Budapest Régiségei 38. (2004) – Tanulmányok dr. Gerő Győző tiszteletére

Kovács Gyöngyi: Cseréppipák a 17-18. századból 121-131

KOVÁCS GYÖNGYI területet, és ott egy teljesen új török külvárost hoztak létre (Topraklik). A kanizsai vár helyének teljes beépítése előtt, az 1950-es (és részben az 1960-as) években került sor Méri István topográfiai és régészeti kutatásaira, melyek igen fontos adatokat eredményeztek az erősségre vonatkozóan.

9 Az ásatások és a későbbi leletmentések, városi földmunkák során több - többségükben török kori - pipa került a Thúry György Múzeum gyűjteményébe. A meglehetősen kis számú pipa talán meglepő, ha Kanizsa jelentőségére és arra gondolunk, hogy a város csaknem 100 évig volt török uralom alatt. Ennek magyarázata részben lehet az, hogy a vár középkori magját képező várkastély területén - ahol a Méri-f éle ásatások leginkább folytak - főként késő középkori, s csak kevés török kori (17. századi) leletanyag került elő.

10 Az egykori török külváros, a Topraklik területén (a mai Gépgyár, Sportpálya stb.) talált tárgyak nagyobb részt azonban 17. századiak, s ez a pipákra is helytálló.

11 Az alábbiakban ezeket a - töredékes, illetve ép - pipákat közöljük, leírásukat alapvetően Kovács Béla tanulmánya alapján végeztük.

12 LELETEK 1. Finom homokos soványítású, jól égetett, barna színű pipa töredéke. A fej felső része letörött, az alsó rész lapított félgömb, melynek oldalfalán alig látható élek futnak. A nyak rövid, élek nyolcszögletes hasábot formáznak, vége bordával és gyűrűvel tagolt. A felületen vörös színű, festésnek látszó kisebb folt, egyébként díszítetlen. Hossz: 5,3 cm. (Ltsz. 58.1.13, Vár u., I. kutató árok/1953). 2. Igen finoman iszapolt, kitűnően égetett, vörösesbarna anyagú töredékes pipa, sötétzöld mázas. Fejének felső része hiányzik, alsó része enyhén lapított gömb alakú, egymással párhuzamos, ívelt vonalú bemetszésekkel turbánszerű hatást keltve gerezdekre tagolt. Rövid nyakának végén gyűrű, mely - alig láthatóan - fogaskerékkel benyomott ferde vonalakkal díszített. Hossz: 5 cm. (Ltsz. 58.2.52, Próbaásatás/1953). 3. Igen finoman iszapolt, kitűnően égetett, szürkésfehér anyagú töredékes pipa, fűzöld mázas. Fejé9 MÉRI 1988. 10 Másrészt lehetséges, hogy az általunk megismert anyag nem teljes. 11 A pipák egy kivételével az egykori vár területén kerültek elő; a 14. számú pipa lelőhelye a törökök által nem lakott, de nyilván látogatott hajdani mezőváros. 12 Itt köszönöm meg Tomka Gábornak a kor- és típus meghatározások terén nyújtott segítségét, valamint Gerelyes Ibolyának kiegészítéseit, problémafelvető megjegyzéseit. Köszönettel tartozom továbbá Horváth Lászlónak és Vándor Lászlónak, akik az anyagot közlésre átengedték. nek felső, nyolcszögletű hasáb alakú része hiányzik, alsó része lapított félgömb alakú, mely - a felső rész lapjainak megfelelően - gerezdekre tagolt. A alsó és felső rész hullámvonalas élben találkozik, ez tányérszerű formát ad az alsó résznek. A nyak rövid, végét borda, illetve díszítetlen gyűrű tagolja. Hossz: 5 cm. (Ltsz. 75.33.20, Vár). 4. Az előzőhöz egészen hasonló zöld mázas pipa töredéke, a fej hasáb alakú felső része ugyancsak letörött. A nyak végét díszítetlen gyűrű tagolja. Hossz: 5,2 cm. (Ltsz. 58.21.11, Üveggyár, I. útátvágás). 5. Igen finoman iszapolt, kitűnően égetett, halványbarna színű pipa töredéke. A fej henger alakú felső részén a fényezett felület halvány vörös színű, mintha festett lenne. Az alsó rész lapított félgömb, melyet a nyak indítása két gerezdre oszt. Az alsó rész egyik oldalát kiemelkedő bütyök tagolja, amelynek funkcionális szerepe lehetett.

13 A hétszögletű nyak tőből hiányzik. Szájátmérő: 2,4 cm, Magasság: 4,1 cm. (Ltsz. 58.23.40, III. útátvágás). 6. Igen finoman iszapolt, kitűnően égetett, barna színű pipa, ép, a szájperemnél kissé égett. Feje hengeres, szája kissé csapott. Az alsó rész tagolás nélkül ívelten megy át a kör átmetszeni nyakba, a fej és a nyak 90°-nál alig nagyobb szögben találkozik. A fej alsó részén, a nyak indulásánál kiemelkedő bütyök van, a nyak végét keskeny éles borda zárja. Szájátmérő: 2,4 cm, Magasság: 3,6 cm, Hossz: 5,2 cm. (Ltsz. 58.23.41, III. útátvágás). 7. Igen finoman iszapolt, kitűnően égetett, barna színű pipa, ép, csak a feketére égett szájperemnél sérült kissé. Fejének felső része hengeres, alsó része kissé kiöblösödő. A fejhez derékszögben csatlakozó nyak viszonylag hosszú, kör átmetszetű, végét párhuzamos ferde bevágásokkal díszített keskeny gyűrű tagolja. A szájperem szélén igen finom csővel benyomkodott, apró köröcskékből álló sorminta és fogaskerékkel húzott pontsorok futnak körbe. A fej alsó része, melyet a felső résztől és a nyaktól ugyancsak fogaskerékkel felvitt pontsorok választanak el, szintén benyomkodott köröcskékkel díszített, itt a köröket finom pontozás keretezi. Ez a felület eléggé kopott. A fej felső, díszítetlen részén bepecsételt stilizált virág alakú jegy. Szájátmérő: 2,3 cm, Magasság: 3,9 cm, Hossz: 5,2 cm. (Ltsz. 58.23.72, III. útátvágás). 8. Nagyon finoman iszapolt, kiválóan égetett, vörösesbarna színű pipa töredéke. A fejrész hiányzik. A nyak hosszú, kör átmetszeni, végén keskeny bordatagolás. A gazdag díszítésből a fej megmaradt kis részén kör alakú mezőben pecsétlővel benyomott rozetta töredéke vehető ki. A nyakon KOVÁCS 1963. 240. 122