Budapest Régiségei 39. (2005)

Szilágyi Magdolna: Bullák és amulettkapszulák az Aquincumi Múzeum gyűjteményében = Bullae and tubular amulet capsules in the collections of the Aquincum Museum 151-171

SZILÁGYI MAGDOLNA A bullák és a hosszúkás kapszulák gyakran fog­laltak magukba növényi részeket (szőlő, rózsatüs­ke, koriander, oroszlánszáj) 25 vagy varázsfeliratos ezüstlapocskát. 26 Az orvosi témájú ókori források gyakran ajánlják „bűvereklyét" (praebia, 27 remedia) tartalmazó kapszula (bulla, 28 lupinum, 29 tubulus 30 ) nyakba akasztását betegség megelőzésére, gyó­gyítására, illetőleg rontás elhárítására. Epigráfiai adatok igazolják, hogy Aquincumban, miként Pannónia más városaiban a férfiakhoz képest igen magas volt a 10 év alatti gyermekek és a nők halá­lozási arányszáma. 31 Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy a gyermekek és nők fizikumukból, valamint jogi és anyagi helyzetükből adódóan társadalmilag is kiszolgáltatottabbak voltak a férfiaknál, kézen­fekvőnek tűnik miért épp ők hordtak a nyakukban bullákat és hosszúkás amulettkapszulákat. A BULLÁK ÉS HOSSZÚKÁS KAPSZULÁK HASZNÁLATA Az antik források segítségével nyomon követ­hető miként terjedt el az etruszkoktól származó 32 bulla használata a római társadalmon belül, és mely korokban milyen szerepet tölthetett be ez az ékszer. Az arany bulláknak a köztársaságkor végéig státuszjelölő szerepük volt. Viselésükre kezdetben csak a patríciusok, 33 majd a szenátor­családok 3 * és lovagok 35 gyermekei is jogosultak voltak. A Kr. e. 2. századtól már minden szabad születésű (ingenuus)^ gyermek, a Kr. u. 1. századtól a felszabadított rabszolgák (libertinif 7 is hordhattak aranyból készült bullát. Ettől kezdve az arany bulla az előkelő társadalmi rang helyett a jobb vagyoni állapot jelképeként szerepel a forrásokban. A bul­lát emellett mindenkor bajelhárító (apotropaikus) és szerencsehozó amulettként akasztották a gyerme­kek - különösen fiúk - nyakába, 38 akik 14-16 éves 25 Szőlőszem (Kat. A/22) és rózsatüske (Kat. A/23) aquincumi lelőhelyű bullákban volt. Koriander (Coriandrum sativum) ágacskát és leveleket tartalmazott a Keszthely-Dobogó 47. sírjában talált bulla (Kat. A/72). Carnuntumban koriander­magvak kerültek elő egy bullából, egy másikban pedig meg­határozatlan farészek voltak. GROLLER 1909. 59; SÁGI 1954. 67. Egy Intercisa lelőhelyű bulla oroszlánszáj (Antirrhinum) toktermését rejtette. FACSAR-SKOFLEK-SALAMON 1977. 97. 26 Feliratos ezüstlapot tartalmazott egy aquincumi bulla (Kat. A/l) és egy ságvári hosszúkás kapszula (Kat. B/10). 27 VARRÓ Ling. 7.107; PAUL. FEST. p. 238. 27 MARCELL. Med. 8.50. 29 MARCELL. Med. 8.50; Med. 15.52; Med. 28.51. 30 MARCELL. Med. 28.26, Med. 28.51. 31 SZILÁGYI 1959. 241. 32 PAUL. FEST. 323; Iuv.5.164 33 MACR Sat. 1.6.11 34 Liv. 26.36.5-7. 35 PLIN. Nat. hist. 33.10. 36 Qc Verr. 1.152 37 SUET. Rhet. 1.26. korukig állandó jelleggel viselték őket. 39 Azok, akik alacsony társadalmi rangjuknál, majd pedig anyagi helyzetüknél fogva nem engedhették meg maguk­nak, hogy aranyból készíttessék, más anyagból, például bőrből készült bullát (bulla scortea), vagy bőrszíjat (lórum) 40 adtak gyermeküknek. 41 A pannóniai bullaviselet szokására nincsenek közvetlen forrásos adataink, ezért ennek megha­tározását a leletek és lelőkörülményeik segítségével kell elvégeznünk. A pannóniai bullák többnyire bronzból készült, apró, díszítetlen példányok vol­tak, melyek aligha szolgálhattak rang, vagy előkelő vagyoni állapot jelölésére. Nem utalhattak egyértel­műen viselőjük gyermekkorára sem, hiszen a gyer­mekek sírjai mellett éppúgy megtalálhatóak felnőtt nők sírjaiban. A kapszulákból előkerülő textilbe csavart különféle növényi maradványok alapján valószínűsíthető, hogy bajelhárító, betegségmeg­előző, gyógyító céllal viselték a társadalmilag és egészségileg egyaránt legkiszolgáltatottabb gyer­mekek és nők. A hosszúkás amulettkapszulák eredete Itália helyett Észak-Afrikában és a Közel-Keleten kere­sendő. Előzményeik az egyiptomi közép-birodalom idejére keltezhetőek. 42 Az egyiptomihoz hasonlóan a szír és pun ötvösművészetből is ismertek arany és ezüst amulettkapszulák. 43 A római korban pél­dányaik eljutottak a Római Birodalom legtávolabbi nyugati provinciáiba is. 44 A római kapszulákból leggyakrabban görög nyelvű mágikus, vagy gnosz­tikus feliratú arany- illetve ezüstlap 45 került elő, rit­kán előfordul bennük más anyag, például kén 46 is. 38 Cic Verr. 1.152; luv. 5.164; MACR Sat. 1.6.10-11, 39 A forrásokon kívül antik szobrok tanúskodnak a római gyer­mekek és ifjak bulla viseléséről, melyek gyűjtését és feldolgo­zását Hans. R. Goette végezte el. GOETTE 1986. 154-164. "' luv. 5.165; SCHOL. luv. 5. 164; PLIN. Nat. hist. 33.4.10 41 FICORONI 1732. 22-24; PW-RE III. 1049; DAREMBERG-SAGLIO I. 755. 42 Az egyiptomi függők alakja lényegében megegyezik a róma­iak által is használt kapszulákéval, ám felfüggesztésük legin­kább függőlegesen történt. JOHNS-POTTER 1983. 25. A római korra keltezhető egyiptomi múmiaportrék már vízszintesen ábrázolják az amulettkapszulákat, pl. PARLASCA 1966. Taf. 17, Abb. 1 (Varsó, Ltsz. 127191), Taf. 50, Abb. 1-2. (Tel Aviv, Ltsz. 152658; Dublin, Ltsz. 1902: 4). 43 HEURGON 1958. 57-58. 44 Néhány példa a Római Birodalom nyugati provinciáiból előke­rült hosszúkás amulettkapszulákra: Kastell Vemania (GARBSCM 1971. 138), Gellep (SiEBOURG 1896. 125), Autun (Aurun 1987, Kat. 367), Verfault (HEURGON 1958. 59) a Planche (PONCET 1889. 517-538; HEURGON 1958. 58) Thetford (JOHNS-FÖTTER 1983. 99; JOHNS 1996. 104), York (MACGREGOR 1976. 10-11, Fig. 8, 72; JOHNS-POTTER 1983. 99.) 45 SiEBOURG 1896. 123-153. 46 A Thetfordból származó kincsleletben kettő, a Ténesből szár­mazó kincsleletben egy hosszúkás amulettkapszula kénnel 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom