Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Gerelyes Ibolya: Kínai szeladon kerámia a budavári palota leletanyagában 79-91

KÍNAI SZELADON KERÁMIA A BUDAVÁRI PALOTA LELETANYAGÁBAN gyűjtemények. 10 Az iszlám világában e kerámia típus iránt megnyilvánuló nagyfokú érdeklődést a hozzáfűződő hagyománnyal szokták indokolni, amely szerint méreggel érintkezve színét változtat­ja, vagy eltörik. 11 Egyiptomot a 12. század közepétől elárasztotta a szeladon kerámia, amelyet már az Ajjúbida kor­tól (1171-1250) másoltak az egyiptomi fazekasok. A behozatal folyamatos volt a Mameluk korban (1250-1517) is, 1400-ig bizonyosan. 12 Elsősorban Yüan kori, bekarcolt, vagy relief-motívumok­kal - halakkal, krizanténummal, hegyes végű leve­lekkel - díszített, illetve teljesen díszítetlen felületű darabok kerültek elő a Kairó melletti Fusztát ása­tásain, hatalmas mennyiségű, korabeli egyiptomi utánzattal együtt. 13 Egyiptomhoz hasonlóan, perzsa területre is nagy mennyiségben importáltak kínai szeladont. Arthur Lane a 14. századot jelölte meg, mint az import, illetve az imitációk gyártásának legfontosabb idő­szakát. Kutatásai alapján jelentős különbségeket figyelt meg az ekkor, illetve a későbbi időszakban; a 16-17. század folyamán készült perzsa utánzatok között. Véleménye szerint a 16. századi másolatok közelítik meg leginkább az eredeti mintát. 14 A fentiekben említett nagy gyűjtemények közül az egyik legjelentősebb az isztambuli Topkapi Sze­ráj gyűjteménye a maga 10000 darabos kínai por­celán kollekciójával, amelyben mintegy 1000 darab Yüan és Ming kori szeladont tartanak számon. 15 A korai darabok nagy mennyiségét az oszmánok két nagy zsákmányával, az 1514-es csaldiráni, illetve a Mamelukok felett aratott 1517-es győzelemmel; a tebrízi, illetve a kairói gyűjtemények megszerzésé­vel szokták magyarázni. 16 A török forrásokban „mertebaní" néven emlegetett szeladon azonban már korábban eljutott Törökországba, hiszen az első szeladon imitáció II. Bajezid korából (1481­1512) ismert. Ez utóbbi kérdés, a török területen készült szeladon másolatok problematikája ma még kevéssé kutatott téma, abban azonban egyetért a kutatás, hogy a jelenleg Szafavíd, vagy Mameluk szeladonként nyilvántartott edények egy része 10 CARSWELL 1999. 6-7. 11 ATASOY-RABY 1989.125. K SCANLON 1971. 88-90. 13 SCANLON 1984. 116-118. Az utánzás mértékét tükrözi Robert Scanlon statisztikája, amely szerint egy kéthetes ásatási per­iódus során (1968. szeptember 14-26) 109 darab Lung-chü'an szeladonnal együtt 6917 korabeli egyiptomi utánzatot találtak a fusztáti feltárások során. Vö. SCANLON 1971b. 225. 14 LANE 1957. 9,105-106. Plate 86-87. 15 A Topkapi Szeráj gyűjteményének teljes katalógusa ismert. Vö. KRAHL 1986. 16 ATASOY-RABY 1989.121. Iznikben készülhetett a 16. század végén, vagy a 17. század elején. 17 A kínai porcelán törökországi importja 1550 után lendült fel, az ásatási anyag tanúsága szerint a 16. század végétől egyre nagyobb mértékű volt, és kimutatható, hogy nemcsak a szultáni udvartartás, hanem magánszemélyek is használták. A porcelán mellett a szeladon áru folyamatos beáramlásával is számolnunk kell, a 17. század első felében még egészen biztosan. 18 A BUDAVÁRI LELETANYAG Az ismertetendő szeladon darabok a budavári palota ásatása során kerültek elő, két különböző leletcsoportban. A leltárkönyvi bejegyzések alapján úgy tűnik, hogy a két lelőhely anyagában vannak összeillő darabok. I. A nyugati belső udvar alatt fekvő kettős pince Az itt előkerült leletanyag összetételére, korára vonatkozóan Gerevich László részletezett leírására támaszkodhatunk. Eszerint a pince betöltésének 4., legalsó rétegében, 15. századi leletanyaggal keverten tártak fel, 16. századi jellegű hódoltság­kori törmeléket, benne „níceai keménycserép (t.i. izniki fajansz) töredékeket", amelyet „a XVI. század vége felé,... valamilyen tisztogatáskor dobtak a már használaton kívül helyezett pincébe". „Itt került elő a szeladon kancsó összes töredéke". A rétegben három pénzérmét találtak: I. Mátyás dénárt (CNH 232), I. Ferdinánd 1550-es évekre keltezett hamis dénárját, valamint Rudolf 1579-es évszámú hamis dénárját. 19 Kiöntőcsöves korsó (ltsz:51.1318), (1-2. kép) Egyértelműen muszlim befolyást mutató, fém­edény előzményekre visszavezethető, klasszikus ibrik forma. 20 Csonkakúp alakú talpgyűrűn erősen kihasasodó, körte-formájú edény ül, vállánál erősen összeszűkül. Hengeres, szájánál kissé kiszélesedő nyakát, a középen kannelúrával kettéosztott sza­lagfül becsatlakozása alatt három, finoman kiugró, A mertebaní elnevezés Martában burmai kikötőre utal, ahon­nan nagy mennyiségben szállították a kínai árut Afrika és a Közel-Kelet felé. Vö. KÜTÜKOGLU 1983. 335. ; A török szela­don imitációról Vö. ATASOY-RABY 1989. 125; Am 1987. 242; ROGERS-WARD 1988. 203. A kereskedelmi forgalomba kerülő áruk limitált árát tartalma­zó un. Narh-defterek 1640-ben is említenek, egymástól meg­különböztetve kínai porcelánt és szeladont. Vö. KÜTÜKOGLU 1983. 203-204. GEREVICH 1966.167-168. A 14. századtól iszlám piacra gyártott kínai porcelán edények egyik jellegzetes formája volt a fémedény előzményeket köve­tő kiöntőcsöves korsó. Vö. MEDLEY 1976.178,185. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom