Budapest Régiségei 37. (2003)

Rusu, Andrian Andrei: Die Burgen von Turnu Severin im 13-14. Jh. = Turnu Severin 13-14. századi várai 63-77

ADRIAN ANDREI RUSU TURNU SEVERIN 13-14. SZÁZADI VARAI A középkorról szóló magyar történetírásban a Szörényi Bánság történeti földrajzát Pesty Frigyes határozta meg. Bár Turnu Severin vára és a közigazgatási egység szoros kapcsolatban álltak egymással művében a várnak kevés figyelmet szentel. A Bánság és a vár neve utal a kezdetekre: úgy tűnik a szláv Severnii, „északról, északi"-t jelentő szóból származhat. Ha ez a magyarázat helytálló, akkor attól az építménytől, amelyhez ez a név tartozott, volt egy délre húzódó terület. Ennek alapján már könnyen levonható a következtetés, hogy ezeken a területeken éppen a 12. sz. végétől a második bolgár császárság virágzott. Az igaz, hogy az új közigazgatási egység átvett „neve" valamire utal, valamire rámutat, de nehéz pontosan meghatározni, hogy ez a valami a magyar uralom előtt létezett-e már. Biztonsággal hivatkozhatunk az 1241-es és 1260-as katonai eseményekre, amikor a tatárok, ill. a bolgárok ellenséges táborokban harcoltak. A bánság első történeti említéseinél (1233,1240,1247) nem esik szó várról. Az eddigi értelmezések szerint ez bizonyíték arra, hogy nem volt vár ezen a területen. A johannita lovagok IV Bélától kapott szabadságlevele (1247) a királyság délkeleti határában folytatott építési tevékenységre utal. Ma már aligha tartható egy a vár létezését kizáró elmélet. Ennek okai különbözőek. Akár már a johanniták 1247-es szabadságlevelének 1251-es megerősítése meghatározza a király részvételét várak és erődítmények építésében a Szörényi területeken. A terület jelentősége semmi esetre sem csökkenthető: vezetője a királyság báróit felsoroló listán szereplő magas rangú tisztségviselő volt. Éremtani szempontból jellemző, hogy itt a pénzforgalom is kifejezetten élénk volt. Ezekből következően egy nagyon forgalmas határterületen találjuk magunkat, ahol nem működhetett várak nélküli hadipolitika. Mindkét egység, a bánság és a vár is ettől az időponttól kezdve ugyanazt a nevet viselték, ezért, ahogy a későbbi korszakokban is, a vizsgált időszakban is nehéz meghatározni, hogy az egyes esetekben a kettő közül éppen melyikről van szó. Az első közvetlen említés a szörényi várról a Chronica Hungarorum-ban tűnik föl, 1330 körül (Zeurim et castrum ipsius). Ami ebben a Szörényi várat illeti, a krónika információi azt mutatják, hogy nem egy vár kezdeti építkezéseiről, hanem töredékeiről, romlásáról van szó, méghozzá a vár I. Basarab (aki a vajdák élén, a későbbi független Havasalföldért küzdött) -féle usurpációjáról. A király elleni hadjárat vagy egy olyan közös román-bolgár vállalkozásként értelmezhető, amely a megszerzett várak „elosztásával" végződött (a szörényi várat a románok, a gureni várat a bolgárok kapták), vagy mint egy teljesen független esemény, amely során a várat és az azonos nevű területet elfoglalták. Amennyiben az utóbbi értelmezés igaz, akkor ez valamikor Basarab hadjárata idején, 1330 körül történhetett. Teodor Vejteh, aki Károly Róberttől a Mehadia várát átvette, már 1288-ban a „Banus" címet viselte. Címét egyetlen kutató sem értékelte komolyan, mégis egyértelműen egy meg nem nevezett bánságra utaln, bár ez a cím egy másik bánságé is lehetett. Ezt követi a Chronicum pictum-ban található idézet, amelyben közvetlenül kijelentik, hogy Károly Róbert, egy már meglévő várba várurat helyezett. A történeti iratot 1370 előttire datálják. Sajnos a háború befejezése után fennmaradt belföldi dokumentumok közül egy sem említi a Szörényi várat. Ilyen körülmények között az csak valószínűsíthető, hogy a 14. sz. 3. évtizedében a szörényi vár létezett. A krónika Nagy Lajos uralkodási idejéről azt állítja, hogy valamikor 1375-77 körül a szörényi vár megépült. Ez azomban nem jelenti egy új vár építését. A források már a század elejéről erős védelmi építkezésekről szólnak ezeken a területeken. Összefoglalóan megállapíthatjuk: forrásaink közül két krónika a szörényi várat Nagy Lajos uralkodásának utolsó két évtizedében, mint működőképes építményt említi. Ebben az esetben nincs más lehetőségünk, mint hogy megtekintsük az építészettörténeti és régészeti adatokat is. A mai területen, hivatalos nevén Drobeta TurnuSeverin, két középkori vár található, melyek a történeti irodalom, valamint a hadtörténet szerint is azonos területen vannak. Az azonban majdnem lehetetlen, hogy az említett várak egy időben állhattak volna. A középkor történetében rendkívül ritka, hogy egy időben egy területen több vár álljon; ha mégis, akkor a várak semmi esetre sem állhattak a központi hatalom irányítása alatt, hanem vagy a nemességhez, vagy az egyházhoz, vagy egy városhoz tartoztak. Tudnunk kellene azonban, hogy az adott összefüggésben, esetenként melyik szörényi várról esik szó. Ezeknek a történeti helyeknek építéstörténetében nem lehet a legkorábbi időkből való előzmények - amikor még fából és földből épített várak készültek - jelenlétét bizonyítani, mivel ez az építésmód a 13. század első felében elavulttá vált. Egy ilyen korai vár jelenléte régészeti adatokkal nem bizonyítható. 74