Budapest Régiségei 37. (2003)

Spekner Enikő: A budavári Boldogasszony-egyház alapítástörténete 91-112

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVII. 2003. SPEKNER ENIKŐ A BUDAVÁRI BOLDOGASSZONY-EGYHÁZ ALAPÍTÁSTÖRTÉNETE Kata nénivel sokat beszélgettünk a budavári Szűz Mária-egyház alapításáról, összefüggésben a domonkos kolostor történetével. Úgy érzem, emléke előtt azzal tisztelgek igazán, ha megírom az általa inspirált kutatásaimat, még ha azok nem is mindenben egyeznek az ő elgondolásaival. Szeretném hinni, hogyha itt lenne, ő is örülne eredményei továbbgondolásának, s annak, hogy az újabb megfontolások hozzájárulhatnak annyira szeretett Budájának és domonkosainak középkori történetének tisztázásához. Nagyon fájlalom, hogy elkéstem dolgozatommal, s már csak Kata néni tragikusan hirtelen eltávozása után készültem el vele, s már nem hallhatom többé értékes tanácsait. IV Béla király 1255. július 25-én kelt, a budavári Szűz Mária egyház kegyuraságát a nyulak-szigeti apácakolostornak adományozó oklevele máig sok fejtörést okozott a kutatóknak, annyira, hogy voltak, akik még hitelességét is kétségbe vonták.

1 Valóban nehéz a hitelesség kérdésében tisztán látni, több ok miatt is. Egyrészt az oklevél nem maradt fent eredetiben,

2 s ez a körülmény vizsgálatát 1 BTOE I. 54-55. No. 40. Szentpétery Imre (RA 1043) és Gárdonyi Albert a BTOE I. kiadója hitelesnek fogadta el az oklevelet: GÁRDONYI 1933.171; GÁRDONYI 1936. 60-61; valamint: SALAMON 1885. II194-197. III. 31-32; NÉMETHY 1876.16-17; PAULER 1899. II. 200. 521-522. 155. j. Az oklevéllel kapcsolatos kételyeket már a budai egyházak első jelentős rendszerezője, a tudós ágoston rendi szerzetes, Schier Sixtus is megfogalmazta: SCHIER 1774. 12-19; az ő nyomán Gömöri Havas Sándor: GÖMÖRI HAVAS 1892. 20-21; más alapon, de újra felvetette az oklevél kétes hitelét Kubinyi András Kumorovitz L Bernátra hivatkozva, aki Gerevich László a Budai vár feltárása c. nagydoktori értekezésének opponensi véleményében adott hangot gyanújának. Sajnos azonban ez nyomtatásban soha sem jelent meg. KUBINYI 1964. 100. 91. j; KUBINYI 1972. 35; KUBINYI 1991. 39. 28. j. (itt már megszorítással közli a hitelességgel szembeni gyanúját); GEREVICH 1966. 263. 2. j; Hivatkozik az oklevélre, de nem jelzi gyanússágát: GEREVICH 1950. 134; GEREVICH 1952. 162; KUMOROVITZ 1971. 50. 244. j; GYÖRFFY 1973. 302; KUBINYI 1961.125-126.138. 201 és 203. j; KUBINYI 1994. 76; KUBINYI 1999. 289-290; Gyanúsnak tartotta az oklevelet, de tartalmilag elfogadta: ZOLNAY 1982. 246. hátráltatja, másrészt a szerkezete, megfogalmazása, szóhasználata helyenként valóban szokatlan. Például hiányzik belőle a promulgációs rész. A kancellária erre a napra keltezett egy másik királyi adománylevelet is, mely szintén a nyulak-szigeti apácakolostor javára rendelkezett a budai vásárvámról.

3 Ez az oklevél eredetiben maradt fenn, Smaragd alkancellár jegyezte kiadását, s valóban más a megfogalmazása, mint az előzőnek. Talán ez a magyarázata oklevelünk szokatlan voltának, az ugyanis, hogy azt nem a királyi kancelláriában fogalmazták, hanem már egy kész kiadványt láttak el a király kettős pecsétjével. IV Béla korában egyébként sem alakult még ki véglegesen a kis privilégiumok abszolút formákhoz kötött szerkesztése. Nem ez az egyetlen e korabeli királyi oklevél, mely a szabályostól eltérő szövegezésű, mégis hitelesnek fogadnak el.

4 A legfőbb gondot a forrás tartalmi értelmezése jelentette a kutatóknak. Ellentmondásosnak tartották, hogy ez az adománylevél, mely először említette a pesti hegyen nagyszámú népesség védelmére, a király által építtetett castrumot, azaz falakkal és tornyokkal védett várost, az itteni Szűz Mária-egyházat az ő értelmezésük szerint még „építendőnek' - in ipso castro construenda-nak - mondta, holott a templomról már két korábbi 2 Fejér 1829-ben még azt közölte, hogy az oklevél eredetije a pozsonyi káptalan levéltárában található: FEJÉR IV/2 320-323; Szentpétery 1923-ban már nem találta ott: RA 1043; Az eredetit először IV László király írta át 1279-ben: MOL DL 1030; IV László oklevelét I. Károly átíró oklevelét 1326. október 25-én és 26-án, tehát két egymást követő napon is kiadták: MOL DL 3632 és DL 2344; Majd átírta Zsigmond király 1411 március 11-én: MOL DL 400; Feltehetően az eredetiről írta át, ugyanis csak IV Béla király oklevelét közli, s annak hiteles eredetijére hivatkozik a székesfehérvári keresztes konvent 1348. december 10,-i oklevele. IV Béla király kettős pecsétjével megerősített sértetlen és valódi oklevelét Bereck nyulakszigeti domonkos perjel mutatta be a konventnek kérve az apácák nevében annak hiteles átírását, mivel az apácák, vagy prokurátoraik féltek e privilégiumot eredetiben egyik helyről a másikra szállítani. MOL DL 402. 3 BTOE I. 56-58. No. 41. 4 BTOE I. 103-108. No. 89. 91