795-ben került elő egy Heron megoldású bronzszivattyú. 1907-ben Metz mellett Sablonban egy kútban találtak egy fából és ólomból készített példányt. További darabok kerültek elő Bolsenából (bronzból), Saint-Germain-en-Laye-ből és két példányt őriz a British Múzeum is. Utóbbiak fából készültek ólommal tömítve: FELDHAUS 1970, 838-841. A Metzben és a Saint-Germain-en-Laye-ben találtakkal azonos típusú szivattyú Silchesterben is előkerült, ezt egy fatuskóból alakították ki, amelyben ólomcsövek voltak: USHER 1954, 135-137. 8 FRANCESCO DI GIORGIO 1979,42r, 42v, 43. " TACCOLA 1982, Taf. 31 a De ingeneis 3. könyvéből (Firenze Biblioteca Nazionale Ms.Pal. 766, f. 3 (régi számozás XXIX), Taf. 36 a De ingeneis 3. könyvéből (Firenze Biblioteca Nazionale Ms.Pal. 766, f. 18v.-19 (régi számozás XLIV-XLV), Taf. 53 a De rebus militaribus-ból (München, Bayerische Staatsbibliothek Clm. 28800, f. 25v (régi számozás 38v); További példák a De rebus miiitaribus-ból: TACCOLA 1971, Lat. 28800, 38v, 39r, 40r. zárt és a dugattyú a felette lévő vizet felemelte. Ennek a szivattyútípusnak első ábrázolásait Taccola könyveiben találjuk. 9 Ilyen megoldásokat Francesco di Giorgio Martini is bemutatott. 10 Ennek a szívószivattyúnak az emelési magassága azonban korlátozott volt, így Budán, ahol több mint 60 m magasra kellett emelni a vizet, ezt nem is lehetett alkalmazni. Térfogatkiszorítás elvén működik a rotációs szivattyú is, de ez csak Agostino Ramelli 1588-ban megjelent, Le diverse et artificiose machine című könyvében szerepelt először. 11 A 15. -16. századi szakkönyvekben felsorolt egyéb, már az ókortól ismert vízemelő szerkezetek - úgymint a vízemelő kerék, az archimedesi csavar, a vedersoros láncos vízemelő 12- valamint a 15. században feltalált és mindenekelőtt bányavíz kiemelésére használt ún. Paternoster szivattyú (más néven bőrlabdás vízemelő), 13 részint a nagy emelési magasság, részint a várhegy földrajzi jellegzetességei miatt, vízemelésre Budán nem is jöhettek számításba. 14 4. A REKONSTRUKCIÓ A lelőhely és a leletek átvizsgálása után, kutatásaink jelenlegi állása szerint a következő megállapításokat tehetjük. 15 A vízmű építő mestere a vár vízellátását az akna keleti oldalán, a forrásfoglalatból kifolyó jó minőségű vízre 1U FRANCESCO DI GIORGIO 1979, 42r, 43v, 43r. 11 RAMELLI 1979, Pl. 39-40, 51. 12 KYESER 1967, Blatt 56b vedersoros láncos vízemelő, Blatt 57b, 64a vízemelő kerék, Blatt 63a archimedesi csavar. Az ún. „Huszita háborúk anonymusának" kéziratában vízemelő kerék: „ ANONYMOUS OF THE HUSSITE WARS" 1979,35r. TACCOLA 1971, Lat. 28800, 43r taposókerekes vízemelő. TACCOLA 1982, Taf. 20 a De ingeneis II. könyvéből München, Bayerische Staatsbibliothek Clm. 197, f. 96v (régi számozás 98v) vedersoros láncos vízemelő; FRANCESCO DI GIORGIO 1979, 43r archimedesi csavar, 43v vízemelő kerék, vedersoros láncos vízemelő. AGRICOLA 1985, 193-198 veder- vagy kannasoros láncos vízemelő, 213-220 bőrlabdás vízemelő, 221-222 bőrzsákos vízemelő. Vízkerék által hajtott archimedesi csavar Leonardo rajzai között: GIBBS-SMITH 1978, Abb. 62. 13 HOFFMANN 2000a, 39; ábrázolásai: FRANCESCO DI GIORGIO 11979, 43v; RAMELLI 1979, Pl. 56; AGRICOLA 1985, 211, 101. ábra. A korabeli ábrázolások között találkozunk fújtatós szivattyúval is, ez azonban a gyakorlatban nem vált be: HOFFMANN 2000a, 39, ábrázolása pl. Taccola De ingeneis I. könyv 31v PRAGER-SCAGLIA 1972, Fig. 7. " A vízemelés lehetséges módjaival már Zolnay László is foglalkozott és helyesen ő is azt a megállapítást tette, hogy a budai vízemelőknél vedersoros vízemelő nem működ­hetett, itt szivattyút kellett alkalmazni: ZOLNAY 1961, 26. A rekonstrukciós elképzelés édesapám, Dr. Fényes Ákos gépészmérnök segítségével készült, akinek tanácsait, rekonstrukciós rajzát és számításait ezúton is köszönöm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom