Budapest Régiségei 39. (2005)

Szirmai Krisztina: A katonai felszerelés korai ábrázolásai Aquincumban = Early depictions of military equipment in Aquincum 173-185

SZIRMAI KRISZTINA és a buszt sajátosságai miatt a kőemlék az 1. század végére - 2. század elejére keltezhető. 10 7. Sírsztélé töredéke szélisten protomékkal (7. kép) A Nemzeti Múzeumban őrzött óbudai lelőhelyú sírkövön a mellképes fülkében az elhunyt katona jobbjában egy gombos markolatú kardot tart. A mellkép alatti keskeny mezőben bőrszíjakkal, nyereggel, phalerákkal ellátott, jobbra tartó, lovát vezető katona, bal kezében egy lándzsát fog. Ez a kőemlék a kőfaragás alapján a 2. század elején készült, Traianus korában. 11 8. Medaillon (8. kép) A Filatori-gátnál feltárt római temetőből szárma­zó, Nemzeti Múzeumban őrzött medaillonon az elhunyt mellképe mögött kifaragták a bal oldalon, a lándzsa felső részét. A kőemlék - a faragása után - Traianus alatt készült el. 12 9. Sírsztélé töredék mellképpel és lovasjelenettel (9. kép) Az óbudai lelőhelyú, Nemzeti Múzeum gyűjte­ményéhez tartozó sírkövön az elhunyt férfi jobb kezében egy gombos markolatú kard van és a mell­képes mező alatti keskeny mezőben a lovas katonát baljában umbóval ellátott, ovális pajzzsal és két dár­dával ábrázolták. A figurától jobbra a két egymás felé néző ló tűnt fel azonos, felemelt lábtartással. A lovakon felismerhető a nyereg, a bőrszíjak, és a phalerák, a zablakarika is. Ez a sírkőtöredék a jel­legzetes faragás miatt ugyancsak Traianus kori. 13 10. Sírsztélé lovas katona ábrázolásával (10. kép) Ez az aquincumi lelőhelyú sírkő is a Nemzeti Múzeumban található. A síremlék mellképes része helyén egy katonát véstek ki, balra lépegető lovával együtt. A kőtöredéken a zablakarikával, nyereggel, bőrszíjakkal ellátott lovon ülő katona előrenyújtott baljával szalaggal megkötött lándzsát tart. A sírkő töredék a faragás miatt a Traianus-kor műve. 14 11. Publius Aelius Mestrius sírsztéléje (11. kép) Az óbudai lelőhelyú sírkövet a Nemzeti Múze­umban őrzik. Publius Aelius Mestrius egészalakos síremlékén a katona jobb kezében lándzsát tart, és a jobb oldalra egy gombos markolatú kardot faragtak ki. A kőemlék a felirat és az ábrázolás jel­10 AUGUSTUS-ATTILA 2000. 39.Nr.282 .; AQUINCUM 2003. 66. 26.Kat. sz. 11 NAGY 1971 113. 12 NAGY 1971.119. 13 NAGY 1971.112. 14 SCHOBER 1923. 45. 38. legzetessége miatt már Hadrianus korában készül­hetett. 15 12. Marcus Lucillius Germanus sírsztéléje (12. kép) Az Óbudán talált kőemléken, Marcus Lucillius Germanus signifer egész alakos ábrázolásán, a figura jobb kezében a signum alsó része és a hozzá tartozó nagyobb fémkorongok (phalerae) körvona­lai is megmaradtak. 16 A sírkő - faragása után - a Hadrianus-kor terméke. 13. Sírsztélé felirat nélkül (13. kép) A Nemzeti Múzeum óbudai lelőhelyú sírkövén a mellkép alatti keskeny mezőben kivéstek egy nye­reggel ellátott lovát jobbra vezető lovászt, jobbjában egy felemelt nagy ovális pajzzsal. 17 A kőemlék Had­rianus korában készült. 14. Aelius Quintus sírsztéléje (14. kép) Aelius Quintus cornicen óbudai emlékén az elhunyt jobb vállán egy kürtöt faragtak ki. Az epig­ráfiai és a szobrászati adatok alapján a kőemlék a 2. század első felére datálható. 18 15. Sírsztélé mellképpel (15. kép) A Március 15-e térről származó töredéken az elhunyt katona jobb oldalára egy gombos marko­latú kardot véstek ki. 19 Ez a sírkő is a 2. század első felében működő, egyik helyi kőfaragóműhely termékei közé sorolható. 16. Titus Flavius Magnus sírépítményének oldallapja (16. kép) A Március 15-e téren találták Titus Flavius Mag­nus centurio sírépítményének oldallapját is. Az oldallap bal, keskeny oldalára valószínűleg egy signumot véstek ki. A korábbi kutatás ezt lefelé fordított kardnak és egy kerek pajzsnak határozta meg. A kőemléken a festés nyomai is megmarad­tak. A felirat és a szobrászati kivitelezés miatt ez az emlék is a 2. század első felében készült. 20 A mellékelt táblázat alapján (17. kép) a következőket állapíthatjuk meg: 1. Aquincumban már 16 korai kőemléken jelent­kezett katonai felszerelés ábrázolás. 15 NAGY 1971.116. 16 NÉMETH 1999. 26.52. sz. 17 SCHOBER 1923. 255. sz. 18 NÉMETH 1999. 23. 45. sz. 19 NAGY 1971. 30. 20 KUZSINSZKY 1900. 49-50.; NAGY 1928. 69-70.; NÉMETH 1999. 29-30.62. sz. - Itt jegyezzük meg, hogy a kőemlék bal, kes­keny oldalának megfelelő fotózására - a jelenlegi elhelyezés miatt - nincs mód. 174

Next

/
Oldalképek
Tartalom