Budapest Régiségei 40. (2007)

MŰEMLÉKVÉDELEM - Istvánfi Gyula: Elméleti-, Épített-, Virtuális Rekonstrukció - a Kronoszkóp ürügyén = Rekonstruktion Theoretische-, Erbaute-, Virtuelle- - A'propos Kronoskop 315

BUDAPEST RÉGISÉGEI XL. 2006. ISTVÁNFI GYULA ELMÉLETI-, ÉPÍTETT-, VIRTUÁLIS REKONSTRUKCIÓ (a Kronoszkóp ürügyén) A rekonstrukció, magyarul az eredeti formába történő visszaállítás, visszaszerkesztés meglehetős kétértelműséget vívott ki a művészettörténetben, műemlékvédelemben, múzeológiában, régészetben. Egyik esetben nélkülözhetetlen a bemutatásban, a fenntartásban, a közmegértésben, ennek megfelelően, akik elkészítik, képzett szakemberek, s munkájuk sajátos és megbecsült tudomány és művészet. Másik esetben a rekonstrukció üldözendő, mert nem, vagy csak ritkán állja ki a tudományos hitelesség próbáját; a nagyközönség megtévesztésének módszere is lehet; esetleg az eredeti tárgy, emlék, maradvány tönkretételével együtt járó beavatkozás. Mindkét vélekedésnek súlyos igazsága van. Mégis, nélkülözhetetlen eljárás a régészetben, a múzeológiában, a műemlékek védelmében. Legutóbb az Aquincumi Múzeumban jelent meg egy sajátos formája a Kronoszkóp, a SZTAKI találmányaként. A közönség kedvezően fogadta azzal együtt is, hogy manapság a közönségből egy új vizuális médium korántsem válthat ki akkora lelkesedést, szenzációt, mint mondjuk annak idején a kinematográf. Az elmúlt száz év alatt a film, a televízió, a számítógépes animáció, illetve ezek együtt már annyira elkényeztették a közönséget, hogy nem elég megmutatni például egy dinoszaurusz csontvázát, vagy élethű rekonstrukcióját, mert a közönség leginkább arra „vevő", ha az a dino mozog, üldöz, véresen ragadozik. Egy Herkules filmben sem szempont a mítoszhoz való ragaszkodás, f ontosabb, hogy Herkules akcióhős legyen minél elborzasztóbb „effektek" jeleneteiben. A mai ember ingerküszöbe már olyan magas, hogy csak az óriásokra reagál, (óriásplakát, óriásjelenet, óriáspoén,, óriásbevétel). Legyen tehát a rekonstrukció is óriási. Ennek a helyzetnek köszönhetően, egyrészt még inkább elmélyült a fent említett szakmai vélemények közötti szakadék, valóságos táborokra osztva a múzeológia, de főként a műemlékvédelemben érdekelt feleket, másrészt megjelentek a látvánnyal kereskedők - a látványtervezők, rendezvénytudorok, önjelölt animátorok, a CAD (computer aided design) programok virtuózai - tanácsaikkal, ötleteikkel. Egészen odáig, hogy hogyan kell régmúlt épület maradványaira rekonstruált luxusszállodát építeni, tunikás pincérlányokkal, tógás menedzserekkel, Apicius-konyhával. Kérdés, hogy felötlik-e az ókori intelem: „mindent mértékkel"? Nos, ilyen atmoszférikus körülmények között született meg 2004 őszén a kronoszkóp ötlete Szentgáli Ádám SZTAKI osztályvezető részéről, Zsidi Paula igazgatóasszony támogatásával. A kiindulás, az elméleti rekonstrukció elkészítésére, talán az ókori építészettel foglalkozás sok évtizedes tapasztalata, meg az Aquincummal kapcsolatos egykori tevékenység alapján e sorok íróját bízták meg. A mondottak és még egy megjegyzés, ami az első ütem elkészültével, az avatáson hangzott el laikus szájból, s ami így hangzott: „Fantáziaképeket mutogatnak a készülékben", késztetnek arra, hogy a rekonstrukció ügyét röviden körbejárjuk. I. AZ ELMÉLETI REKONSTRUKCIÓ CÉL ÉS ESZKÖZ Cél, mert ezzel teljesedik egésszé a kutató számára a múltból itt hagyott, vagy feltárt tárgyról, maradványról összegyűjtött ismerete. Ha az adatok elégtelenek, akkor az elvi rekonstrukció, mely arra adna valószínű választ, hogy mi volt, milyen volt, nem készíthető el. Eszköz is, mert minden további lépés csak ennek ismeretében tehető meg; további kutatási célok, restaurálás vagy bármilyen egyéb rekonstrukció. Elkészítésének sikere, vagy hitele a rendelkezésre álló adatok mennyiségétől és a rekonstruktőr szakmai hozzá értésétől, a tárgykörben szerzett ismereteitől függ. Következésképpen van teljesen rossz, adathiányos vagy félreértett és majdnem tökéletes, elegendő adattal bizonyítható és hozzáértő rekonstruktőrtől származó munka. Az adatok hiányosságát gyakran kisegítheti a hozzáértés, ugyanakkor az elegendő adat is kevés lehet a hozzá nem értő kezében. Az elméleti rekonstrukció, minden egyéb rekonstrukcióval együtt, soha nem lehet 100 %-os. Még akkor sem, ha a tárgy, vagy az épület úgy esett szét, 315