Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére
Pető Mária: Az antik műemlékek állapota és a műgyűjtők tevékenysége a 18. században : utazók feljegyzései alapján 181-186
PETŐ MÁRIA riát is meglátogatta. Utazásairól naplót vezetett, melyek értékes művelődéstörténeti anyagot tartalmaznak. A szanaszét heverő antik leleteket bárki szabadon elvihette, legfeljebb az ókori pénzekért kellett fizetni, mert ezek értékét hamar felismerték nemesfém anyaguk miatt. Sok helyen az aranyművesek kereskedtek az antik pénzekkel, s ha túl nagy volt a kereslet, feltűntek a hamisítók is, Szmirna és Konstantinápoly bazárjaiban sok szélhámos működött, akik könnyen becsapták a tájékozatlan gyűjtőt. 16 A műkincsekkel való nyerészkedés gondolata Sestini mecénását, Ainslie-t is megfertőzte. A 20 ezer darabból álló éremgyűjteményt feláron, 70 ezer török piaszterért akarta eladni, amikor az Sestini szerint nem került többe 20 ezer piaszternél. 17 Ezért 16 évi barátságuk után kapcsolatuk megszakadt, Sestini elhagyta a török Birodalmat, ahová többé nem is tért vissza. A brit követ gyűjteményének további sorsáról nincs tudomásunk. Sestini Erdéllyel és Magyarországgal való kapcsolatáról, a hazai műemlékek állapotáról, a gyűjteményekről a közelmúltban több tanulmány jelent meg 18 , ezért ezzel a témával az ismétléseket elkerülendő, de a téma teljessége miatt csak rövid összefoglalást adunk. A szerző 1780-ban utazott keresztül hazánk földjén, a Vöröstoronyi szorostól Bécsbe vezető úton. Erdélyben megismerkedett a szellemi élet kiválóságaival, megtekintette azokat a vegyes összetételű gyűjteményeket, melyek a kor gyűjtési szokásai szerint alakultak ki: könyvtárból, természettudományi és régészeti anyagból (antik szobrok, érmék, feliratos kövek), képzőművészeti alkotásokból álltak. Különösen elismeréssel szólt a kormányzó Brukenthal gyűjteményéről, a régészet tudományához tartozó könyvek jó gyűjteményéről, mely tudományban a kormányzó igen járatos volt, mivel egy gazdag római, görög és ami a korban ritkaságszámba ment, középkori éremgyűjteménye volt. 19 Ezenkívül különböző bronz idolok, mellszobrok, reliefek, melyek mind Erdély területén találtattak. A házigazdát tudománypártoló tevékenysége miatt Biscari fejedelemhez hasonlítja és Dacia geniusának nevezi. További erdélyi útja során, természettudományos érdeklődésének köszönhetően a sóbányákat látogatta meg, az aranybányákba viszont nem sikerült belépési engedélyt szereznie. Pest-budai tartózko16 PETŐ Mária: Egy magyar származású műgyűjtő, műkereskedő és érmehamisító (?) a XIX. sz. elején. Kézirat, megjelenés alatt a Numizmatikai Közlöny 2004. évi számában. 17 SESTINI 1796. Prefazione V-VI. B SESTINI 1815. 74-74. 19 PETŐ 1996. 352-359. dása idején a pesti piaristáknál és a budai Egyetem professzorainál töltötte idejét. Ezekről a képzett tanárokról igen jó véleménye volt, főleg Schönvisner Istvánról, akivel az epigraphiai kérdések kapcsán szakmai barátság alakult ki közöttük. Megtekintette az egyetem vegyes összetételű gyűjteményét és az óbudai ásatásoknál előkerült, a „li torculari"-nak nevezett helyen (a mai Polgár u. 3. sz.) összegyűjtött római kori kőemlékeket, ugyanis a régiségeknek még sokáig, a Nemzeti Múzeum 1802-es megnyitásáig nem volt igazi otthonuk. A piarista atyák biztatásra látogatott el Vácra, Migazzi püspökhöz, akinek ottani tevékenységéről, építkezéseiről igen elismerően nyilatkozott. 20 A püspöki palota kertjében őrzött római kőemlékeket lemásolta és publikálta, az egyes darabok feliratának olvasatát összevetette Schönvisner István publikációjában leírtakkal és vitás esetekben - ahogy ő írta - mindig visszatért annak véleményéhez, aki közelebb állt ezekhez a dolgokhoz 21 , itt magyar kollegájára gondolhatott. A budai Várban összegyűjtött kőemlékekkel is foglalkozott, és ezeket a darabokat is felvette könyvébe. Útleírását „Viaggio curioso-scientifico-antiquario per la Valachia-Transilvania-Ungheria fino a Vienna" címen 35 évvel később publikálta, időközben módja volt arra, hogy adatait kibővítse, pl. az egyes városleírásoknál, történeti és népességi kérdésekben valószínűleg irodalmi adatokból dolgozott. Dicséretére legyen mondva könyve megírásához 250 művet használt fel. A Viaggio curioso... etc. című művében megjelent egyéb írások forráskritikai vizsgálata a közelmúltban készült el. 22 Sestini régészeti tevékenységének kiemelkedő állomása volt a hédervári Viczay gyűjtemény éremanyagának feldolgozása. 23 Ez a maga korában híres kollekció, mint annyi más műgyűjteményünk a tulajdonos halála után kikerült az országból, feltehetőleg Bécsbe jutott. Egyes darabjai, így a kőemlékek később a győri múzeumba kerültek. A Viczay gyűjtemény története már átvezet a következő század műgyűjtésének történetéhez, bár a témát jellegénél fogva évszámokhoz kötni nem feltétlenül helyes. A gyűjtési szokásokban és a műgyűjtemények összeállításában még évtizedekig nem történtek változások. 20 PETŐ Mária: Migazzi a műgyűjtő. Előadás a Vácott 2004. július 25-én tartott konferencián. Megjelenés alatt. 21 SESTINI 1815.194. 22 PETŐ, Mária: Argomenti transilvani ed ungheresi nelle opere di Domenico Sestini. 2004.június 10-én Szegeden elhangzott előadás. Megjelenés alatt. 23 PETŐ 1999-2000. 39-48.; PETŐ 2003. 563-574. 184
