Budapest Régiségei 39. (2005)
Szilágyi Magdolna: Bullák és amulettkapszulák az Aquincumi Múzeum gyűjteményében = Bullae and tubular amulet capsules in the collections of the Aquincum Museum 151-171
SZILÁGYI MAGDOLNA A bullák és a hosszúkás kapszulák gyakran foglaltak magukba növényi részeket (szőlő, rózsatüske, koriander, oroszlánszáj) 25 vagy varázsfeliratos ezüstlapocskát. 26 Az orvosi témájú ókori források gyakran ajánlják „bűvereklyét" (praebia, 27 remedia) tartalmazó kapszula (bulla, 28 lupinum, 29 tubulus 30 ) nyakba akasztását betegség megelőzésére, gyógyítására, illetőleg rontás elhárítására. Epigráfiai adatok igazolják, hogy Aquincumban, miként Pannónia más városaiban a férfiakhoz képest igen magas volt a 10 év alatti gyermekek és a nők halálozási arányszáma. 31 Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy a gyermekek és nők fizikumukból, valamint jogi és anyagi helyzetükből adódóan társadalmilag is kiszolgáltatottabbak voltak a férfiaknál, kézenfekvőnek tűnik miért épp ők hordtak a nyakukban bullákat és hosszúkás amulettkapszulákat. A BULLÁK ÉS HOSSZÚKÁS KAPSZULÁK HASZNÁLATA Az antik források segítségével nyomon követhető miként terjedt el az etruszkoktól származó 32 bulla használata a római társadalmon belül, és mely korokban milyen szerepet tölthetett be ez az ékszer. Az arany bulláknak a köztársaságkor végéig státuszjelölő szerepük volt. Viselésükre kezdetben csak a patríciusok, 33 majd a szenátorcsaládok 3 * és lovagok 35 gyermekei is jogosultak voltak. A Kr. e. 2. századtól már minden szabad születésű (ingenuus)^ gyermek, a Kr. u. 1. századtól a felszabadított rabszolgák (libertinif 7 is hordhattak aranyból készült bullát. Ettől kezdve az arany bulla az előkelő társadalmi rang helyett a jobb vagyoni állapot jelképeként szerepel a forrásokban. A bullát emellett mindenkor bajelhárító (apotropaikus) és szerencsehozó amulettként akasztották a gyermekek - különösen fiúk - nyakába, 38 akik 14-16 éves 25 Szőlőszem (Kat. A/22) és rózsatüske (Kat. A/23) aquincumi lelőhelyű bullákban volt. Koriander (Coriandrum sativum) ágacskát és leveleket tartalmazott a Keszthely-Dobogó 47. sírjában talált bulla (Kat. A/72). Carnuntumban koriandermagvak kerültek elő egy bullából, egy másikban pedig meghatározatlan farészek voltak. GROLLER 1909. 59; SÁGI 1954. 67. Egy Intercisa lelőhelyű bulla oroszlánszáj (Antirrhinum) toktermését rejtette. FACSAR-SKOFLEK-SALAMON 1977. 97. 26 Feliratos ezüstlapot tartalmazott egy aquincumi bulla (Kat. A/l) és egy ságvári hosszúkás kapszula (Kat. B/10). 27 VARRÓ Ling. 7.107; PAUL. FEST. p. 238. 27 MARCELL. Med. 8.50. 29 MARCELL. Med. 8.50; Med. 15.52; Med. 28.51. 30 MARCELL. Med. 28.26, Med. 28.51. 31 SZILÁGYI 1959. 241. 32 PAUL. FEST. 323; Iuv.5.164 33 MACR Sat. 1.6.11 34 Liv. 26.36.5-7. 35 PLIN. Nat. hist. 33.10. 36 Qc Verr. 1.152 37 SUET. Rhet. 1.26. korukig állandó jelleggel viselték őket. 39 Azok, akik alacsony társadalmi rangjuknál, majd pedig anyagi helyzetüknél fogva nem engedhették meg maguknak, hogy aranyból készíttessék, más anyagból, például bőrből készült bullát (bulla scortea), vagy bőrszíjat (lórum) 40 adtak gyermeküknek. 41 A pannóniai bullaviselet szokására nincsenek közvetlen forrásos adataink, ezért ennek meghatározását a leletek és lelőkörülményeik segítségével kell elvégeznünk. A pannóniai bullák többnyire bronzból készült, apró, díszítetlen példányok voltak, melyek aligha szolgálhattak rang, vagy előkelő vagyoni állapot jelölésére. Nem utalhattak egyértelműen viselőjük gyermekkorára sem, hiszen a gyermekek sírjai mellett éppúgy megtalálhatóak felnőtt nők sírjaiban. A kapszulákból előkerülő textilbe csavart különféle növényi maradványok alapján valószínűsíthető, hogy bajelhárító, betegségmegelőző, gyógyító céllal viselték a társadalmilag és egészségileg egyaránt legkiszolgáltatottabb gyermekek és nők. A hosszúkás amulettkapszulák eredete Itália helyett Észak-Afrikában és a Közel-Keleten keresendő. Előzményeik az egyiptomi közép-birodalom idejére keltezhetőek. 42 Az egyiptomihoz hasonlóan a szír és pun ötvösművészetből is ismertek arany és ezüst amulettkapszulák. 43 A római korban példányaik eljutottak a Római Birodalom legtávolabbi nyugati provinciáiba is. 44 A római kapszulákból leggyakrabban görög nyelvű mágikus, vagy gnosztikus feliratú arany- illetve ezüstlap 45 került elő, ritkán előfordul bennük más anyag, például kén 46 is. 38 Cic Verr. 1.152; luv. 5.164; MACR Sat. 1.6.10-11, 39 A forrásokon kívül antik szobrok tanúskodnak a római gyermekek és ifjak bulla viseléséről, melyek gyűjtését és feldolgozását Hans. R. Goette végezte el. GOETTE 1986. 154-164. "' luv. 5.165; SCHOL. luv. 5. 164; PLIN. Nat. hist. 33.4.10 41 FICORONI 1732. 22-24; PW-RE III. 1049; DAREMBERG-SAGLIO I. 755. 42 Az egyiptomi függők alakja lényegében megegyezik a rómaiak által is használt kapszulákéval, ám felfüggesztésük leginkább függőlegesen történt. JOHNS-POTTER 1983. 25. A római korra keltezhető egyiptomi múmiaportrék már vízszintesen ábrázolják az amulettkapszulákat, pl. PARLASCA 1966. Taf. 17, Abb. 1 (Varsó, Ltsz. 127191), Taf. 50, Abb. 1-2. (Tel Aviv, Ltsz. 152658; Dublin, Ltsz. 1902: 4). 43 HEURGON 1958. 57-58. 44 Néhány példa a Római Birodalom nyugati provinciáiból előkerült hosszúkás amulettkapszulákra: Kastell Vemania (GARBSCM 1971. 138), Gellep (SiEBOURG 1896. 125), Autun (Aurun 1987, Kat. 367), Verfault (HEURGON 1958. 59) a Planche (PONCET 1889. 517-538; HEURGON 1958. 58) Thetford (JOHNS-FÖTTER 1983. 99; JOHNS 1996. 104), York (MACGREGOR 1976. 10-11, Fig. 8, 72; JOHNS-POTTER 1983. 99.) 45 SiEBOURG 1896. 123-153. 46 A Thetfordból származó kincsleletben kettő, a Ténesből származó kincsleletben egy hosszúkás amulettkapszula kénnel 156
