Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Nagy Margit: Kora népvándorláskori sírleletek Budapest területéről = Grabfunde aus der frühen Völkerwanderungszeit im Gebiet von Budapest 95

BUDAPEST RÉGISÉGEI XL. 2006. NAGY MARGIT KORA NÉPVÁNDORLÁSKORI SÍRLELETEK BUDAPEST TERÜLETÉRŐL 1. BP. X. KERESZTÚRI ÚT 162, A RÁKOS-PATAK ÉSZAKI PARTJA 1969 március 14-én Dr. Noszky Jenőné bejelentette, hogy a Fővárosi Kertészeti Vállalat 1. sz. telepének a Keresztúri úttól északra fekvő területén embercsontok kerültek elő. A csontokat a bejelentő a Rákos patak ideiglenes medrének kimélyítése után, a meder északi fala mellett találta (1. kép 3,1 sz. lelőhely). A helyszíni szemle során megtudtam, hogy a Rákos-patak Kőbánya és Mátyásföld közötti, keletnyugati irányú szakaszán szabályozási munkálatok folytak. Ennek során az eredeti medertől 6-8 méterre északra földgéppel ideiglenes medret vájtak. A bejelentő március 12-én az ideiglenes meder északi falában embercsontokra lett figyelmes. A csontok kb. 60 cm mélységből kerültek elő. Megtaláláskor csupán a medence és a lábszárak feküdtek eredeti helyükön; a felsőtest csontjai és a koponya a partfal laza homokjával együtt leszakadt. A meder alján lévő homokban Dr. Noszky Jenőné és 16 éves fia, Noszky Tamás rábukkantak az ép koponyára és egy törött fülű agyagkorsóra. Kibontották a partfalban in situ fekvő lábszárakat, itt azonban melléklet már nem volt. Átvizsgálva a kimélyített mederbe szóródott homokot, összegyűjtötték a felsőtest többi csontját is. A nyakcsigolyák közelében egy ép arany torquest és a rajta lévő félhold alakú csüngőt találtak. A torquestől nem messze, a leszakadt homokból egy erősen oxidálódott, törött tűszerkezetű, lunula alakú bronz fibula is előkerült. A bejelentő a leleteket a Budapesti Történeti Múzeum, az embercsontokat az MTA Régészeti Intézete számára vizsgálatra átadta.

1 A helyszíni szemlén a felszedett lábcsontok helyét láthattam. A bejelentők elmondása alapján megállapítható volt, hogy a csontváz koponyával D-re, DÉ-i tájolásban, nyújtott helyzetben feküdt. Az agyag korsó a felsőtest közeléből, talán a koponya mellől gurult le a mederbe, a torques a nyakcsigolyáknál 1

A meglehetősen robosztus csontvázat Kiszely István 1970-ben 20-25 év körüli férfinek határozta meg. lehetett. A szemle során az ideiglenes patakmeder mintegy 4 m magas északi és déli falát gondosan átvizsgáltam. A 20-25 cm-es felső humuszréteg alatt tiszta sárga, folyami homokréteg húzódott, melyben újabb beásást nem találtam. A Csatornázási Művek április folyamán a sír környékén a patakmeder mindkét oldalát földgéppel legyalultatta. Ezt a földmunkát figyelemmel kísértem. Az arany ékszeres sír környékén, a patakot kísérő homokdűnéken 200250 méteres körzetben temetkezés vagy egyéb régészeti jelenség nem került elő.

2 A LELETEK LEÍRÁSA ÉS ELEMZÉSE

3 1. Arany torques Négyszögletes metszetű, csavart drótból készült, hurkos-kampós záródású. A zárórész előtti drótszakaszt kerekre kalapálták. A kampót alkotó drótvéget gömbszerűen lekerekítették. A hurkot kb. 3 cm hosszú kerek metszetű drótból hajlították; a hurok 1 cm hosszú, keskenyre nyomott, a drót végét háromszorosan visszatekercselték. A torques közepén patkó alakú, félgömbös végű, öntött arany csüngő függött. A barázdált díszű függesztőfület meghajlítva forrasztással erősítették a csüngőhöz. A torques és a csüngő aranyának színe megegyezik, kopásnyom egyiken sem látható. Átm.: 14,5 cm. A drót V.: 0,2 cm. A csüngő Átm.: 1,8 cm. Súly a csüngővel együtt: 13,37 gr. (1. kép 1, la; 2. képi) 2. Lunula alakú bronz fibula Öntött, sima pelta vagy lunula formájú lemez, végein kettős, a lemez szélén, a hajlásnál és középen egy-egy félkörös kiugróval. A lemez formája a pelta (amazonpajzs) formától annyiban különbözik, hogy a belső ív középső toldalékrésze hiányzik. A fibula előlapján vékony ezüstlemez borítás részletei ma2 BTM Adattár, Nagy M. 480-77. sz. jelentése. NAGY 1970. 48. 3 A leletek BTM Népv. Gyűjt. 69.1.1.1-3. Ltsz.-on. Restaurátor: Hervainé Nagy Judit. A csüngő: NAGY 1995.150-151,105. sz. Az agyag korsó: 106. sz. 95