Budapest Régiségei 40. (2007)

TANULMÁNYOK - Irásné Melis Katalin - Tóth Attila: A Budapest Margit-szigeti királyi udvarhely és a domonkos apácakolostor területén előkerült építészeti kőtöredékek katalógusa = Katalog der im Bereich des Königssitzes und dem Dominikanernonnenkloster auf der Margareteninsel von Budapest gefundenen architektonischen Steinfragmente 179

A MARGIT-SZIGETI KIRÁLYI UDVARHELY ÉS A DOMONKOS APÁCAKOLOSTOR ÉPÍTÉSZETI KŐKATALÓGUSA hogy a gondosan lerakott kősor megtartsa a laza szerkezetű feltöltés réteget. A templom szentélyének mind a két oldalán szerencsésen megmaradtak a középkori szintemelések olyan kisebb részletei, amelyekben azonos korúak voltak a korhatározásra alkalmas cserép edénytöredékek és azonos korúak voltak a faragott kövek is. A szentély déli oldalán, az egyenes záródású szentély és a poligonális záródású szentélytoldás összeépítésének a külső oldalán, az alsó, bolygatatlan feltöltés rétegben, például a 13. század közepére jellemző, sásleveles, bimbós fiálék töredékeit tártuk fel. A szentélytoldás északi oldalán, a támpillérek közötti feltöltésben, zömében 14. századi, mérműves ablaktöredékek, ívindítások és egy egész konzol került elő. 4. csoport A legtöbb faragott kő a falomladékokból került elő. Például a nyugati kastély 1. helyiségének az északi f alomladékából egy, és az 5. helyiségnek szintén az északi falomladékából két, törésfelülettel illeszkedő kőtöredéket szedtünk ki, amelyek egy 13. századi kettős oszlop alsó részét alkották. A falazó kövek között egy római, Mithras dombormű töredéke volt a legrégebbi darab. A kiszáradás közben négy különböző vastagságú vakolatréteg pergett le a domborműves oldalról. A feltárt falrészletekben számos, olyan értékes kőfaragványok, például a 13. századi ablakpárkányok, is előkerültek, amelyeket nem lehetett kiemelni (13. kép). Bemutatunk egy 13. századi oszloptalapzatot, amelyet egy 14-15. századi nyílt kéményű szabadtűzhely, majd kemence, ÉK-i sarkába építettek be (14. kép). Feltehetően egy 15. században lebontott kútból származik az a vaspántokkal összefogott keskeny medencerészlet, amelyet a kolostor 16. századi konyhájának egyik küszöbe alatt találtunk meg (15. kép). 5. csoport Azokról a kövekről, amelyeket az egyes helyiségek járószintjére omlott faltörmelékből, vagy a helyiségek külső oldalán kidőlt faltörmelékből emeltünk ki, azt gondoljuk, hogy szintén az udvarház későközépkori falából származnak. Zömében másodlagos felhasználású falazott kövek voltak. 6. csoport A padló alatti fűtőberendezések feltöltéséből származó kövek egy része a fűtőberendezésből származik. Ilyenek például a fűtőkamrák légjártába épített füstelvezető kövek, vagy a lakóhelyiség padlójába épített légnyílások töredékei (16. kép). 1410 körüli pénzek mutatják a padló alatti fűtőberendezések megszüntetésének idejét. 7. csoport A királyi udvarházak udvaraiba hordott és a falmaradványokat is elborító feltöltésből kiszedett kőleletek. Ezeket nem lehet épületekhez kötni.

11 Irásné Melis Katalin KATALÓGUS Az 1995-2004. évek közötti, időszakban került sor a Margit-szigeti középkori királyi udvarhely és a domonkos apácakolostor maradványainak feltárására.

12 A régészeti leletek között számos építészeti elem töredéke is előkerült. A legértékesebb kőfaragványok egy része, olyan középkori, szintemeléssel járó feltöltés rétegekből származik, amelyek például a kolostortemplom szentélytoldásának vagy a királyi udvarhely nyugati épületének átépítésével kapcsolatban keletkeztek. A faragott kövek egy másik csoportját a leomlott középkori falakból, például a királyi udvarhely K-i díszudvarán leomlott kaputoronyból szedtük össze. A legtöbb kőtöredék azonban a nyugati udvarház helyiségeit betöltő és az épület maradványait eltakaró, 19. század eleji feltöltésből származik. A kövek felmérése még nem készült el, ezért egyelőre nem lehet a törésfelülettel nem találkozó, de szemlátomást összetartozó darabokat - ajtók, ablakok, boltozati bordák töredékeit - pontosan összeválogatni. A katalógus 174 tételében közel 190 db kőfaragványt ismertetünk. A leletegyüttes anyag szerinti megoszlása: durva mészkő 75%, kemény mészkő 13%, vörösmárvány 8%, márga 2%, meszes homokkő, fehér-márvány és hárshegyi homokkő 2%. A kőanyag állapotáról tett megfigyelések: 1. A kemény mészkőből, márványból és homokkőből készült darabok jó megtartásúak. 2. A márgából készültek, mint ismeretes, palásán hasadnak. 3. A durva mészkőből készült darabok többsége igen rossz állapotú. Kezeletlen részük morzsolódó, porladó állapotban van, a ragasztást nem bírják. Mozgatás, tisztítás közben a festett vakolat leválik a kövekről. Ennek okai: -a kőanyag eredetileg is gyengébb a minősége, - a romterület földrajzi helyzetéből adódó kilúgozottság, - a nem megfelelő raktár klimatikai adottsága. 11

A bevezető tanulmányhoz tartozó fényképeket Bakos Margit, a rajzokat Kuczogi Zsuzsanna készítette. A katalógus 17-77. számú fényképei Varga Zoltánné Tóth Zsuzsanna, a 78-94. számú fényképek Tihanyi Bence munkái. A rajzok, fényképek elkészítését ezúton is köszönik a szerzők. 12 A korábbi ásatások megmaradt köveit a katalógus II. fejezetében lehetne bemutatni. Ezek a darabok a BTM különböző, főként pinceraktáraiban kaptak elhelyezést. Restaurálatlanok. Lista szerinti felsorolás sem készült, nincs régészeti dokumentáció. Néhány darabot kivéve, publikálatlanok. 181