Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére
Nagy Margit: Két késő római kori fegyveres sír az aquincumi canabae nyugati szélén 231-315
NAGY MARGIT Téglalap alakú, lenyírt szélű, díszítetlen bronzlemez, kissé kiszélesedő vége hiányos; felületén egy hosszanti hornyolattal. A lemez hosszában, középen erős karcolásnyomok. H.: 4 cm. Sz.: 1,9-2,2 cm. (2. kép 4; 5. kép 3.) Öntött, kissé domborodó, kerek bronzlap. Középen két téglalap alakú áttörés; hátlapja sima, felerősítésnek, forrasztásnak egyik oldalon sincs nyoma. Átm.: 4 cm. V: 0,15 cm. (2. kép 5; 5. kép 1.) Vastagfalú üvegedény nyakrészének töredékei (2. kép 3; 5. kép 2). Egyenes vaspánt töredékei. Egyik végéhez két szöggel félkör alakú vaslemezt erősítettek (az egyik szögfej látható), ellenkező vége kissé kiszélesedik. 3 db nem összeillő töredék. H.: kb. 21 cm. Sz.: felül 3,8 cm, alul 1,7 cm. (3. kép 2-2; 5. kép 5-6.) Két egymáshoz rozsdásodott vaslemez nem összeillő töredékei. H.: 3,9 és 4,4 cm. Sz.: kb. 1,9 cm. (3. kép 4; 5. kép 5-7.) Egyélű, széles pengéjű vaskés vagy borotva. Kissé meghajlított penge rövid nyéltövissel, a nyél és a penge találkozásánál 0,5 cm széles, a pengét meghaladó markolati résszel. H.: 9,7 cm. A penge Sz.: 2,7-2,8 cm. (3. kép 3; 5. kép 9.) Négyszög metszetű vashuzalból hajlított, ívelt vas fogó, egyik végén a beakasztásra szolgáló horog, a másik vége hiányzik. Kissé deformált. H.: 9,8 cm. V: 0,5 cm. (4. kép 1.) ívben meghajlított, egyik széle felé szűkülő, széles vaspánt töredékei, belső oldalán hosszanti fanyomokkal. Favödör vasalása. Sz.: 4,7-4,9 cm. (4. kép 2-2a; 5. kép 8.) A leleteket elsősorban abból a szempontból kell megvizsgálnunk, hogy előkerülhettek-e egy sírból, azaz valóban leletegyüttesnek tarthatók-e? Az áttört bronzkorong funkciója nehezen deríthető ki; maga a tárgy első pillantásra újkorinak tűnik (2. kép 5). Hasonló darabok azonban a limes menti táborok leletanyagában találhatók. A Niederbieberből előkerült példány mérete megegyezik a Bécsi útival, bár a két áttörés kissé rövidebb és keskenyebb. Egy másik, kisebb átmérőjű korong Stuttgart-Bad Canstattból került elő. 10 Jürgen Oldenstein a korongokat a bizonytalan funkciójú tárgyakhoz sorolta, felvetve a ládaveret meghatározást. Werner Zanier az ellingeni római castellum anyagából két, a Bécsi útihoz hasonló, hosszanti áttörésú bronzkorongot lószerszámdíszként közölt; a kisebbik, töredékes korong mérete a Bécsi útiéval pontosan megegyezik. Hasonló, további példányt Zanier Lenzendorfból (Ldkr. Main-Tauber) említett, megOLDENSTEIN 1976. 260, Taf. 52.617-618. Az adatot Palágyi Sylviának köszönöm. jegyezve, hogy Thomas Fischer véleménye szerint ez a bronzlap újkori. 11 Wolfgang Gaitzsch a Rajna vidék három lelőhelyéről is publikált kettős áttörésű, lószerszámdísznek meghatározott bronzkorongokat (Oekhoven, Tüddern és Kreuzau). 12 További példány legutóbb Bolken-Südwest lelőhelyről bukkant fel 2-4. századi érmekkel és egyéb római tárgyakkal együtt 13 . Aquincum-Bécsi út a rejtélyes tárgynak kelet felé a legszélső lelőhelye; a korongok mindegyike római környezetből került elő. 14 Kétségtelen ezek után, hogy az áttört korongok a római katonai felszereléshez tartoztak, de rendeltetésükre nem könnyű megoldást találni. A rögzítő szög vagy pánt nélküli korongoknak gyakorlati funkciója aligha lehetett. Az áttöréseken átbújtatott bőrszíj megtarthatta a korongot, de így az csak a szíj díszítésére lehetett alkalmas. A hasonló méretű, áttörés nélküli bronz lószerszámdíszek hátlapján mindig megfigyelhető valamilyen rögzítő szerkezet. 15 A Bécsi úti bronzlemez (2. kép 4) felhasználása sem világos; esetleg övcsat lemezdarabjának vagy szíjvég töredékének lehetne tartani. A csőszerű üvegtöredékek (2. kép 3), amennyiben a szűkülő felső rész megvastagodásából arra következtethetünk, hogy a nyak a perem felé nem szélesedett ki, hanem egyenesen levágva záródott, több jellegzetes 3-4. századi palacktípus nyakrészeként értelmezhetők. 16 A Bécsi úti töredékek térben legközelebbi párhuzama a Búvár utcai 3. (kőlapos) gyermeksír széles nyakú, gömbtestű palackja. A gazdag síregyüttest, melyből 3. század végi érmek is kerültek elő, Szirmai Krisztina a 4. század első harmadára keltezte. 17 A Bécsi úti vaspánt töredékek (3. kép 1-2, 4) rendeltetését nem tudtam megfejteni. A széles pengéjű vaskés vagy borotva (3. kép 3) for11 ZANIER 1992.181, Taf. 17, Nr. 78-79. Nagy Tibor is valószínűleg azért nem hivatkozott a Bécsi úti leletegyüttesre, mert a bronzkorongot újkorinak tartotta. 12 Oekhoven: BJ 189. (1989), p. 404, Abb. 23, ^4; Tüddern: BJ 192. (1992), p. 400-401, Abb. 40,11; Kreuzau: BJ 198. (1996), p. 415-416. 13 „Neujahrsgruss 2004". Jahresbericht für 2003. Westfälisches Museum für Archäologie. Münster, 2003. p. 84-85. Abb. 30. Az adatra Vida Tivadar szívességéből hivatkozhatom. 14 Az al-dunai szarmata kurgántemetők közül a Nagornoje 9. kurgán sírjának anyagában van 4 db azonos nagyságú, téglalap alakú (7,5x2,5 cm), nietszögekkel ellátott ezüstlemez. Az egyik lemezen ugyanolyan kettős áttörés van, mint a római bronzkorongokon. A lemezeket az ásatok lószerszámvereteknek határozták meg: GuDKOVA-FoKEjEV 1984. 46^7, risz. 14,4. 15 Példák: BISHOP 1988. Fig. 41. 16 A töredékek Isings 101 formájú, cilindrikus nyakú palackhoz tartozhattak, Id. BARKÓCZI 1988. No. 315, 145; KELLER 1971. 134-135. 17 SZIRMAI 1985. 222, 6. kép 2. 232
