Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére
Daróczi-Szabó László: Állatcsontok a Teleki palota törökkori gödréből 159-166
ALLATCSONTOK A TELEKI PALOTA TÖRÖKKORI GÖDRÉBŐL Ezenkívül fontos tényező, hogy a törökök különösképpen kedvelték a macskákat. A határozás során egy érdekes jelenségre figyeltem fel: azokban a zsákokban, ahol macskacsontok kerültek elő, rendszeresen bukkantak fel patkánycsontok is. Utólag ellenőrizve, a következő eredményre jutottam: összesen 15 zsákban voltak macskacsontok, ebből 12-ben patkánycsontokkal együtt (patkány összesen 18 rétegben fordult elő). Figyelembe véve, hogy mindkét faj meglehetősen kis számban van jelen a lelőhely összes meghatározható csontjához viszonyítva, az egybeesés nem tűnik véletlenszerűnek. Ugyanakkor, mivel a patkánycsontok nagyon jó állapotban maradtak fent, nagy többségben teljes épségben, és semmiféle rágásnyom nem figyelhető meg rajtuk, nem állítható, hogy a rágcsálók a macskák zsákmányaként kerültek a lelőhelyre. Ugyanennyire meglepő a jelenség akkor, ha azt feltételezzük, hogy a patkány mindentől, embertől és ragadozóktól függetlenül, „magától", netán utólag keveredett az anyagba: miért pont a macskák mellett maradtak meg? KUTYA Meglehetősen szokatlan módon ezen a lelőhelyen a kutyacsontok száma jóval elmaradnak a házimacska maradványai mögött. Összesen 12 csont került elő (a meghatározható anyag 0,6%-a). A kutyacsontok száma azzal magyarázható, hogy a törökök a kutyát nem kedvelték, tisztátalan állatnak tartották, ezen kívül jelenléte egy elsősorban konyhahulladékokkal teli gödörben nem is lehetne túlságosan jelentős. Összesen két mérhető kutyacsont került elő, egy jobb- illetve egy baloldali femur (combcsont), amelyek minden bizonnyal ugyanabból a példányból származtak 5 . A kutya marmagassága 317 mm, tehát kis méretű egyednek számított. 5 Ez egyáltalán nem meglepő, mivel a városban a kis- és közepes méretű kutyák domináltak, a nagytestű egyedeknek nem volt helyük, de szükség sem volt rájuk. CSUKA Az eddig meghatározott halcsontok közül összesen 6 darab (0,3%) csukacsontot sikerült azonosítani. A csontok valószínűleg ugyanabból a példányból származnak, lévén, hogy egy rétegből és zsákból kerültek elő. 5 Mindkét csont hossza 102,2 mm volt. 6 KOUDELKA 1885. A csukacsontok mellett mindössze 1 db halcsont került elő. Ezzel együtt összesen 7 halcsont volt a lelőhely anyagában, ami, a Duna közelségéhez képest meglepően alacsony szám. Annak ellenére, hogy az anyag nem volt iszapolva, az ásatáson dolgozók példamutató módon gyűjtötték a csontokat/ így mindenképpen várható lett volna a halcsontok magasabb száma. SERTÉS Mivel törökkori anyagról van szó, egyáltalán nem meglepő a sertéscsontok alacsony száma (3 darab, 0,15%). Bár a legkorábbi időkben a sertéshús evése nem volt tiltott, az idők folyamán, feltehetően zsidó hatásra a disznó lassan tisztátalan állattá vált, amelyet semmilyen esetben nem fogyasztottak. 8 Emiatt, annak ellenére, hogy a sertés a történelem folyamán a marha mellett a legfontosabb húsállat volt, a török lelőhelyeken a disznócsontok száma mindig alacsony. NYÚL Az előkerült 2 nyúlcsontról (0,1%) nem lehetett megállapítani, hogy házi- vagy mezei nyúlból származik-e. Annak ellenére, hogy a nyulat meglehetősen későn, a középkorban háziasítottak, a törökkorban már meglehetősen elterjedt lehetett a házinyúl. Ló A lelőhelyről összesen 2 lócsont került elő a (0,1%). Az alacsony szám egyáltalán nem meglepő. A keresztényeknél a ló evése tiltott volt, és csak a legritkább esetben (pl. éhínség miatt) fogyasztottak lóhúst. A törököknél egyes teológiai iskolák néhány esetben engedélyezték a lóhús fogyasztását, mások minden további nélkül megengedték, 9 mégsem volt jellemző, hogy lovat ettek volna. PATKÁNY Annak ellenére, hogy csontjai számának alapján (36 darab, 1,7%) előrébb kellett volna „rangsorolnom" a patkányt, mivel nem tartozik sem a házikedvencek, sem a haszonállatok közé, ráadásul az sem biztos, hogy nem utólag került az anyagba, kockázatos lenne bármilyen következtetést levonni a puszta jelenléten túl. Ugyanakkor mindenképpen figyelemreméltó a tény, hogy a patkánycsontok 7 A nagyobb halak (csuka, viza) csontjainál apróbb patkánycsontok aránylag magas számának alapján feltételezhető, hogy legalább a vaskosabb halcsontokat begyűjtötték volna. 8 MAZAHÉRI 1989.106. 9 MAZAHÉRI 1989.106. 161
