Budapest Régiségei 37. (2003)
Végh András: A Magyar Tudományos Akadémia budavári épületegyüttesének története a város alapításától 1686-ig 209-235
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BUDAVÁRI ÉPÜLETEGYÜTTESÉNEK TÖRTÉNETE deszkákkal lezárt boltozott helyiséget írtak össze. A kapu jobb oldalán, vagyis a déli udvari szárnyban a boltozott helyiség mellett egy kályhával fűtött hálószoba, és a pince volt. Az emeleten a lépcső mellett egy „palota", nagy terem, valamint egy szoba és két kályhával fűtött hálószoba, továbbá egy kis szoba, egy hálószoba és egy kamra került a listára. Innen egy újabb lépcsőn felmenve a második emelten, nyilván az utcai fronton egy festett „palota" emelkedett, amelyhez kápolna és egy kis kamra is tartozott. Az udvari szárnyak egyike szintén két emeletes lehetett, mert kelet felé további helyiségeket jegyeztek fel, egy újabb kályhával fűtött hálószobát és egy talán a „palotához" tarozó szobácskát. 102 A ház istállója a két épület között az udvaron állt, de a leírásból nem derül ki, hogy melyik oldalon. Az istálló nyugati részét János, keletit Miklós kapta, a határon egy fából készült ciszterna volt, amely még Jánosnak jutott. Ily módon mindkét fél rendelkezett ciszternával. Konyha azonban csak a Miklós részén volt. A leírásban két önálló épület áll előttünk. Az Olasz utcai szerényebb, hiszen egyemeletes és csak egy udvari szárnnyal rendelkezett, a Mindszent utcai viszont rendkívül reprezentatív, kétemeletes, mindkét emeletén nagy termekkel, házikápolnával, négy kályhával fűtött hálószobával. Mindkét ház azonban azonos elrendezést követ, középkaputengelyes, a földszinten az utca felől boltokat, vagyis üzletnek, műhelynek alkalmas helyiségeket ex dicta piatea Italicorum una stuba magna et unum palatium, et deinde versus occidentem domus cum Camino, ulterius una parva stuba, et de hinc una camera, et deinde dicta coquina magna cum cisterna..."), míg a másik rész a Mindszent utca felől, vagyis a földszinten mindkét oldalon két bolt, azután az egyik bolt mellett a baloldalon egy kis kamra, majd egy lépcső, azután egy kamra, egy bolt, amelyet elől deszkákkal zártak le, a jobboldalon pedig a kapu felől kezdve a másik bolt mellet egy háló helyiség kályhával és egy pince, továbbá az első emeleten az említett lépcsőn felmenve egy palota, egy szoba és két háló helyiség kályhákkal, majd egy kis szoba és háló helyiség valamint egy kamra, továbbá a második emeleten a második lépcsőn felmenve egy festett palota kápolnával és egy kamra, azután kelet felé egy szobácska palotával (?), és egy háló helyiség kályhával János tulajdona („...secunda verő pars eiusdem domus, videliczet porta a parte platée omnium sanctorum et ibidem inferius ex utraque parte due wolte, et ut per eandem portám intratur penes unam dictarum woltarum inferius, ex parte sinistra una pa rva camera et ibidem gradus et ulterius una camera et dehinc una wolta, cuius anterior pars cum lignis habetur reclusa, a parte autem dextra veluti per eandem portám ingraditur, similiter inferius penes secundum dictarum woltarum domus dormitoria cum camino et ibidem cellarium in uno ordine, in secundo vero ordine per prefatum gradum superius tendendo palatium et ibidem stuba ac due domus dormitorie cum caminis et iterum una parva stuba ac domus dormitoria et una camera in találunk. Az emeleten vannak a lakóhelyiségek és itt mindkét házban megtaláljuk az utcai oldalon a nagytermet, palotát. Ezenkívül mindkét házhoz tartozik pince is. A két épület tehát teljesen önálló egység, megosztásuk nem jelenthetett túlságos nagy gondot a Garaiaknak. Ebből következik, hogy eredetileg feltehetően külön-külön épültek fel, talán éppen a korábbi tulajdonos Szerecsenek kezében egyesültek először egy kézben. A megosztott ház a későbbiekben újból egyesült, feltehetően már Garai László nádor, mint egyedüli örökös kezében. Garai László, ifjabb Miklós nádor fia, 1431-41 között macsói bán volt, 1438-42 között liptói ispán, 1439-40 között visegrádi kapitány, majd 1445^7 között újból macsói bán, 1447-58 között nádor, eközben 1453-56 között csepeli ispán, 1456-57 között budai várnagy, atyja politikai hatalma örökén Albert, majd Y László híve, elhunyt 1459-ben. 103 Garai Jób, László fia, 1447 körül született, a Garai család utolsó férfisarja, akinek Mátyás király semmilyen méltóságot nem adományozott, elhunyt 1481-ben. 104 Garai László egyetlen fia, Jób halála után az értékes épületre Mátyás király is figyelmet fordított és a koronára háramlott birtokot, fiának Corvin Jánosnak adományozta. Később Jánosnak peres úton kellett a város tanácsa előtt házát védelmeznie Újlaki Lőrinc hercegtől, végül 1501-ben Il.Ulászló király új adomány címén a várossal újból beiktatta alio ordine, et exinde per secundum gradum ascendendo palatium depictum cum capella et una camera, et ulterius versus orientent stubella cum palatio (?), necnon domus dormitoria cum Camino..."), az istállót pedig a ház mellett úgy osztják meg, hogy a Mindszent utca felőli kapun belépve, a nyugati rész egészen egy fából készült ciszterna végéig, amely alatt négszögletes kő ablak van, a ciszternát beleértve Jánosé („...deinde stabulum equorum penes eandem domum situm taliter extitit divisum, quod pars eiusdem stabuli, prout per portám ipsius a parte dicte platée omnium sanctorum intratur incipiendo ab accidenté versus orientent tendendo usque adfinem eiusdem lignée cisterne, sub qua quidem cisterna fenestra quadrangularis de lapidibus fabricata est, eadem fenestra indusa..."), a másik, a keleti rész a ciszternát leszámítva Miklósé („...secunda vero pars, ipsa fenestra exclusa versus orientent usque adfinem..."); ezenkívül egy másik házat a Mindszent utcában („...alterant domum ipsorum, videliczet in piatea omnium sanctorum habitant..."), amelyet 300 Ft-ra becsültek, közösen birtokolnak továbbra is. (OL Dl 9937.) 102 A „stubella cum palatio" értelmét talán úgy magyarázhatjuk, hogy a szobácska a nagy teremhez tartozott, abból nyílt kelet felé. Más értelmezés szerint esetleg egy újabb „palota" állt volna a kis szoba mellett az udvari szárnyon, de ez - ismerve a nagytermek elhelyezkedését a budai és más magyarországi városokban - valószínűtlen. 103 FÜCEDI 1970.132.135.155.; ENGEL 1996. II. 81 104 FÜCEDI 1970. 60. 74., 75. 225
