Budapest Régiségei 39. (2005)

Szilágyi Magdolna: Bullák és amulettkapszulák az Aquincumi Múzeum gyűjteményében = Bullae and tubular amulet capsules in the collections of the Aquincum Museum 151-171

BULLÁK ÉS AMULETTKAPSZULÁK AZ AQUINCUMI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN Kat. Arany Ezüst Bronz Vas Csont Üveg Borostyán Üvegpaszta gyöngy Kat. Hajtű Hajháló Fülbevaló Gyöngy Bulla Amulettkapszula Medál Gyűrű Ruhadísz v. diadém Fülbevaló Bulla Fibula Karkötő Fibula Karperec Övcsat Hajtű Fésű Gyöngy Karperec Hajtű Gyöngy Medál Gyöngy Üvegpaszta gyöngy A/6, B/l 1 1 1 A/7, A/10, A/11, B/3 2 X 2 30 1 1 3 2 1 1 1 2 25 1 2 B/2 1 1 1 A/12 1 A/14 1 18 A/15 1 A/18 1 1 3 1 1 1 1 A/19 1 2 A/20 1 1 A/21 1 A/22 X 1 1 1 12 A/23 1 A/24 1 1 A/25 1 1 voltak (6. táblázat). A római gyermekek bullaviselési szokását az antik források is alátámasztják. A gyermekek születésük napján, vagy a névadási ceremónia (dies nominum, nominalia)

22 keretében apjuktól szerencsehozó bullát kaptak. A források szerint a 14-16 éves kort elérő fiúk a gyermekkort jelképező bullát és bíborszegélyű tógát (toga praetexta) ünnepélyes szertartás keretében elhelyezték a házi istenek (Lares, Penates) oltárán, s magukra öltötték a férfiak tógáját (toga virilis).

23 Arról hallgatnak a források, hogy a lányok mikor váltak meg bullájuktól, de mivel az ő gyermekkoruk a házassággal ért véget, általánosan elfogadott nézet szerint a fiúkkal közel egy időben ők is letették bullájukat.

24 Aquincum - és más pannóniai városok - esetében ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy itt igen nagy számban kerültek elő bullák felnőtt nők sírjából, amit aligha magyarázhatunk pusztán azzal, hogy valamennyien hajadonok voltak. 22 JOHNSTON 1932. § 97. 23 PERS. 5.30-31; SCHOL. Pers. 5.31; PORPH. Hor. Sat. 1.5.65; SCHOL. Hor. Sat. 1.5.65-66. 24 PW-RE III. s.v. „bulla"; JOHNSTON 1932, §99. 5. táblázat. Bullákkal és amulettkapszulákkal előkerült viseleti tárgyak bal válla mellől került elő.

20 Szimbolikus szerepe lehetett még az üveggyöngyök színeinek is, ám a színek szimbolikája nem lehetett egységes a birodalom minden részén,

21 így pannóniai használatukra az írott források nem nyújtanak segítséget. A viseleti tárgyak táblázatára (5. táblázat) tekintve szembetűnik, hogy az arany ékszerek - többek között az arany bullák - kizárólag amulettkapszulákkal együtt kerültek elő. Másfelől figyelemreméltó, hogy egy-két üvegedényen kívül szinte alig találunk sírmellékleteket ezekben a sírokban (4. táblázat). Az aquincumi leletanyagban tehát jól elkülöníthető a három amulettkapszulát viselő személy azoktól, akik bronz bullát viseltek, ám ahhoz, hogy a megfigyelt jelenségeket egyértelműen vagyoni, illetve etnikai okokkal magyarázzuk mindenképpen több pannóniai példára volna szükség. A VÁZAK NEME ÉS ÉLETKORA A bullák és amulettkapszulák viselői szinte kizárólag gyermekek (7/14) és felnőtt nők (5/14) 20 Szilágyi János a gyűrű bajelhárító szerepére a hetes szám mágikus jelentőségéből következtetett. SZILÁGYI 1950. 308. 21 SWIFT 2003. 346-347. 155