Budapest Régiségei 39. (2005)

Tézer Zita: Szkíta kori tükrök a Kárpát-medencében = Scythian-period mirrors in the Carpathian basin 5-38

SZKÍTA KORI TÜKRÖK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 25. Komlód/Comlod, Románia, Bistrita-Näsäud (Beszterce-Naszód) megye (11. kép 2c, 12. kép 6a) Bistrita Múzeum, Beszterce/Bistrita. Anyaga: bronz. Arm.: 13.4 cm. Nyh.: 12.3 cm. Kpm.: 0.3 cm Egyszerű, díszítetlen bronz korong, amely két nitszeggel kapcsolódik a lefelé keskenyedő bronz nyélhez. A nyél alsó részének újbóli megvastagodása eredetileg figurális ábrázolásnak indulhatott. 1. sz. csontvázas sír (1956) - fordított kereszt alakú tegezveret; bronz nyélcsúcsok. (HOREDT 1960. 481-488.) 26. Ujôs/Fîntînele/Fântânele, Románia, Bistrita-Näsäud (Beszterce-Naszód) megye Bistrita Múzeum, Beszterce/Bistrita. Csontvázas sír (1974-75) (VASILIEV 1980. 113. - CRISAN szóbeli közlése alapján) 27. Sajónagyfalu/Maricelu, Románia, Bistrita-Näsäud (Baszterce-Naszód) megye (6. kép 6c, 7. kép 4c) Bistrita Múzeum, Beszterce/Bistrita. Anyaga: bronz. Arm.: 16.2 cm Csillagosán áttört díszű fogantyú, amely két oszlopocskával kapcsolódik a koronghoz. A tükörlap kerek, profilja egyenes, peremmel keretezett. A korongon 3-4 mm fémfólia látható. 5. sz. csontvázas sír (1977) - 2 db hasas edény; boiótiai pajzslábú fibula; agyag orsógomb; 3 db bronz nyílhegy; 70 db kauri kagyló; üvegpaszta és kaolin gyöngyök; kés; állatcsont. (MARINESCU 1984. 50.10/3. kép) 28. Makkfalva/Ghindari, Románia, Mureç (Maros) megye (8. kép la) Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest - ltsz.: 29.1913. Anyaga: bronz. Átm.: 19 cm. Nyh.: 14.5 cm. Kpm.: 0.15 cm. Th.: 33.5 cm. A nyélvégződésen macska-féle ragadozó látható vízszintes bordázatú tagozaton. A nyél hármas tagolású, a koronghoz való csatlakozásnál a nyúlványt forrasztással illesztették a tükörlaphoz. A korong lapos, profilja egyenes, peremmel keretezett. Szórvány (1908). (TÉGLÁS 1913. 318., 323., 326-7.1. kép; ROSKA 1937. 174-176., 179.; ROSKA 1942.156.180. kép) 29. Hetény/Chotín, Szlovákia, Komárno (Komárom) megye (11. kép 5c, 12. kép 5c) Nyitrai Régészeti Intézet, Nyitra/Nitra. Anyaga: a korong bronz, a nyél vas. Atm.: 15 cm. Nyh.: 16 cm. Th.: 28.5 cm A nyél bronzvégződése legyezőszerűen kibővülő, a nyéltörzs vasból készült, egyenes vonalú, felső része, amely bronzba megy át, ismét kibővülő, majd a nyél és a korong találkozásánál a nyélvégződéshez hasonlóan holdalakú taggal záródik. A vasnyelet szegecsekkel erősítették a koronghoz. Az alsó, holdalakú tag feltehetőleg a volutás dísz egyszerűsített változata. A tükörlap kerek, egyenes profilú, perem nélküli. 76-A hamvasztásos sír (1961-62) - táltöredék; karpánt; 8 db gyöngy; halántékpánt. (DUSEK 1954. 311-316. 143 és 145. kép; PÁRDUCZ 1958. 61.; DUSEK 1966. 79, XLII. 1.11.) 30. Hetény/Chotín, Szlovákia, Komárno (Komárom) megye (11. kép 4a, 12. kép 7f) Nyitrai Régészeti Intézet, Nyitra/Nitra. Anyaga: bronz. Nyh.: mérhetetlen A deformált nyél alsó része volutában végződik, a nyéltörzs egyenes, felső része kibővülő, a nyelet szegecsekkel erősítették a koronghoz. A tükörlap elveszett. 8-B hamvasztásos sír (1961-62) - 3 db orsógomb; gyöngyök; vastöredék; bronz karpánt. (DUSEK 1966. 36, 85,156.10. kép) 31. Ismeretlen lelőhely Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. Anyaga: bronz. Nyh.: 13.8 cm Csak a nyéltöredék maradt ránk, melynek alsó része valószínűleg macska-féle ragadozót ábrázolt. A nyéltörzs hárombordás, felső része ovális résszel kapcsolódik a koronghoz, amely szintén elveszett. (FETTICH 1931. 527. 80; PÁRDUCZ 1958. 61.) 32. Ismeretlen lelőhely (9. kép 4a) Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest - ltsz.: 1.1934.21. Anyaga: bronz. Nyh.: 13 cm A nyélvégződés nem maradt meg, - feltehetőleg macska-féle ragadozót ábrázolt. A nyéltörzsön két borda és két pálcatag fut végig. A nyéltörzs felső része hárombordás, négy pálcatagos. A tagozaton vízszintes bordák felett hosszú ágú, háta végéig húzódó aganccsal ábrázolt, felkelő szarvas látható. Hátravetett agancsát négy kerek mélyedés teszi plasztikussá. A nyél hátsó lapján két párhuzamos vonalat mélyítettek be, itt viszont az állat idoma kevéssé domborul ki. A tükörlapon megmaradt a korongba benyúló körszelvény alakú dudorodás, amely a korong és a nyél összekapcsolódását közvetítette. A korong elveszett. Megjegyzés: Reinecke és Hampel pilinyi lelőhelyről valónak tartotta. (REINECKE 1897. 21.; HAMPEL 1893. 394. 14.kép; FETTICH 1931. 527. 81; PÁRDUCZ 1958. 61.; KEMENCZEI 2001. 146.) 9