Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Csorba Csaba: A törökellenes harcok heraldikai emlékei : levágott török fejes címereink 69-78

CSORBA CSABA formájában mutatja be az adományozott érdemeit: a három részre osztott pajzs egy-egy része harci jeleneteket ábrázol. Az első Gyergyó vár ostromát, a második a szabadkai vajdával vívott párbaj bemutatása, a harmadik támadás Eperjes város falainál.

36 Hasonló párbaj-jelenetes az Échy-címer is.

37 Bocskai utódja a fejedelmi székben, a török elleni sikeres végvári küzdelmekben nagy hírnévre szert tevő Rákóczi Zsigmondtól is maradt levágott török fejes címeradomány, amelyet Vecsey Fábián kapott (kelt: Kolozsvár, 1607).

38 Ismerünk levágott török fejes címeradományt Báthori Gábor fejedelemtől is: Békés János számára történt (kelt: Gyulafehérvár, 1608).

39 Hasonlóképpen ilyen címert kapott tőle Kövendi Székely más néven Beké Márton (kelt: Kolozsvár, 1609),

40 valamint Magyarzádi Andró Mihály (kelt: Szeben, 1611),

41 Hosszúmezei Varga-Pál Tamás (kelt: Szeben, 1612).

42 A Daróczy-család címeres nemeslevelén is levágott török fejet találunk a címerpajzson (kelt: Gyulafehérvár, 1609).

43 Az Oszmán Birodalom által mindvégig erőteljesen támogatott Bethlen Gábor erdélyi fejedelem sem átallott levágott török fejes címert adományozni. Bizonyítja ezt Bezerini Puskás András általa adományozott címere (kelt: Tyrnau, 1621), Szegedi István címere (kelt: Gyulafehérvár, 1623).

44 Baranyay más néven Horváth János olyan címert kapott, amelyben egy ágaskodó lovon ülő vitéz előtt jellegzetes bugyogós török alakja fekszik a földön.

45 I. Rákóczi György fejedelemtől is maradtak ránk levágott török fejes címerek: ilyet kapott Bikfalvi Harkó András (kelt: Gyulafehérvár, 1635), Lugosi Dragumér János (kelt: Gyulafehérvár, 1636).

46 Érsekújvári Nagy Balázs címerképén vágtató magyar lovas lovon menekülő törököt üldöz (kelt: Gyulafehérvár, 1642).

47 II. Rákóczi György Váradi Mihálynak adományozott címerében egy vitéz a baljában levágott török fejet tart (kelt: Bisztrica, 1649).

48 A török fegyverek hathatós segítségével erdélyi 36 Uo. 140. 37 Rajza uo. 141. 38 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 261. rajz. 39 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 269. rajz. 40 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 283. rajz. 41 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 312. rajz. 42 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 318. rajz. 43 MOLNÁR 1935. 65. 44 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 360., 385. rajz. 45 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 367. rajz. 46 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 564. rajz. 47 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 629. rajz. 48 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 523., 530. rajz. 49 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 787., 812., 814., 845. rajz, LXXXVII. tábla. 72 fejedelmi székbe került jámbor Apafi Mihálytól is maradt ránk levágott török fejes címert adományozó armális: Dési Pál Péteré (kelt: Gyulafehérvár, 1669), Kolozsvári Ménasághi Mihályé (kelt: Szamosújvár, 1670), Dersi Pál Ferencé, Szentimrei Görgényi Györgyé (mindkettő kelt: Gyulafehérvár, 1672), Timár Demeteré (kelt: Fogaras, 1678).

49 Ezekkel ellentétben a keresztények egymás közötti harcaira direkt módon utaló címereket nemigen találunk. Kivételnek tekinthető Záray Lázár említett címere (1533). Láthatóan tehát a történeti Magyarország címerszimbolikája a 16-17. század folyamán mindvégig a keresztény együvé-tartozást szimbolizálta, s élesen elutasította az oszmán-török világot. Való igaz, hogy címertani szempontból a 16-17. század címerei többnyire sablonosak és gyakorta hibásan megszerkesztettek. A török-magyar harcok ábrázolása gyakorta a címertan legalapvetőbb szabályainak fölrúgásával történt. Csorna József erre több különösen szembeötlő példát is fölhoz. I. Lipót Cserépi Györgynek adományozott címere (kelt: Bécs, 1668) jellegzetes darabja ennek a csoportnak: „Ennek pajzsában, zöld alapon jobbról kékruhás, veresnadrágos, sárgacsizmás, tollas kalpagos magyar harcos fekete lovon ül, balról szintén lovon, turbános, zöld kaftános török ül, mindkét harcos gyorsan forgatja kardját egymás ellen, mégis a törököt a magyar úgy megsebesíti, hogy az baloldalra dőlni s már-már a földre leesni és letiportatni látszik... Sisakdísz: a pajzsbeli magyar harcos koronából növekvőn, baljában kardot, jobbjában vérző török fejet üstökénél fogva tart."

50 Megfigyelve a 16-17. századi királyaink valamint erdélyi fejedelmeink által adományozott, a török harcok motívumát tartalmazó címeradományait, nem tapasztaltunk különbségeket, nem különítheCSOMA 1913. 140. Csorna volt az, aki arra is fölfigyelt, hogy egyes esetekben a sisakdísz nem a pajzsban lévő ábra megismétlése a heraldika szabályai szerint, hanem inkább annak folytatása. A Bubik család címerpajzsán egy felfegyverzett magyar áll egy török vár előtt (a vár tornyán lévő félhold a török uralom jelképe), a sisakdísz viszont már a győzedelmes harcra utal: a magyarharcos szekercéjére levágott törökfej van föltűzve. A Cserépy-címer pajzsának jelenetén keményen küzd egymással a török és a magyar vitéz, a sisakdísz viszont: a magyar vitéz baljában tartja a török vérző, levágott fejét. (uo. 141-142.). Sajátosan bonyolult a Jókay-család címere is. Jókay Sámuel I. Lipót uralkodása alatt Esztergom visszafoglalt várában zászlótartó lett. A megvesztegetett tüzérek helyett maga irányzott egy ágyút a törökökre, s a jól sikerült lövéssel egy pasának a karját sikerült eltalálnia. A pajzsban sátorok alatt táborozó törökök játszanak, középen a pasa sátra. A tábor fölé emelkedik a várbástya, amelynek tetején egy magyar vitéz egyik kezével zászlót tart, a másik kezével elsüti az ágyút (NAGY V 347).