Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Nagy Margit: Kora népvándorláskori sírleletek Budapest területéről = Grabfunde aus der frühen Völkerwanderungszeit im Gebiet von Budapest 95

KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI SÍRLELETEK BUDAPEST TERÜLETÉRŐL valamint a Körös déli partja mellől kerültek elő. Istvánovits-Kulcsár legutóbbi összeállítása szerint lemezes aranycsüngőt eddig tizenhét lelőhelyről ismerünk.

7 1.) Gyulavarsánd-Laposhalom, szórvány, aranylemez csüngő bordázott füllel, a lunula belsejében rekeszes kék üvegbetéttel. H.: 2,2 cm. Sz.: 2,4 cm.

8 2.) Csongrád és Szentes vidéke. Gömbös végű arany csüngő, melynek utólag rádolgozott, barázdált díszű fülénél egy aranygömböcske ül. H.: 1,9 cm. Súly: 1,54 gr.

9 3.) Dunakeszi-Székesdűlő, női temetkezésnél karneol-, borostyán- és kalcedongyöngyök közt lemezes, granulációdíszes lunula.

10 4.) Eger vidéke (?) A csüngő préselt lemezének szélei felfelé hajolnak, fülének tövén és két végén egy-egy arany gömböcske ül. Átm.: 1,1 cm.

11 5.) Füzesabony-Kastély-dűlő 150. sír. D-É-i irányú, bolygatott női sír. Barázdált felületű, patkó alakú arany csüngő, végein és belsejében kék üvegbetétes rekeszekkel. Átm: 1,2-2,05 cm.

12 6.) Kecel-Csukástó (1965) patkó alakú aranycsüngő.

13 7.) Kelebia-Vermesjárás, D-É-i bolygatott sírlelet (1966) rablógödréből egy patkó alakú arany csüngő, a fül alján és a két gömbszerűen kiszélesedő végen kékes-fekete üvegberakás. Átm: 2 cm.

14 8.) Kiskőrös-Vágóhídi dűlő, Seregélyes 7. sír, DKÉNy-i irányú csontváznál gyöngyökkel együtt patkó alakú csüngő a kiszélesedő végeken kék kőberakással. Átm.: 2 cm. Kiskőrös-Vágóhídi dűlő-Seregélyes 17. sír, DK-ÉNy-i tájolású, piros agyagkorsóval, vas vödörcsüngővel. Az „áll alatt" patkó alakú arany csüngő, melynek két végén és a függesztőfül tövén kerek rekeszekben kék üvegberakások ülnek. Átm: 1,7 cm. Súly: 1,25 gr.

15 9.) Kiskunfélegyháza-Kecskeméti út. Nagyobb méretű barázdált díszű, patkó alakú arany csüngő, a fül alatt és a két végén kék üvegbetéttel. Átm.: 2,2 cm. Hasonló kisebb arany csüngő, ugyancsak kék üvegberakásos díszítéssel. Átm.: 1,8 cm.

16 7 ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2006. 215, 5. kép. 8 KŐHEGYI 1985. 274, II. t. 49; azonos PÁRDUCZ 1941, 22, X. t. 9-el és ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2006. 215,1. számmal (Békéscsaba környéke) 9 KŐHEGYI 1985. 270-271,

1.1.18. 10 Reményi László-Korom Anita ásatása, 2004; KINCSEK 57; ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2006. 215,3. sz. 11 KŐHEGYI 1985. 271, II. 1.1. 12 FARKAS 1998. 73, II. t. 3, A szerző észrevétele szerint az üvegbetétes granulált díszű fülbevalók és a lunula betétjei hasonló színűek, tehát ékszerkészletről lehet szó. HAVASSY 1998.148,8. sz. 13 KŐHEGYI 1985. 279, IV. t. 12 (leírás, méret nélkül) 14 KŐHEGYI 1985. 284, IV. 1.11. 15 KŐHEGYI 1985. 314, X. t. 5 és 11. 16 KŐHEGYI 1985. 286, VI. 1.1-2. 10.) Kiskunmajsa-Kuklás Jenő földje, D-É-i irányú sírleletből bordás díszű, patkó alakú arany csüngő, a fül alatt háromszögletű rekesszel és a két végén kerek rekeszekkel, feketés színű berakással. Átm.: 1,9 cm.

17 11.) Mezőcsát-Hörcsögös 56. sír, D-É-i irányú női temetkezésből arany lemezgyöngyök, karneol és üveggyöngyök közé fűzött arany lunula a melltájékon. A végeken kerek rekeszben kék üvegberakások. Átm.: 2 cm.

18 12.) Monor vidéke, patkó alakú arany csüngő, középen gerinceit, kerek rekeszekben végződő végekkel. A rekeszekben feketés berakás volt. Átm.: 2,5 cm.

19 13.) Nagykörü-Marsó tanya, patkó alakú arany csüngő, nyitott végein kék berakással. Füle alatt granuláció ül. Átm.: 1,8 cm.

20 14.) Örvény-Seres Zsigmond szőlője. É-D-i irányú női sírból (lyuggatott peremű tükörrel, bronzcsengővel, kolomppal (?), gömbös karikás fülbevalókkal, orsógombbal, gyöngyökkel együtt) végein és közepén kék köves berakású, patkó alakú csüngő. Átm.: 1,8 cm.

21 15.) Szeged-Csongrádi út 24. sír, DNy-ÉK-i irányú női sírban a patkó alakú arany függő a gyöngysorba volt fűzve. A csüngő végein kerek rekeszben és a patkó belsejében, ómega alakú rekeszben fekete üvegberakás. Átm.: 2,2 cm. Egy másik, az előzőhöz hasonló arany csüngő a jobb lapocka mellől, a bolygatott földből került elő.

22 16.) Tápiószele-Szumrák, DK-ÉNy-i sírban karneol-, ametiszt-, korallgyöngyök közt a nyakban rekeszes kék üvegberakásssal és granulációval díszített arany lemezcsüngő, a f üggesztőf üllel szemben háromszög alakú rekesszel. (A sírban még bronzkarika, állatcsont, bronzcsengő, edény, bronzszelence.) Átm. 1,5 cm. M.: 1,9 cm. Súly. 0,71 gr.

23 17.) Tenk-Homokbánya, vétel, rozettával és arany gyöngyökkel együtt patkó alakú aranycsüngő, lemezből kivágva, aranydróttal keretezve. Belsejében három rekeszes kék üvegbetét, a függesztőfüllel szemben háromszög alakú rekeszes üvegbetétes dísz. H.: 2 cm. Sz.: 2,3 cm.

24 A felsorolt darabok a szarmata területről ismert félhold alakú aranylemez csüngők legelterjedtebb tí17 KŐHEGYI 1985. 290, VI. 1.19. 18 VADAY 1984.169, Taf. 4.1; Taf. 5.1. 19 KŐHEGYI 1985. 294, VII. t. 7. 20 KŐHEGYI 1985. 295. 21 KŐHEGYI 1985. 296, VII. t. 18. Az átmérőként megadott 8,0 cm nyilvánvalóan elírás. 22 KŐHEGYI 1985. 321, XII. t. 5-6. 23 KŐHEGYI 1985. 301, ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2006. 215,16. sz. 24 KŐHEGYI 1985. 303, VIII. t. 1; HAVASSY 1998. 148 és CÍMLAP; ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2006. 215,17. sz. 97