Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére
Papp Tímea: Az óbudai Szent Péter prépostság románkori faragványai 167-180
PAPP TÍMEA Az állatalakos-indás sávban megjelenő díszítményhez egy másik somogyvári töredéket kell kapcsolnunk, amelyről már ejtettünk szót. 54 Ebben az esetben a fríz már elveszett töredéke lesz fontos a számunkra, hiszen azon ugyanolyan dülledt szemű állat fejének a töredéke látható - melynek fejébe amúgy egy kisebb állat harap -, mint amilyen a kalocsai dombormű állatalakos-indás sávjának alsó alakja. Ide még egy 12. század közepi somogyvári töredék 55 köthető, melyen szintén megjelenik egy hasonlóan dülledt szemű állatfej. A figurális jelenet sávjában, az ívet tartó oszlopfőhöz párhuzamként Tóth hozott egy zselicszentjakabi töredéket, 56 ahol ennek a négyleveles típusnak a mását láthatjuk akantuszlevelekkel. Az álló figurák ruharedőzetének stílusa - a hosszú, párhuzamos vonalban eső ruharedők és azok fodrozódása a drapéria alján - a már említett elveszett óbudai töredéken is előfordul, ahol cipős láb részlete jelenik meg indás díszítésű sáv felett (11. kép), sőt egy kisebb töredéken 57 is, ahol csakis a drapéria alsó része és a fodrozódás maradt meg. Mint már a fejezet elején említettem, ez az a hiteles óbudai darab, amelynek alapján a kalocsai töredéket az óbudai anyaghoz tudjuk kapcsolni. Sajnos a töredék mérete ismeretlen, így nehéz más faragványokhoz kapcsolódó szerepét megítélni. Másfajta redőtípus is megjelenik azonban a tabáni Krisztus 58 domborműtöredéken. Krisztus ruhájának alsó része annyiban hasonlít az eddigi redőtípushoz, hogy a redők hosszú, párhuzamos vonalakban esnek. A redők alján viszont hiányzik a fodrozódás, ami mindkét előző töredéken jelen volt. Ezenkívül a ruha felső részén újfajta díszítés látható: az ívesen futó redőkkel tagolt rész megfeszül a testen, míg a karokon az ujjaknál bő végződést kap, tunikaszerű, csakúgy, mint az alsó részen. A ruha felső részének díszítése egy másik töredéken ismétlődik, 59 ahol kizárólag egy figura felsőtestének részlete látszik. A tabáni Krisztust elhelyezése szempontjából véleményem szerint nem szükséges egy nagyméretű déli, vagy nyugati kapuba „erőltetni", elképzelhető, hogy egy kisebb kapuhoz tartozott, talán még az sem kizárt, hogy a szentélyrekesztő egyik kapujának volt a timpanonjában. A hasonló redőtechnika miatt valószínűleg a vele említett töredékkel együtt képezte egy kisebb kapu részét. 60 54 Lásd 49. jegyzet. 55 PANNONHALMA 2001. 42. V21 56 TÓTH 1994.105-106.148. 57 Leltári száma: 57.57.1. (PAPP 2004. XII/17. sz.) 58 Leltári száma: 660. (BRAUNSCHWEIG 1991.145. sz.) 59 Leltári száma: 88.13.4.1. (BRAUNSCHWEIG 1991.146. sz.) 60 BERTALANNÉ-ALTMANN 1995.158. alsó kép Az „Ábrahám és a három angyal" domborműtöredék állatalakos-indás baloldali sávjához hasonló díszítést mutat a vadászjelenetes fríz töredéke, 61 mely két töredékes darabból állt össze. Témája - a hajtó kutyájával egy nyulat üldöz - egyedi a magyar anyagban. A darab az óbudai és az állatalakos-indás anyagban is egyedülálló, hiszen ez az egyetlen töredék, ahol az állatokat körbeszövő indadíszben emberalak is megjelenik. Fennmaradt egy relief töredék 62 (12. kép), melynek kitöltése még a töredék méretében és formájában is hasonlít az Ábrahám és a három angyal domborműtöredék bal sávjának kialakításához. A darab azonban különleges a hasonló díszítésű töredékek között, ezen ugyanis megjelennek a többujjú félpalmetták, melyeken az ujjak végződéseit a kőfaragó furatokkal díszítette tovább. Ezek a levélvégződések „karomszerűen" kidomborodnak. Furatokkal alakított, más kitöltő formákat is felhasznált a faragó a kompozícióhoz. Az állatok szemeinek, orrának és szájának kialakításához a többi faragványon is alkalmazta a fúró nyomait, az ornamentikában máshol ritkábban használta. Véleményem szerint egyrészt ennek a töredéknek a formájából kiindulva, másrészt az indadísz hasonlósága miatt az óbudai prépostság anyagához kell sorolnunk egy mára már elveszett indadíszes relieftöredéket 63 (13. kép), melyet a századforduló környékén az Erzsébet-híd építkezései során találtak. Azt gondolom, hogy ez a faragvány valóban kiválóan illeszkedik az óbudai anyagba, indadíszének s maguknak az indáknak a kialakítása is megegyezik az óbudai hasonló darabokéval. Keretes formája is az előzőleg tárgyalt relieftöredékhez kapcsolja legszorosabban, annak ellenére, hogy ennek a darabnak sem ismerjük sajnos a méreteit. Az eddig tárgyalt állatos-indás és figurális faragványtöredékek közül Levárdy 1969-ben 64 a tabáni Krisztust, a cipőbe bújtatott láb töredékét (11. kép), a Királyfürdőben, másodlagos elhelyezésben előkerült állatalakos-indás faragványt (12. kép), a vadászjelenetes töredéket és az állatalakos-indás-akantuszos (8. kép) darabot tárgyalta összetartozóként. Elkészítette egy szentélyrekesztő egy darabjának rajzát, 65 melybe az „Ábrahám és a három angyal", a cipőbe bújtatott láb, a vadászjelenetes fríz, és az állatalakos-indás relief töredékét illesztette be. A magam részéről a szentélyrekesztő építményéhez kapcsol61 A darabot a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, 55.1601.-es leltári számmal. (BRAUNSCHWEIG 1991.141. sz.) 62 Leltári száma: 58.12.1. (BRAUNSCHWEIG 1991.142. sz.) 63 BPMÜEML 1924. 48., 75. kép 64 LEVÁRDY 1969.164-165. 65 LEVÁRDY 1969. 30. kép 172
