Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Csorba Csaba: A törökellenes harcok heraldikai emlékei : levágott török fejes címereink 69-78

A TÖRÖKELLENES HARCOK HERALDIKAI EMLÉKEI Perényi János címerén egy magyar vitéz hátrakötött karú török foglyot kísér (kelt: Bécs, 1688).

26 III. Károly király címeradományai között is megtalálható a levágott török fej motívuma: Sárközy másképpen Forray János és Márton (kelt: Bécs, 1714), Szentsimoni másképpen Csatószegi Csató János (kelt: Bécs, 1714), Berlechich Tamás (kelt: Bécs, 1716), Latanovits István (kelt: Bécs, 1619), Kostyán Péter Pál ill. Kiss György (mindkettő kelt: Bécs, 1723), Orczy István birodalmi bárói rangot és címert adományozó oklevele (kelt: Bécs, 1731).

27 Mária Terézia királynő adományai között is akad levágott török fejes címert ábrázolóarmális: Machay Zsigmondé (kelt: Bécs, 1769).

28 A címermotívum kései előfordulásai I. Ferenc királyhoz kötődnek: A török háború idején a hadiszállítási ügyekben résztvevő és tizenegy katonát saját költségén kiállító Adudich Xavér Ferenc pozsegai szolgabírót érdemeiért nemességre emelte az uralkodó. Négy mezőre osztott címerpajzsa egyik mezejében vágtató lovas jobbjával kardjára tűzött török fejet tart (kelt: Bécs, 1799).

29 Salamon Mihály (kelt: Velence, 1816) és Pataki Trunkl Ferenc (kelt: Bécs, 1817) kapott levágott török fejes címert.

30 Csorna József a török-magyar harcokkal kapcsolatos jellegzetes címerekről a következőket írta: A 16-17. században tömegessé válnak a címeradományozások, s a címerképek többsége igen gyatra („hiányzik is minden heraldikai lendület, szépség, tárgya nem lelkesítette a festőművészt, robotban készültek a felületesen festett, legtöbbször elrajzolt, gyakran tévesen szerkesztett, ábrázolásaikban kevés változatot mutató címerek. A gyors és tömeges kancelláriai munkának róható fel azután azon gyakran ismétlődő eset is, hogy az armális szövegébe beiktatott címerleírás nem egyezett a belé festett címerrel... Gyakran ismétlődő, valódi sablonokká vált alakok ezen címereknél az oroszlán, a veres ruhás vagy páncélos kar, markukban karddal, nyíllal vagy buzogánnyal, fészkén ülő pelikán, kövecset tartó daru, fehér galamb, csőrében olaj- vagy pálmaággal. Érdekesebbek ezeknél s a XVII. századi magyar heraldikára jellemzőbbek a harci jeleneteket ábrázoló címerek. Általában a XVII. századi magyar címeradományok, az akkori török-magyar háborúk címerek ábrázolt története. Száz és százszámra láthatók a karcra húzott török fejek, a vágtató lovasok és a sisakdíszek könyöklő 27 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 995., 997., 1007., 1023., 1041., 1042., 1056. rajz. 28 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999.1117. rajz. 29 PETTKÓ 1899.105. 30 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 1176., 1177. rajz. karjainak markában szorongatott kardokra feltűzve. Éppen olyan gyakori a veres ruhás és sárgacsizmás férfiú, ki jobbjában kivont kardot, baljában török fejet tart. Nem ritkák a földön heverő török fejek, valamint a fejetlen török holttetemek sem. Gyakoriak a török-magyar párbajok is, gyalog és lóháton, melyben mindig a magyar a győztes../'.

31 Mindehhez tegyük hozzá, hogy a török-magyar harcokban kitűnt jeles személyiségek korántsem mindegyike kapott olyan címert, amelyben török harcos (harci jelenet) vagy levágott török fej látszik. A harci jelenetes ill. a levágott török fejes címerek mindenesetre a 16-17. század magyar heraldikájának sajátos csoportját képezik. Abban nincsen semmi meglepő, hogy 1526 előtt királyaink, majd 1526 után a Habsburg uralkodók egyértelműen, félreérthetetlenül a török-magyar harcokra utaló török harci jelenetet ill. levágott török fejet ábrázoló címereket adományoztak. Annál meglepőbb viszont, hogy János király, majd Izabella királyné, aztán egyes erdélyi fejedelmek is adományoztak ilyen típusú nemesi jelképeket, noha hivatalosan ők a török szultán szövetségesei, sőt alattvalói, adófizetői voltak. A 16-17. század fordulóján adományozott levágott török fejest ábrázoló címert Báthori András erdélyi fejedelem is, Félenyedi Dévai Györgynek (kelt Gyulafehérvár, 1599).

32 Nem véletlen, hogy Báthori Zsigmondtól egész sor levágott törökfejes motívumú címer adományozása származik: Tarnády Balogh Lőrinc számára, Gyulafehérvári Nagy István számára, Vály György számára, Peselneki László István számára (valamennyi kelt: Gyulafehérvár, 1602).

33 Bocskai István, aki élete utolsó két esztendejét leszámítva a török elleni harc meggyőződéses hívének számított, fejedelemként nem csupán a már említett török harccal kapcsolatos motívumot tartalmazó címert adományozta. Barmos János és István címerén is megtalálható a levágott török fej (kelt: Korpona, 1605).

34 Levágott török fejet láthatunk Csorvási Füri - György és Antal, továbbá Dévai Kőszegi Jakab és Károlyi Károly János általa adományozott címerében is (kelt: Kassa, 1606).

35 Szintén 1606-ban olyan címert adományozott lapispataki Segnyey Miklósnak, amely valóságos képregény 31 CSOMA 1913. 139-140. 32 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 208. rajz. 33 Képüket legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 221-224. rajz. 34 RESZEGI 1936. 4-5. (Bihar község Vám-utcájában egy udvartelket is kaptak adományul a már korábban is nemesi rangban lévő mgadományozottak). 35 Képét legújabban közli NYULÁSZI-STRAUB 1999. 249., 251., 255. rajz. 71