Budapest Régiségei 39. (2005)

Németi Margit: Az aquincumi Thermae Maiores funkcióváltásához a 4. században = Zur Funktion der Thermae Maiores von Aquincum im 4. Jahrhundert 137-150

NÉMETH MARGIT korábbi canabae e részének funkcióváltására tehát legkésőbb éppen a késő római erőd megépültekor kerülhetett sor. Az új közgazgatási negyed a késő római erőd mögötti biztonságos területen, a korábbi legiotábor védett centrális részében, az egykori praetenturâban, a via praetoria mentén helyezkedett el, (16. kép) amint ezt nemcsak az egykori fürdőépület, hanem további, az egykori kaszárnyák lebontott falai fölé épült középületek maradványai bizonyítják. Korábbi fürdők ilyenféle állami, reprezentációs felhasználása nem egyedülálló a 4. században. így pl. a trieri Kaiserthermen esett át hasonló átépítésen a 4. században, amelynek eredményeképpen egy saját fürdővel kiegészített palota jött létre.

37 A helytartói székhelyeken szükséges volt a hasonló luxusépületek létesítése, nemcsak a helytartó részére, hanem azért is, hogy a provinciában tett császárlátogatások alkalmával az uralkodónak és kíséretének méltó elhelyezést nyújthassanak. Többnyire a praetorium, vagyis a helytartói palota volt e célra a leginkább alkalmas.

38 A késő római időkben gyakran már meglévő épületek, köztük fürdők átépítésével hoztak létre ilyen palotákat. Ez történt pl. a savariai aula palatina esetében is, ahol egy korábbi épületet alakítottak át és egészítettek ki egy fürdőszárnnyal a praeses palotája számára.

39 A carnuntumi ún. Palastruine késői építési periódusában úgyszintén egy reprezentációs célú palotát alakítottak ki.

40 Regensburgban a legiotábor fürdőjét luxusépületté alakították át; a Kornmarkton feltárt maradványok azonban csak kis részét képezik az együttesnek.

41 A sűrű középkori és újkori beépítettség miatt nem lehetett az egész épületet feltárni. Az épület funkciója - topográfiai helyzete, alaprajzi szerkezete és építészeti kialakítása alapján ítélve - minden bizonnyal a késő antik kormányzáshoz kapcsolódhatott. Aquincum esetében a katonai közigazgatás igényelhetett a legkésőbbi időkben is ilyen reprezentatív és monumentális palotát, amelyet még közel a római uralom legvégéig használhatott. Erre a célra az átépített thermae maiores kiválóan alkalmas volt. A téglabélyegek, az éremforgalom,

42 nemkülönben a padlóburkolatok javítgatásai azt bizonyítják, hogy az épület mint a dux palotája, majdnem egy évszázadig szolgálhatott Valeria provincia katonai vezetőjének székhelyéül.

43 A palota nem egyedül állt, hanem más közeli reprezentációs épületekkel együtt alkotta a közigazgatási negyedet.

44 (16. kép) Ezekhez tartozhatott a korábbi legénységi kaszárnyák fölé emelt apszisos csarnoképület is. A környéken ezeken felül még egyéb maradványok is előkerültek, amelyek hasonló jellegű épületekre utalnak.

45 17 KRÜGER-KRENCKER 1929. 151-173; BRÜHL 1975-1990. Bd. II 72., Arum. 82., 74 sk. Anm. 106-112. A fürdőépület rendeltetése az átépítést követően vitatott, de többek között felvetették, hogy a császári család ott időző tagjainak szolgálhatott lakóhelyül. 38 HAENSCH 1997; BRÜHL 1975-1990. passim, Id. még lent a 44. jegyzetet; TÓTH 1973. 130 skk. 39 TÓTH 1973; TÓTH 1975. A fürdőszárnyról ki TÓTH 1975. 40, 44. 40 STIGLITZ-KANDLER-JOBST 1977. 610. 41 DIETZ-OSTERHAUS 1979. 202-204, 216. 42 Ld. fent 30. jegyzet. 43 NÉMETH In: FORSCHUNGEN 2003. 61 sk., 91. 44 A közigazgatási negyedhez ld. TÓTH 1973. 130.; HAENSCH 1997. 377 skk., BRÜHL 1975-1990. Bd. T, 21, 63; Bd. TT 73 skk., 203 sk. 45 SZIRMAI 1976. 140