Budapest Régiségei 41. (2007)

TANULMÁNYOK - IRÁSNÉ MELIS Katalin: Régészeti kutatások az MO autópálya ÉK-i szakaszán elhelyezkedő 11-13. századi falu területén (Budapest XV. Rákospalota - Újmajor, I. Lelőhelyl995.)

cm vastag réteget alkottak. Az 1987-es járószinttől, amely cc. azonos volt a középkori járószinttel, a gödör 110 cm mély lehetett. Feltételezhető, hogy a 6. égetés után, a gödör használhatatlanná vált, és az égésrétegek közötti földcsíkoktól eltérő, egységes összetételű, 12. századvégi régészeti leletekkel kevert barna, homokos földdel feltöltötték.

26 Henger alakú, 80-100 cm széles tüzelőgödrök a Csepel-szigeti Vízmű telep terültén, Szőlős falu kertjeiben is gyakran előfordultak. A 38-39. gödrök egymástól 50 cm-re helyezkedtek, a korábbi 80 cm széles, 38. gödör alján, az égett, bolygatatlan homokon, 5-6 cm vastag, tiszta faszénréteg volt. A faszéndarabok felett égett földcsomókkal és apró paticstörmelékkel kevert barna föld volt. A gödör elé ovális alakú, lejtős előteret ástak. A későbbi, 88 cm széles, 39. gödör annyiban különbözött az előzőtől, hogy a gödör alján 5-6 cm vastag paticslap volt, amelyen megmaradt a 12-18 cm vastag faszénréteg. Ez utóbbi két gödröt a feltárás előtt, az alsó faszénréteget eltakaró, kevert barna földig elnyesték. A 39. gödör előtere a 13. század közepére jellemző régészeti leletekkel kevert barna földdel volt betemetve.

27 A felsorolt henger alakú, tapasztás nélküli tüzelőgödrökkel azonos a rákospalotai 38/a gödör, amelyet egy nagyobb, korábban feltöltött gödörbe ástak be. A 71/a tüzelőgödörnek pedig, csak a formája más, a lelőhelyen gyakran előforduló, négyszögletes hasáb alakú gödör volt. A Rákospalota-újmajori I. lelőhelyen új típusú, két hasáb alakú gödörből álló, szabadtéri tűzhelyek is megjelentek. A 13. 101. és a 114. a bolygatatlan talajba, a 109/a az elhagyott 109. házba, a 88. a 43. 85. 105. árkok feltöltött csomópontjába, a 113/

b a 113. és a 132. árok feltöltött csomópontjába, a 106. a feltöltött 43/2-3 árokba, és a 111/b a feltöltött 111/a árokba volt leásva. A gépi földmunka befejezése után a tüzelőhelyek foltja élénken elvált a ház, vagy az árkok betöltésétől, és látszott, hogy a tüzelőhely alsó gödreinek a széle túlhaladt a korábbi ház, vagy az árkok oldalán. A házba ásott gödröknél egyértelmű a sorrendiség. Az árkoknál azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, mert ha rekonstruáljuk az árkok fölfelé szélesedő formáját, akkor az látszik, hogy a tűzhelyek túlnyomó része belefért az árkokba. A házba, az árkokba, valamint a bolygatatlan talajba ásott tűzhelyeket a kerti övezet utolsó átalakításának az idejére tesszük, amelyeket a 12. század végén megszüntettek. A nyolc tűzhely, egymás közelében, a kerti övezet É-i lejtős területén, a Mogyoródi-patak közelében helyezkedett el. Feltehetően több család használta, feltehetően különböző élelmiszereket füstöltek benne. Mindegyik tűzhelynél gyakori átalakítást figyeltünk meg, és rendszeresen váltogatták a tüzelés helyét. Megfigyeltük, hogy a kisebb gödrökben kerek, vagy kissé ovális paticslapok voltak, a 113/b tűzhelynél a paticslapok egymás mellett és részben egymáson kerültek elő. A nagyobb gödrökben ritkán volt paticslap, ezekben általában az égést elfojtó földrétegeket találtuk meg. Gyakran előfordult azonban, hogy ezekben a gödrökben is tüzeltek, jól láthatóan megmaradtak a hamuval körbevett, különböző vastagságú a faszénréteg foltok. AZ ÁRKOK Az ismert 11-13. századi Buda és Pest körüli falvakban különböző típusú árkok kerültek elő. A Csepel-szigeti Szőlős falu központjában (Szigetszentmiklós Vízmű telep) közvetlenül a tatárjárás (1241) előtti időszakban a házas, kemencés, vermes, belső telkeket párhuzamos árkok választották el egymástól.

28 Egy-egy telek 25-26 m széles volt. A föld fölé épített, kétosztású házaknak tapasztott cölöp-karóvázas fala volt, a házak lebontása közben a korhadt cölöpök letörött hegyei benne maradtak a cölöplyukakban. A faluközponttól északra, előkerültek a faluközponttól korábbi és a faluközponttal egyidős, kerti építmények: félig földbe épített házak, szabadon álló kemencék, különböző tüzelőhelyek, gödrök. A legkorábbi kertek, amelyekben csak 11-12. századi régészeti leletek kerültek elő az M0 autópálya nyomvonalán (Szigetszentmiklós Üdülősor) helyezkedtek el.

29 A faluhely egymástól távol eső részletein, párhuzamosan haladtak a Dunára vezető, K-Ny-i, több funkciós, kisebb-nagyobb árkok. A feltárt terület Ny-i szélén nyomokban megtaláltuk egy É-D-i, széles és mély, 11-13. századi árok nyomait, amelyből derékszögben kifutottak az előbbi, kisebb árkok. A nagy, 11-13. századi árok nyomvonalába ásták a Vízműtelep legnagyobb, É-D-i, 5 m széles közműárkát, amelynek a Ny-i oldalán építették fel a Vízmű kútjait. A kutak között a kutatást abba kellett hagyni. A Soroksár-Várhegyi dűlőben, a 14-16. 26 IRÁSNÉ MELIS 1992. 95. 28 IRÁSNÉ MELIS 1991.186-187. 27 IRÁSNÉ MELIS 1991.183. 29 IRÁSNÉ MELIS 1992a. 41-51.