Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Maráz Borbála: Budapest-Gellérthegy és környékének késő LaTene-kori településtörténete II. = Siedlungsgeschichte von Budapest - Gellértberg und Umgebung in der späten LaTene-Zeit II. 31

BUDAPEST - GELLÉRTHEGY ÉS KÖRNYÉKÉNEK KÉSŐ LATÉNE-KORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE II. A kelta névadás, viselet és szimbólumok alapján a bennszülöttekhez köthető korai császár-kori sírkövek a Gellérthegyen két körzetben kerültek elő: a Citadella nyugati oldalán, annak közelében, valamint a déli lejtőn lévő egyik szőlőben és a Kelenhegyi úton.

64 Ezek a síremlékek a korai császár-korban a Gellérthegy közvetlen környékén élt bennszülött eraviszkusz őslakosság temetőit jelzik, melyek a régebbi oppidum területén létesültek a Kr. u. 1. század második felében. Valószínűleg ezekből a temetőkből valók az ugyaninnét származó korai császár-kori szórványleletek is: bronzfibula

65 és pénzérmék.

66 Ugyancsak a Gellérthegy déli lejtőjén előkerült korai római kori bennszülött temetkezések emlékanyagát jelenthetik azok a szórványleletként számon tartott kerámialeletek is, amelyek a Mányoki út 16. sz. telekről kerültek a Magyar Nemzeti Múzeumba,

67 bár előkerülési körülményeikről nem maradtak fenn adatok. Időben ezek a síremlékek és szórványos (feltehetőleg temetkezésekhez köthető) leletek a Gellért téren, a Ménesi úton és a Rudasfürdő területén előkerült bennszülött kelta telepekkel, valamint a tabáni 77. gödör leletanyagával párhuzamosíthatok (2. kép), és a Gellérthegynek a keltákhoz köthető legkésőbbi régészeti hagyatékát jelentik. 64 NAGY 1942. 239-240. 65 PETŐ 1991. 67., 4. kép 2. 66 RADNÓTI 1955. 26., 34., 149. jegyz. Leletanyag: MNM Éremtár, lelt. sz.: 39.1904. 67 BÓNIS 1969. 233., LU. t. 9-11. 37