Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Gabler Dénes: Terra sigillaták az albertfalvi vicus nyugati részén = Terra sigillata im Westteil des vicus von Albertfalva 71

GABLER DÉNES BTM ltsz. 2004.12.106 Lelőhely: 171. objektum körüli nyesés (újkorral kevert) 33. Drag. 37 formájú tál peremtöredéke tojásfüzér (Ri-Fi E 30) részletével. (3. kép 4) Antoninus - Severus kori BTM ltsz. 2004.12.114 Lelőhely: 181. objektum feletti metszetfal 34. Drag. 37 formájú tál magas peremrésze. Késő Antoninus - Severus kori BTM ltsz. 2004.12.43 Lelőhely: D felület, 91. objektum bontásának északi fele 35. Drag. 37 formájú tál apró oldaltöredéke állatalak lábának részletével. (3. kép 1) Késő Antoninus - Severus kori BTM ltsz. 2004.12.9 Lelőhely: D felület északi felének nyesése DÍSZÍTETLEN SIGILLATÁK Díszítetlen áru névbélyeggel 36. Drag. 31 formájú tányér (catillus) aljtöredéke ÁPRILIS F bélyeggel. Április közép-galliai mester, aki Lezouxban, Pont-des-Rèmesben, Toulon-sur-Allierben működött (BÉMONT-BOURGEOIS 1986, 279). Április fc jelzését Drag. 18/31 és Drag. 31 formájú tányérokról egyaránt ismerjük (Osw., Index of potters' stamps 19). Egy Április nevű fazekas dolgozott Heiligenbergben is (Osw., Index of potters' stamps 20, 350) Pannoniából bélyegét eddig csak Brigetioból fluHÁsz 1935. Nr. 19, 135, Taf. XLIV. 19), valamint a Pannoniától északra fekvő barbaricumból ismerjük (KUZMOVÁ-ROTH 1988. Nr. 13,125, Abb. 30,1, 214). A Pont-des Rémes-i vagy a Toulon-sur-Allier-i műhely az albertfalvai darab esetében nem vehető számításba. (3. kép 5) Valószínűleg Hadrianus-korai Antoninus kori BTM ltsz. 2004.12.42 Lelőhely: D felület, 91. objektum bontásának északi fele 37. Drag. 18/31 formájú tányér alja AESTIVI M bélyeggel. A bélyeg típusához ld. JUHÁSZ 1935. N. 5, 134, Taf. XLIV. 5; MIKL-CURK 1969. Nr. 237, 244. Lezouxi mester (Osw., Index of potters stamps 7; WALKE 1965. Taf. 34,117, Taf. 40, 53; HOFMANN I. N. 3,28; BÉMONT-BOURGEOIS 1986.279; FABER 1993. 199; DICKINSON 2001.192), (TOBER, B.: Die archäologischen Untersuchungen auf dem Kaiser-JosephPlatz in Wels 1993. Sonderreihe zum Jb des Musealvereins Wels 7. Wels, 2001. 53.) A fazekas áruja Pannoniában eddig Aquincumban (FINÁLY 1906. 95, Nr. 3-4), Tokodon, Brigetioban és Poetovioban került elő (GABLER-MÁRTON 2005). (3. kép 6) Marcus Aurelius kori (DICKINSON 2001.192), 160 után (FABER 1993.199) BTM ltsz. 2004.12.66 Lelőhely: 169/A alja, fekete, faszenes réteg 38. Drag. 33 formájú, enyhén konkáv oldalú csésze (acetabulum) teljes profilt mutató töredéke. Az oldalfal közepén bevájt vonal; a talpgyűrű felett bekarcolt V jelzés. (A formához ld. OSWALDPRYCE 1920. pl. LI. 13; GABLER-KOCZTUR 1977. Taf. 5,17-19; FABER 1993. Beil. 10,99.) Az edény alján CASURIUS bélyeg. (A bélyeg típusához ld. JUHÁSZ 1935. Taf. XLIV. 56-57.) Lezouxi mester-ld. HOFMANN pl. XI. 42.2; HARTLEY 1972. 19; BÉMONT-BOURGEOIS 1986. 28; DICKINSON 2001.194. A fazekas áruja Pannoniában eddig Brigetion kívül Gorsiumban (GABLER 1967. Nr. 11, 35, 47) és Carnuntumban (HEYDENDORFF 1949. 8, Nr. 58) került elő. Pátm: 9 cm, M: 5 cm, Tátm: 4,3 cm (3. kép 7) Marcus Aurelius - Commodus kori (DICKINSON 2001. 194)0 BTM ltsz. 2004.12.75 Lelőhely: 169/A bontása (vörös, paticsos alsó harmada), lakógödör ENy-i negyed 39. Drag. 18/31 formájú tányér felhúzott középső része. A bélyegből.. .]EN betűk olvashatók. Feltehetően IUV]EN[IS-re egészíthető ki. (A mesterhez ld. JUHÁSZ 1935. Taf. XLVI. 142; HOFMANN pl. XII. 94.7; WALKE 1965. Taf. 34,117; Taf. 40,53; BÉMONT-BOURGOIS 1986. 279; DICKINSON 2001. 192. A pannóniai lelőhelyek közül Poetovioból, Brigetioból, Aquincumból és Tokodról ismerjük ezt a bélyeget - ld. GABLER-MÁRTON 2005. 256. (3. kép 8) Közép-galliai áru Marcus Aurelius kori BTM ltsz. 2004.12.14 Lelőhely: D felület északi szélének nyesése, a 118. objektumtól nyugatra 40. Drag. 18/31 formájú tányér teljes profilt mutató nagyobb töredéke. Az edény alján BORILLIOFPIC bélyeg. A bélyeg típusához ld. GABLER, D.: Die Keramik von Vindobona. Die Römer im Wiener Raum. 52. Sonderausstellung des Hist. Museum der Stadt Wien. Wien, 1977. 220, K 70. Lezouxi mester- ld. BÉMONT-BOURGEOIS 1986. 280, BET-DELAGE 1991. Nr. 63, 214; DICKINSON 1991. Nr. 14,46; DICKINSON 1999. 274; DICKINSON 1999. 274. A fazekas áruja Pannoniában eddig Carnuntumban (GROLLER, M. von: Die Grabungen in Carnuntum RLÖ 10. (1909), Nr. 3, 76, Fig. 29.3, 56, Fig. 16,5; MILTNER 1933. 56, Fig. 74