Budapest Régiségei 39. (2005)
Korom Anita: Adatok a barbotindíszes meredek falú tálak kérdéséhez a káposztásmegyeri császárkori telep kapcsán = Angaben zur Frage der steilwandigen Schüsseln mit Barbitinverzierung in Verbindung mit der kaiserzeitlichen Siedlung von Káposztásmegyer 71-88
KOROM ANITA el, a káposztásmegyeri tálon viszont ez nem matt, hanem fémes fényű. Díszítésük kivitelezése egységesnek mondható, csak minőségi különbségeket lehet felfedezni, legjobb kidolgozásúnak a Bécsi úti és az angyalföldi darab tűnik. Közös motívumként lép fel az angyalföldi tálat kivéve a párhuzamos, függőleges barbotinokból álló oszlop. A szarvasin ezek között rozetta díszek, a káposztásmegyerin pedig az angyalföldi edényen ábrázolt kereszt alakú motívumok tűnnek fel (7. kép), 16 Kronológiailag az eddig ismert tálak egy időszakra datálhatok, a Bécsi úti leletet a sírban szereplő tárgyak alapján a publikáló a 2-3. századra helyezi, 17 az abonyi darab szintén egy 2-3. századi sír melléklete volt, 18 az angyalföldi edényt is erre a periódusra teszik 19 és ebbe az időszakba illik bele a káposztásmegyeri tál is. A formai jegyek és a díszítés technika alapján feltehetően ehhez az edénytípushoz tartozik több szürke töredék Gorsiumból 2 " és egy budatétényi szürke, fényezett, kopott darab (8. kép 4). 2[ A Barbaricum területéről 2. sz. második fele - 3. sz. első felére datálható Lajosmizse-Felsőlajosról 22 és a 3. századra datálható Üllő 5. sz. lelőhelyről, telepanyagból került elő hasonló töredék. 23 Kiskundorozsma-Nagyszék 451-es objektumában egy korongolt, téglaszínű, vörös bevonatos, erősen kopott, duzzadt peremű, barbotincsepekkel vertikálisan díszített, átfúrt oldaltöredék volt (8. kép 2). 24 A gödör, a westerndorfi és pfaffenhofeni sigillaták alapján a 3. sz. végére datálható. 2004-ben Kiskunhalas, TESCO lelőhelyen 2-3. századi telepanyagból, gödörből került elő terra sigillatával együtt egy korongolt, vörös színű, vékony falú, applikált díszű töredék (8. kép 3). 25 Az eddig ismert darabok alapján úgy tűnik, hogy gyakrabban fordulnak elő telepanyagban, mind16 A bécsi úti tál töredékessége miatt a díszítés terén mélyebb elemzésre nem alkalmas. 17 TOPÁL 1993. 67. IS Az ásatást vezető Gulyás Gyöngyi régész szóbeli közlése. 19 HAVASSY 1998. 162. 20 BÁNKI 1979. Taf. XXI. 264.; 1980. Taf. XVI. 349.-350.; 1983. Taf. LXXI. 414-416., 418.; 1987. Taf XXVI. 507., 508.; 21 SZIRMAI 1978. 6. kép 4. Az edénytöredék az Aquincumi Múzeumban található, ltsz.: 76.6.193. 22 KULCSÁR-VÖRÖS 1989. 86. llkép 6. 23 Az ásatást vezető Kulcsár Valéria régész szóbeli közlése. 24 A darabra Sóskúti Kornél hívta fel a figyelmem. Köszönettel tartozom az ásatást vezető Szalontai Csabának és Tóth Katalinnak, továbbá a feldolgozást végző Sóskúti Kornélnak és Wilhelm Gábornak a darab közlésének lehetőségéért. Az edénytöredék a Móra Ferenc Múzeumban található, ltsz.: 34.451.113. 25 Az ásatást vezető Rosta Szabolcs szóbeli közlése. Köszönettel tartozom a publikálás lehetőségéért. A leletanyag leltározatlan. össze két esetben tették csak halott mellé. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján 26 a mennyiségi és területi összefüggéseket vizsgáljuk, kitűnik, hogy nyolc lelőhely a Barbaricum és mindössze három található Pannónia területén. így a lelőhelyek földrajzi elhelyezkedése alapján inkább barbár terméknek tarthatnánk, azonban az edények kidolgozása és a díszítés technikája kétségtelenül római munkára utal, bár ebben a formában idegennek tűnik a provincia anyagában is. A barbotin ismert motívum a római kerámiában, Bónis Éva a díszítés eredetét É-Itáliában keresi, ahol gyártásuk szerinte a fémedények hatására indulhatott meg. 26 Pannóniai fazekasműhelyek több forrásból is megismerkedhettek ezzel a díszítésmóddal. Elsőként az 1. századtól a 2. század első feléig É-Itáliából importált barbotinos díszítésű sigillaták 27 és vékony falú csészék, 28 majd a 2. század elejétől egészen a 3. századig jelentkező barbotinnal, geometrikus motívummal díszített fémes fényű raetiai edények lehettek a pannóniai fazekasokra hatással. 29 A barbotincseppek az 2. század elején megjelenő mázas edényeken is feltűnnek, 30 a terra sigillatákon pedig szinte állandó motívumnak tekinthetők. A fent említettekre közösen jellemző, hogy az edények felületét nemcsak a meredek falú tálainkra jellemző cseppekkel, hanem más motívumokkal kombinálva díszítették. Csak barbotincseppekkel tagolt kerámia nem túl gyakori, a Rajna vidékéről ismerünk példákat az 1. sz. második feléből. 31 A tálainkon megfigyelhető bevonat szintén jellemző a provinciális kerámiára már a kora császárkortól. A Római Birodalom egyik nagy újításának tekinthetjük az edény teljes felületét érintő bevonat technikájának elterjesztését, mely látványossága mellett egyben praktikus is volt, hiszen növelte az edény folyadéktartó képességét. 32 Az újonnan megalapított provinciákban a hódítással kb. egy időben a kerámiaművesség elemei is elterjedtek, így a 2. századtól Pannóniában minden terra sigillata utánzatot készítő műhely képes volt hasonló jellegű felület kidolgozására. 33 Meredek falú tálainkon található firnisek azonos kidolgozásúak, fémes fényével csak a káposztásmegyeri tér el. Ez utóbbi bevonat típus import kerámiákon gyakori (pl. raeti26 Mind az ép edényeket, mind a töredékeket bevontam a vizsgálatba. 27 GABLER 1964. 28 SZŐNYI 1972. 29 GABLER 1990.199. 30 KOCZTUR 1976. 31 GOSE 1950. 20.,29., Taf. 16.236, Taf. 25.331. 32 GOSE 1950.15-16. 33 PÓCZY 1957. 39. 74
