Budapest Régiségei 40. (2007)

MŰEMLÉKVÉDELEM - Zsidi Paula: A papírtól a képernyőig - aquincumi rekonstrukciók = From the plan sheet to the screen- reconstructions in Aquincum 323

ZsiDi PAULA nagy lakóházat. Jellegzetessége munkáinak, hogy az épületek tömegének bemutatása mellett - metszetekkel - az építészetileg fontos szerkezeti elemeket is láttatja. Hajnóczi Gyula azonban nem maradt a polgárváros területén, hanem a katonaváros emlékeiről (pl. cella trichora, helytartói palota), valamint a 70-80-as években felszínre került legiótáborról és létesítményeiről is készített rekonstrukciós rajzokat. Ezeket azonban nemcsak a helyreállítás során alkalmazták, hanem a korszak kiállítási és romkerti vezetőiben is felhasználták.

10 Túlzás nélkül állítható, hogy Hajnóczi Gyula aquincumi rekonstrukciós rajzaival is „műfajt" teremtett, melyet szinte valamennyi jelentősebb pannóniai római kori emlék esetében alkalmaztak, határon innen és határon túl.

11 Nyomában építészgenerációk rajzolták a római várost. (4. kép) Vladár Ágnes egyik első munkája volt a polgárvárosi rommező rendezési terve, Hajnóczi Gyula útmutatása alapján.

12 Először Aquincum esetében, de talán szélesebb kört tekintve is, a rendezési tervben megjelenik az egyik Mithras szentély helyszíni rekonstrukciója is, melyet aztán később részleteiben Istvánfi Gyula dolgozott ki.

13 Istvánfi Gyula, egyik későbbi munkájaként elkészítette a legiótábor egy részletének rekonstrukcióját.

14 Jól érezhető a Hajnóczi-hatás az egyik aquincumi villagazdaság lakóépületének tömegét bemutató rekonstrukciós rajzon, amely Mezős Tamás munkája.

15 Időközben az egyre szaporodó régészeti leletek, elsősorban falfestmények, a pontosabb ásatási megfigyelések lehetővé tették az aquincumi épületbelsők rekonstrukcióit is. Ennek sorában készült el többek között a helytartói palota,

16 a katonaváros egy épületének,

17 vagy a két polgárvárosi mithraeum (Hajnóczi Gyula munkája), egy-egy belső rekonstrukciója. A rajzok nyomán a láttatás eszközeiként jelentek meg kiállításokon a makettok is, ismereteim szerint elsőként, a kor divatjának megfelelően plexiből. (6. kép) A polgárvárosról Hajnóczi Gyula által készített terepasztal ma is kiváló szemléltető eszköz. A római 10 Pl. Póczy Klára: Aquincum polgárvárosa. Kiállítási vezető. Budapest, 1991., illetve Póczy, Klára: Aquincum. The Roman Town in Budapest. Budapest, 1994. 11 Carnuntum esetében Id.: HAJNÓCZI 1988. 55-85. 12 VLADÁR1970. 165-176. 13 A tervek alapján történő helyreállítás akkor lekerült a napirendről, de a múzeum távlati fejlesztése során sor kerülhet a rekonstrukcióra. 14 ISTVÁNFI 1993. 25. 15 A rekonstrukciót közli: Zsidi Paula: Újabb villa az aquincumi municipium territóriumán (Bp. III. ker. Kaszás-dűlő - Csikós utca). BudRég 27 (1991) 179. 16 PÓCZY 1958.128. 17 Ld. FACSÁDY 1976. 5. kori épületmakettok közül az egyik legutóbbi a helytartói palotáról készült, ugyancsak Hajnóczi Gyula munkájaként.

18 A Műszaki Egyetemről, Istvánfi professzor útmutatása alapján, a mai napig kerülnek ki a diákok által készített makettok, melyek Aquincum egyik vagy másik jelentősebb épületét formálják. Ezek az Aquincumi Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásainak és a kiállításainak rendszeres szereplői.

19 Az ásatások nyomán az aquincumi topográfia egyre teljesebb képe lehetővé tette a településszerkezeti rekonstrukciók készítését is. Ezek némelyike az épített környezet rekonstrukciója mellett, már a természeti környezetet is rekonstruálja.

20 (7. kép) A rekonstruált látvány elsőként került le a papírlapról Gerő László munkásságának során az aquincumi katonavárosi amfiteátrum helyreállításakor. (8. kép) A korábbi időszakban az ásatás során előkerült aquincumi falmaradványokat csak konzerválták, betonlepénnyel fedték a falkoronát. A látvány - tekintettel a történelmileg alacsonyan megmaradt falakra - horizontális maradt, vertikális elemek nélkül. Ugyanilyen „lapos", csak légifotón látványos képet nyújtott volna a Nagy Tibor által feltárt katonavárosi amfiteátrum is, viszonylag csekély magasságban megmaradt falaival. A helyreállítást végző Gerő László ezért azon a ponton, ahol az eredeti maradványok erősen sérültek voltak, részleges rekonstrukciót tervezett. így amellett, hogy az amfiteátrum városképi elemmé vált, érzékelhető lett egykori valóságos tömege is.

21 A Gerő László által sikerrel kipróbált módszert vette át és alkalmazta Hajnóczi Gyula is több mint 20 évvel később, az aquincumi polgárváros esetében.

22 A többnyire alaprajzokat mutató romterületen egy-egy jellegzetes építészeti elemet kiemelt a felszínközeli síkból, azaz egy-egy részletet rekonstruált. Ugyanez a gyakorlat valósult meg később a legiótábor maradványainak helyreállítása során is. (9. kép) Erről így vall később: Hajnóczi Gyula: Aquincum tanulsága. Műemlékvédelem 37 (1993) 29-39. 18 Megjegyzendő, hogy az igen látványosra sikerült makett a palota nemrég privatizált területének új tulajdonosában akár egy valóságban történő teljes rekonstrukció megépítésének gondolatát ébresztheti fel. 19 Az aquincumi makettokat egy 2002-ben bemutatott kiállításon együtt is láthatták az érdeklődők, nagy részüket közölte a kiállítás katalógusa: ZSIDI 2002.19-40. 20 ZSIDI 1997. 86-87., 106., 48. kép 21 A helyreállítás jelentőségéről ld. további irodalommal: Póczy Klára: Az aquincumi katonai amfiteátrum műemléki helyreállítása Óbuda városrendezési tervének forrásaként. Művészettörténet - Műemlékvédelem. Budapest 1994. 27-37, Harsányiné Vladár Ágnes: Az egykori Pannónia római koori építészeti örökségének helyreállítása és védelme. Művészettörténet - Műemlékvédelem. Budapest 1994. 44-51. 324