Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - FÉNYES Gabriella: Középkori vízmű maradványai Budán, a Lánchíd utca 19-21-ben

lévő csaphornyok arra utalnak, hogy ez valóban a szerkezet talpgerendája lehetett. A talpgerendába illeszkedő függőleges, mai állapotában 2-2,1 m magas faoszlopokat a talpgerendától mért 1,44 m magasságban csapolt, merevítő keresztgerenda fogta össze. A keresztgerenda csapolása felett a faoszlopok végei roncsoltak, így eredeti hosszuk teljes bizonyossággal ma már nem állapítható meg. Ha feltételezzük, hogy a merevítő keresztgerendát egyenlő távolságra helyezték el a faoszlopok merevítésére, akkor a keretszerkezet teljes magassága 3 m, vagy két merevítő keresztgerenda esetén 4,5 m körül lehetett. Az akna jelenleg mérhető legnagyobb mélysége 4,2 m, ennek alapján a keretszerkezet eredeti magassága az utóbbi is lehetett. A keményfa gerendák keresztmetszeti méreteik miatt (18-20 cm körül) nagy terhelések elviselésére alkalmasak voltak. Felismerhető rajtuk, hogy egymással való összeillesztésük csapolással történt, és a leletek tanúsága szerint a készítő mesterek a szerkezetek szilárdságát, merevségét a csapolt felületeken áteresztett fa csapokkal is növelték. A következő, összetett maradvány öt részből áll (8-9. kép,10. kép 15). Két fa hosszgerendát két keresztgerenda fog össze egy szerkezeti egységgé. A hosszgerendák 242, illetve 224 cm hosszúak és 18-20 cm szélesek. A csapolás merevségét itt is fa csapokkal növelték. A hosszanti gerendák végén téglalap alakú lapolás van, amelyre ötödik elemként egy, speciálisan kialakított, 116X48X40 cm-es fahasáb illeszkedik a két rövid oldalán kialakított hornyokkal. A hornyok között a fahasáb felső oldalán 75 cm hosszú, 16 cm széles, négyszög keresztmetszetű vályú van kivésve. A vályú fenekén két kerek, 7 cm átmérőjű lyuk van, amelyeket az ellenkező oldalon egy-egy 12x12 cm-es, négyszögletes vaslemez fed. A vályú felöli oldalon a fahasábot, szétrepedés ellen két ácskapocsszerűen beütött vaspánt fogja össze. Ezek 24/25 cm hosszúak, 5 cm szélesek és 2-2,5 cm vastagok. Ennek ellenére ez a fa elem megrepedt, a repedéseket vízkő tölti ki. A szerkezet keresztben 2-2 cm hézaggal illeszkedett az akna szélességébe. A hosszgerendák a padlóval 40°-os szöget bezáróan, ferde helyzetben kerültek elő. Ennek a szerkezetnek a vályús eleméhez hasonló fahasábot találtunk az akna forrásfoglalat felőli részének betöltésében (11. kép 4). A vályú, két szélén a fúrt lyukak, és az ellenkező oldalon a két furatot eltakaró vékony vaslemez az előbb leírt elemmel azonos kialakítású, és mérete is megegyezik. Ez a hasáb azonban 50 cm-rel hosszabb és némileg vékonyabb (29x30 cm). Két végén hornyok és a vályú szélein vaspántok nincsenek. A vályú aszimmetrikusan helyezkedik el, a hasáb egyik végétől 30, másik végétől 55 cm-re. A fahasáb két vége eltérő kialakítású. Az egyik simán lefűrészelt. A vályútól távolabb eső másik vég eredetileg csapként végződhetett, azt hengeresre munkálhatták meg. Ez a csap letört, vagy levágták, de nyoma (durván kör alakú, érdes, kicsit kiemelkedő felület) jól kivehető. Ez alatt a fahasáb alatt egy 6 cm vastag 20 cm széles, 148 cm hosszú deszkát találtunk (11. kép 1). A deszkán két, 12-13 cm átmérőjű kerek lyuk van. Ezek aszimmetrikusan vannak kivágva a deszka egyik végétől 52, másik végétől 28 cm távolságra. A deszka egyik oldalán a körkörös lyukak nagyobb (16 cm) átmérőre hengeresen ki vannak süllyesztve. A két lyuk között a deszka szélén 26 cm hosszú, 3 cm mély kimunkálás, a deszka egyik végén 7 cm mély hornyolat, az ellentétes végén egy sekély, négyzet alakú (7x8 cm) véset található. A betöltésből előkerült továbbá egy ormótlanul faragott, kb. 20X16 cm keresztmetszetű fadarab, amelynek egyik oldalán egy 4 cm mély, téglalap alakú 20X8 cm véset, ugyanezen oldal másik végén egy, 8 cm mély, 3 cm átmérőjű kerek furat van (11. kép 3). A furat felülethez való csatlakozásánál a felületen erőhatásból eredő mélyedés látható. A betöltésben további, vékonyabb rudakat, lécet, valamint ezek töredékeit találtuk (10. kép 1-14,11. kép 2). A kisebb fa leletek főleg az akna középső részén, a függőlegesen álló keretszerkezet előtt, az akna betöltésének alsó részén, vagy közvetlenül az akna padlóján, illetve a ferdén előkerült keretszerű szerkezet alatt koncentrálódtak. Ezek részben zsindely- (19 db) és léctöredékek (12. kép), részben ékek (13. kép), valamint félkör keresztmetszetű rudak és deszkák töredékei (14. kép). A kisleletek közül a jelentősebbek a következők: A vályús fa szerkezet kiemelésekor, az akna nyugati részén egy 13-16 cm átmérőjű hengeres testű, edényszerű tárgy került elő. Ezt egyetlen fatörzs darabból készítették, úgy, hogy belsejét esztergályozták, külsejét nagyon durván, sokszögformára alakították, peremét gyűrűsen képezték ki (15. kép 1). Falvastagsága változó, 0,4-2 cm közötti. Az akna padlóján egy olyan fa kalapácsot találtunk, amelyet vésőkhöz szoktak használni (15. kép 2). A rajta megfigyelhető erős benyomódás is erre utal. Feje 15,2X11X6 cm méretű lapított henger, szára 22 cm hosszú, 3X1,8 cm átmérőjű. Előkerült továbbá 3 db facsap (15.