Budapest Régiségei 37. (2003)

Végh András: A Magyar Tudományos Akadémia budavári épületegyüttesének története a város alapításától 1686-ig 209-235

VÉGH ANDRÁS utca itt tárgyalt szakaszán polgári és nemesi háztulajdonosokat találunk. A polgárok általában a város magyar polgárságának vezető rétegéhez tartoztak, két bíró, egy esküdt és egy céhmester fordul elő köztük. A nemesek között két olyan családot is láthatunk, nevezetesen a Keszi/Berki familiát és a Tétényi/Kapiakat, amelyek a 15. században királyi szolgálatban, értelmiségi pályán emelkedtek a tekintélyesebb birtokos nemesek közé és budai házuk mellett főváros környéki birtokokhoz is jutottak. Keszi Benedek országbírói ítélőmester Érden és Berkiben szerzett birtokokat, a polgári születésű Kapi András kamaraispán pedig nagybátyjával, Tétényi Péter budai alvárnaggyal együtt nyert címeradományt (egyébként az eddig ismert legkorábbit), őmaga nemességet is, továbbá birtokot Tétényben. Keszi Benedek unokája, és részben örököse, a kiváló kereskedelmi és diplomáciai érzékkel megáldott ákosházi Sárkány Ambrus az országbírói tisztig emelkedett. Hasonlóképpen a királyi szolgálat emelte magasba csak éppen egészen más környezetből Onofrio Bárdi padovai származású polgárt, a bajmóci Noffri család ősét. Mindhárom családra jellemző egyébként, hogy a budai házbirtokot királyi szolgálatuk közben szerezték, erre nyilván szükségük is volt ahhoz, hogy az udvar rendelkezésére állhassanak. Keszi Benedek házát vásárolta, Kapi András házszerzésének körülményeit nem ismerjük, Onofrio Bárdi jutott hozzá a legnehezebben, hiszen egy romos házat bérelt a helyreállítás kötelezettségével. A Keszi Benedek által vett házat utódai meg is tartották, bár Berki László majdnem elcserélte egy értéktelenebb helyen lévő ingatlanra. Onofrio halála után azonban testvérét, Veronikát kiforgatta értékes bérleményből a pesti plébános és Báthory István erdélyi vajda.

88 Báthory vajda és Sárkány országbíró, mindketten bárók egyébként nem magukban fordulnak elő a környéken, hiszen mind a Mindszent utca, mind pedig az Olasz utca itteni szakaszán megtalálhatók voltak a bárók és egyházi előkelők házai, mint például a veszprémi püspöké is. Összességében a kapott kép egyezni látszik a Szombathely téren (azaz a plébániatemplomtól északra elterülő piactér) kutatásaink által megismert képpel, a 15. század második felében és a 16. század elején ott is a bárók, előkelő nemesek és rangos polgárok háztulajdonai váltakoztak egymással. írott forrásaink nem hatolnak el a 15. századnál korábbi időkbe. Ezért nem tudhatjuk régészeti kuta88 Feltűnő, hogy egy már eldöntött pert újítottak fel királyi kegyből, majd az ítéletet a király személyes jelenlétében hozták meg. Ráadásul a Báthory vajda által a pesti plébániának átadott telek szomszédos volt a plébánia kertjével, vagyis a csere igencsak előnyös lehetett a plébánia számára. tások hiányában, hogy a Szombathely utca mikor keletkezett. Az ugyanis nem valószínű településszerkezeti megfontolások alapján, hogy a város alapításának idején már létezett volna. A Mária Magdolna plébániatemplom kicsiny épületének déli oldalán temető terült el eredendően, de nem tudjuk, hogy ezt meddig használták.

89 A templom 15. század eleji újjáépítésekor mindenestre, a kibővített templomtér kiterjedt a korábbi temetőre is, talán ekkor hagytak fel az itteni temetkezésekkel. A temetőnek semmilyen írott emléke nem maradt. A nyilván fallal határolt temetőn kívül, akörül a plébániával feltehetően egyidős Szombatpiac terült el, vagyis a szombaton tartott hetivásárok helye, a magyar polgárok városrészének központja. Csak régészeti feltárás által ismerhetjük majd meg egyszer, hogy a piactér déli oldalának lezárása milyen jellegű volt és hol húzódott. Más szavakkal: nem tudjuk, hogy a Mindszent utca és az Olasz utca közötti háztömbben lévő, szabályos távolságokra kiosztott telkek sora a plébánia templom felé közelítve hol és hogyan szakadt meg. Lehet, hogy a 15. századi Szombathely utca déli oldala őrizte a tömb korai lezárásának emlékét, mindezt azonban csak ásatások igazolhatnák.

90 A temető területének leszűkítése egyébként jellemző volt a Boldogasszony-plébániára is, ahol az értékes Várnegyed-beli területet beépítették, a temetkezéseket pedig inkább a Várlejtőre telepítették át.

91 Esetünkben a piac funkciói bizonyultak fontosabbnak és az állandó mészárszékek épültek hozzá a megnagyobbított plébániatemplom déli oldalához, miáltal kialakult a Szombathely utca.

92 A SZERECSEN NAGY HÁZ ÉS KÖRNYEZETE a) Szerecsen nagy ház - herceg háza „Olasz utca - Mindszent utca" (? Hauy 61, 62, 140, 141. ?) Szerecsen - Garai - Corvin Az Olasz utcában többször is találkozhatunk a nagy ház megjelöléssel. Közelebbről is megismerkedhetünk egy ilyen nagy két utcára nyíló házzal, az egykori Szerecsen nagy házról ugyanis részletes házleírás maradt fenn a 15. század elejéről. 89 BERTALAN 1971. 419-428. 90 Újból hangsúlyoznunk kell, hogy a 15. századi Szombathely utca nyomvonaláról nem bizonyítható a rendelkezésünkre álló ismeretek alapján, hogy megegyezne a Hauy-féle térképen ábrázolt 17. század végi helyzettel. 91 A Boldogasszony templom körüli temetőt azonban nem szüntették meg a középkor folyamán és számos írott forrás is megemlékezik róla. 92 A piactér egyébként a németek városrészében is fokozatosan épült be állandó építményekkel. Az ottani mészárszékekre vonatkozó legkorábbi adatokat a 15. század elején keletkezett Jogkönyvből ismerjük. 222