Budapest Régiségei 39. (2005)
Németi Margit: Az aquincumi Thermae Maiores funkcióváltásához a 4. században = Zur Funktion der Thermae Maiores von Aquincum im 4. Jahrhundert 137-150
NÉMETH MARGIT építették vagy lebontották és föléjük új épületeket emeltek. Sajnos, a megtalált késő római maradványok alaprajzát a leletmentő ásatások területi behatároltsága miatt nem lehetett teljesen megrajzolni. Az egyik kaszárnya fölé emelt késő római épület érdemel itt említést, amelynek sokszögletű apszisát sikerült az ásatások során megfigyelni, s amely egy csarnoképület része lehetett 11 (4b. kép). A THERMAE MAJORES ÁTÉPÍTÉSE A 4. SZÁZADBAN A fürdő átépítésének eredményeként a korábbitól teljesen eltérő épület jött létre. Valamennyi korábbi medencét feltöltötték és föléjük szilárd - általában tégla vagy terrazzo - padlóburkolatot helyeztek és így új helyiségeket alakítottak ki 12 (2. kép, 11, 24, 25, 29, 30, 35. sz., Iá. még 5a és 5b. kép) Sikerült egy ilyen feltöltésre helyezett téglamozaik-padló részletét bemutatva megőrizni az épület északi részében (6. kép). Szintemelések, 13 a hypocaustum rendszer javítása, átalakítása az épület több pontján ugyancsak megfigyelhető 14 (2. kép. 10, 24, 29, 30, 33, 34, 35, 40, 41. sz.; 9, 10, 11. kép). A 4. században a hypocaustum rendszer javítása jellegzetesen épített téglákból történik, és az oszlopok nem egy tömbből faragottak, mint a korábbi periódusok idejében. 15 Hasonlóképpen történt ez pl. a savariai késő antik palota esetében is. 16 A 40-41 sz. helyiségeket egy korábbi, nagyobb tepiáarium kettéosztásával hozták létre. 17 Ahol szükséges volt, a falakat is visszabontották (2. kép. 24, 25, 30. sz.) és új, téglalap alakú helyiséget alakítottak ki, mint pl. a már említett patkó alakúvá bővített 24. sz. medence vagy a mellette lévő kör alaprajzú 30. sz. suáatorium helyén az épület nyugati felében 18 (2. kép, 29. sz.; 7. a-b. kép; 8. kép). A vele szemközti oldalon lévő, szintén suáatoriumként meghatározott 35. sz. helyiség 19 esetében megalapozottan feltételezhetjük, hogy az apszis eredetileg a tepiáarium (az eddigi interpretációban egyébként hiányzó) medencéje lehetett (2. kép 35. sz.). Ez a helyiség ugyanis még Schönvisner 18. századi feltárása során került " SZIRMAI-ALTMANN 1976. 235, 241; PÓCZY-ZSIDI 2003. 64, TÓTH 1994. 256. sk. 12 KÁBA 1991. 17 sk, 22, 24, Abb. 48-51. 13 A 33, 34, 43. sz. helyiségekben 95 cm-es padlószint-emelést figyeltek meg: KÁBA 1991. 25. sk. 14 KÁBA 1991. 30, 33 f., 40. sk. 15 SZIRMAI 1984. 139 (A thermae maiores területén végzett feltárás). 16 Ld. TÓTH 1975. 21. kép. 17 KÁBA 1991. 27 sk. 18 KÁBA 1991. 22, 24. Ezen a helyen az épület pusztulását figyelték meg. 19 KÁBA 1991. 26 sk. elő. Az akkor közölt alaprajzon világosan kivehető, hogy az apszis területén négyzetes téglákból épített hypocaustum oszlopok voltak, és csak a terem nyugati, négyszögletes részén állottak azok a monolit, kerek átmérőjű oszlopok, amelyek a fürdő korábbi periódusában mindenütt egységesen kimutathatók 20 (22. kép). A kétféle suspensura későbbi javításra ill. átépítésre utal. A téglából épített pillérek mindig a később létesített vagy átépített helyiségekben jelennek meg, vagyis a 4. századi építési periódushoz köthetők. 21 Esetünkben ez azt jelenti, hogy a helyiség keleti végében eredetileg egy medence volt, és a padlót csak később terjesztették ki az egész teremre. Az apszisban jelenleg is látható, javítgatott mozaikpadló maradvány 22 kétségtelenül e késői átépítés eredménye. Az épület két oldalán kialakított folyosórendszer (2. kép, 31. és 38. sz.) ugyancsak a 4. századi átalakítás során jött létre. A keleti oldalon (2. kép, 38. sz.), a fölötte lévő mai úttest ül. járda miatt, régészetileg csak kisebb mértékben volt vizsgálható. 23 A 4. SZÁZADI BŐVÍTÉSEK - A NYUGATI FÜRDŐSZÁRNY, A KERTI MEDENCE ÉS AZ ÉPÜLET BEJÁRATA A palaestra délnyugati sarkánál a 7. sz. helyiségbe két medencét is beleépítettek, egy félkörívest és egy négyszögletest (2. kép 6. és 8. sz.). Ettől nyugatra pedig új, néhány további fűtött helyiséget (2. kép 3,4, 5. sz.) létesítettek, amelyeket az ásató privát fürdőként értelmezett. 24 Mivel ezeknek a helyiségeknek a részletei már több mint 30 évvel ezelőtt, az ott lévő Flórián Áruház gépekkel kimarkolt alapozási gödrében előkerültek, 25 e fürdőszárny teljes alaprajza csak közelítőleg rajzolható meg. Az átalakított 7. sz. helyiség a benne lévő medencékkel is e fürdő részét képezhette. Az eredeti épület egyik bejárata, amint azt az ásató is megállapította, e késő római fürdőtől délre lévő területen feltételezhető, s ugyanitt alakíthatták ki a késő római épület bejáratát is. 26 (2. kép 20. sz.) A főbejáratok mind a 2-3. századi fürdő, mind a későrómai épület esetében a főutakról, tehát az egykori via praetoria és a via principalis dextra mentén húzódó porticusok felől nyílhattak, de ezek feltárása 20 SCHÖNVISNER 1778. 14 skk.; Az 1930. évi ásatásokról: NAGY 1942. 540 skk. Az apszisos termet a közvetett fűtés miatt ugyancsak tepidariumként határozta meg. Az apszis fala abban az időben már nem volt meg. 21 Ld. fent 13,14. j. 22 SCHÖNVISNER 1778. 2 skk.; KÁBA 1991. 30. 23 KÁBA 1991. 25., 27. 24 KÁBA 1991. 54. A hypocaustum rendszer itt téglából épített pillérekkel készült. 25 SZIRMAI 1984.136 skk., 158 skk., 6-8. kép. 26 KÁBA 1991. 21. 138
