Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Havasi Krisztina: Az óbudai királyi, utóbb királynéi vár kőemlékei = Steindenkmäler der königlichen Burg von Óbuda 221

AZ ÓBUDAI KIRÁLYI, UTÓBB KIRÁLYNÉI VÁR KŐEMLÉKEI mintázású ornamens indult. Balra a simára csiszolt sarokfelület előtt - ismét a svábhegyi fejezetzóna in­dadíszére emlékeztető - plasztikus, aláfaragott, in­dás-leveles rész kezdeménye tűnik fel. A jobb oldalon, laposabban alakított, hajlékony, egymáson átbujtatott indákkal, háromkaréjos levélkékkel befut­tatott vájatolt felület látható (Függelék 16. és 28. kép). 49 III. FEJEZET A kora 13. századi faragványok csoportosításának, elemzésének legfontosabb kiindulási pontjait - mi­ként eddig is látható volt - az eredeti összefüggése­ikben feltárt portálmaradványok jelentik. Gerevich László (1911-1997) 1949-1951 között folyt ásatásai a templomkertben a lelkészlak és a templom közötti szakaszon két egymással nem egészen szemben el­helyezkedő, eltérő tagolású és formavilága portál lá­bazatának töredékeit hozták felszínre. 50 A portálok az előcsarnoktól délre fekvő, keletről, délről és nyu­gatról is épületszárnyakkal körülvett négyszögletes alaprajzú belső udvar keleti és nyugati oldalán kerül­tek elő. A portálok az egykori épületegyüttes keleti, illetve nyugati szárnyának egy-egy földszinti terébe vezettek, bélletük a közbenső udvar felé nézett, külső oldaluk a kváderrel burkolt falak síkjába illeszkedett. 51 A megfigyelések szerint a keletihez csatlakozó hely­ség padlóját - miként az előcsarnokét és a déli épü­letszárnyét is - vörösmárvány lapok burkolták. 52 A nyugati szárnyba vezető portál, amelynek bal oldali lábazatát és bélletének alsó rétegét találták meg, múzeumba, kiállításra került. A keleti oldal portálját, amely az előzőhöz képest kissé délebbre helyezkedett el, s amelynek lábazata mindkét olda­lon feltárható volt, visszatemették. E portálok for­mavilágának, feltárt állapotának, valamint régészeti összefüggéseinek a fényképek mellett 53 forrásértékű 49 A harmadik, még értékelhető fejezettöredék (Függelék 17.) valószínűleg falsík elé kiülő fél, vagy háromnegyedoszlopfő felső részéből maradt fenn. A bal oldalán derékszögű szöglet­hez kapcsolódó, négyzetes fejlemez alatt erős kiülésű kehely­perem látható. A kehely sima felületét a fejlemez (jobb) sarka, illetve középrésze alá nyúló plasztikus formák, valamint az azo­kat borító szőrzet, haj, vagy tollazat részleteként értelmezhető vájatos nyomokból ítélve figurális formák díszítették. 50 GEREVICH 1962. 375., 316., 319-321,323. k.; GEREVICH 1973a. 366., (186., 188. k.); ALTMANN-BERTALAN 1991. 126-127., Kat. 147. (Altmann, J.); ALTMANN-BERTALAN 1995.162-163. 51 Mindkét épületrész falának vastagsága azonos, az alaprajzok szerint 130-140 cm körüli lehetett. 52 Továbbá mindkét portál udvari oldalához a lábazatok között vörösmárvánnyal burkolt járófelület csatlakozott. Többek kö­zött: 31. és 36. k. 53 Nyugati épületszárny portáljának archív felvételei: BTM KO. Fotótár, ltsz. 1759. és ltsz. 1726. (1949. július 21); a bélletkő még eredeti helyén látható a KÖH Fotótár, neg. ltsz. 31551 felvéte­len és a BTM KM Fotótárában őrzött pozitívon. A keleti épü­letszárnyba vezető portál archív felvételei: BTM KO. Fotótár, ltsz. 1811(1949. július 27.) és ltsz. 1826. dokumentumai azok a nemrégiben azonosított raj­zok, amelyeket a MOB, majd az OMF kötelékében dolgozó Várnai Dezső (1910-1975) 1949-ben Gerevich László ásatásain készített, s amelyeket ma a KÖH Építészeti Múzeuma őriz (29., 34. kép). M A belső udvar nyugati portáljának alaprajza egy oszloppárral tagolt bélletet mutat (31-33. kép). A szárkő elé ülő derékszögű szögletben feltehetően egy-egy vörösmárvány oszlop állt, 55 a béllethasáb sar­kát pedig ornamentális homorlat tagolja. A portál bal oldali (déli) bélletének maradványán (Függelék 8.) ala­csony talplemez felett a kápolnaportál felső kőréte­gének megfelelő formálású attikai lábazat fut körbe, melynek tóruszát az oszlop előtt lapos f ormálású öt­ujjú saroklevél díszíti. Az egykorú felvételek szerint az eredeti állapothoz egy további, alsó kőréteg - de­rékszögben lépcsőződő bázis - is hozzátartozott (30­32. kép). 56 A külső oldalon a lábazat attikai profiljáról annak majdnem megfelelő kialakítású függőleges ta­gozatsor fordul át, amely élesen metszett plasztikus keretbe foglalta a portál bélletét. E külső keret tago­zatsorával egykor a Halászbástya kőtárában kiállított, viszonylag nagy sugarú íves rétegkövön is lehetett ta­lálkozni, 57 amelyet leginkább a portál íves keretkövé­nek gondolhatnánk. A portál pusztán profilált, architektonikus tagolású keretével szemben a külső béllethasáb lekerekített peremű homorlattal tagolt sarkát plasztikus alakítású, mélyen aláfaragott, leve­54 KÖH MÉM. Várnai Dezső-hagyatéka, Gy. sz. 363/9. /20. és 42./, továbbá uo.: 363/9. /29., 32., 37., 25., 39./. A hagyaték fel­dolgozásához nyújtott segítséget Ritoók Pálnak és Fehérvári Zoltánnak köszönöm. A dokumentumok gyűjteményszáma után zárójelbe tett számok a hagyaték óbudai várra vonatkozó részének lapjaira utalnak. Az ezekről 2004-ben készített téte­les jegyzék megtalálható a MÉM-ben a hagyaték melléklete­ként. 55 A csatlakozó oszlop 15 cm átmérőjű volt, az illesztési felületre kiképzéséből ítélve körbe kidolgozott törzset rögzíthettek. Az ásatáskor készült színes ceruzarajzon Várnai (igaz, kérdőjellel) vörösmárvány oszlopot jelölt, a jelenlegi összeállításban (BTM állandó kiállítás) fehér mészkövet imitáló kiegészítés látható. A kőtárban jelenleg három 15 cm átmérőjű oszloptörzs-töredék ismeretes, mindhárom vörösmárványból készült. (BTM KO. ltsz.: 32/4.(7), h.: 23,2 cm.; ltsz.: 8142123., h.: 33 cm.; ltsz.: 2002.12197. h: 15,5 cm., á.: 15,2 cm.) A portálon a szöglet nagy­sága: 27,5x28 cm. 56 A jelenlegi kiállításon modern vörösmárvány bázis utal rá, az eredeti mészkő bázis feltehetően a helyszínen visszatemetésre került, vagy elkallódott. 57 HORVÁTH 1932a. 42. sz. „Ajtótimpanonhoz vagy ablakkerethez tar­tozó hasonlóan tagolt két részlet. Mészkőből. .. .20x38 és 32x25 cm" A '30-as években még meglévő két faragvány nagy való­színűséggel azonos a Lux Kálmán által publikált „ablaktalp sa­rokkő"-vel. Lux 1916. 203. 14/4. ábra. A Lux rajzán látható faragványok portál külső keretével egyező profilúak. Az egyik darabon talplemezen ülő, attikai profilú lábazati szakasz és annak folytatásaként bal oldalt (!) függőlegesen átforduló ta­gozatsor volt látható, s e függőleges tagozatsornak megfelelő tagolású volt az íves kő is. 229

Next

/
Oldalképek
Tartalom