Budapest Régiségei 39. (2005)

Gyulai Ferenc - Kállay Miklós: Római kori bormaradvány egy Aquincum területén talált 2. századi hamvasztásos sír korsójában = Remain of Roman-time wine in a jug found in cremation burial from the 2nd century 125-128

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXIX. 2005. GYULAI FERENC - KÁLLAY MIKLÓS RÓMAI KORI BORMARADVÁNY EGY AQUINCUM TERÜLETÉN TALÁLT 2. SZÁZADI HAMVASZTÁSOS SÍR KORSÓJÁBAN 1. ELŐZMÉNY Budapest Aquincum területén (Kunigunda útja 39.) egy 2. sz.-i római hamvasztásos sírban Las­sányi Gábor régész 2001-ben olyan korsót talált, amelynek nyakán, oldalán és alján szürkésfehér vékony cementálódott réteget lehetett megfigyelni. A földnyomás miatt kissé megsérült kancsót egy­koron lezárták. Feltehetően itallal együtt temették az elhunyt mellé. A korsóból, annak nyakáról, aljáról és oldaláról a rácementálódott rétegből in situ 3 db mintát vet­tünk. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER Italmaradványból származó szilárd maradék lét­rejöttéről az alábbiak feltételezhetőek: természetes körülmények között - minden különlegesebb külső beavatkozás nélkül - az ital elveszti illó alkotóré­szeit, „beszárad"; gyakorlatilag tehát az un. összes extraktról van szó, amely szerves savakat, cukrot, glicerint stb. tartalmazhat. Azon feltételezés bizonyítását, hogy a marad­vány borból származik, nagyban megnehezíti az a tény, hogy az alkoholos erjedés termékei (alkoholok, aromaanyagok, glicerin stb.), de egyéb alkotórészek is - mint pl. az almasav- az eltelt idő alatt kémiailag ill. mikrobiológiailag - sőt fizikailag (tenzio) - a mintából már bizonyosan eltávoztak, így azonosításukra nincs lehetőség. Az extrakt tartalom más, nehezebben lebomló összetevői (pl. borkősav ill. sói) azonban megmaradhattak. A bort feltételező megközelítésünk csak indirekt lehet: a maradékban kimutathatók-e olyan kompo­nensek, amelyek a bor nem illó alkotórészeit képe­zik, továbbá ezek szőlőből származnak-e? A mintákon az alábbi vizsgálatokat végeztük el: 2. 1. Oldási próbák A minták forró vízben részlegesen, 1 normál sósavban széndioxid gáz képződése közben jól, de nem teljesen oldódtak. 2. 2. Kémiai vizsgálatok A mintából 10 g/l-es koncentrációjú oldatokat készítettünk oldószerenként. Szűrés után ezeket használtuk analízisre. 2.2. 1. Borkősav-meghatározás A borkősav ill. sói ammómum-metavanadáttal savas közegben narancssárga színű komplexet alkotnak, mely szín spektrofotometriásán mérhe­tő. A mintákból különböző oldószerekkel készített oldatok intenzíven adták a színreakciót. A mérési eredmények a következőek: Minta Borkősav g/g minta 1. minta 2. minta 3. minta 0,03 0,02 0,03 2. 2. 2. Fémösszetétel-mérés AAS-technikát használva, a savas oldatból az alábbi fémkoncentrációk mérhetők: Minta 1. 2. 3. Fémion mg/g minta mg/g minta mg/g minta K 0,22 0,24 0,20 Ca 10,50 13,30 9,30 Mg 1,81 1,56 1,44 Na 0,20 0,29 0,22 Cu 0,007 ­­Fe 1,33 2,13 0,85 Al 0,85 6,27 1,21 Si 0,90 1,99 1,55 Sr 0,73 0,39 0,32 Pb ­­­P 0,17 0,91 0,24 2.2.3. Polifenolok vizsgálata Mindhárom minta oldatában - értelemszerűen a lúgosban erősebben - jelentkezett a borászat­ban használatos módszer szerint a polifenolok Folin-Ciocalteu reakciója. 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom