Budapest Régiségei 37. (2003)

Hanny Erzsébet - Reményi László: A budai Várhegy bronzkori településtörténete 237-276

HANNY ERZSÉBET - REMÉNYI LÁSZLÓ Tálak A fent említett, esetleg tálakhoz tartozó kihajtó, síkozott peremeken kívül előkerült tálak mindegyike behúzott peremű. A 17. képen bemutatott darabok mindegyike behúzott, vízszintesen síkozott peremű tálhoz tartoznak. A behúzott peremű tálak már a középső bronzkor időszakában megjelennek, síkozott peremű változataik az urnamezős kultúra elterjedt típusát jelentik, a használatuk a váli kultúra időszakában is általános.

72 Ugyancsak általános a váli időszakban a bemutatott tálon látható vízszintesen átfúrt fogóbütyök. (17. kép 8) A behúzott peremű tálak másik változatát a turbántekercses tálak jelentik (18. kép 1-9). Az igazi turbántekercses tálak, sűrűn, mélyen árkolt, hullámos peremmel a váli kultúra időszakában terjedtek el széles körben,

73 előzményeik, a ferdén síkozott peremű tálak viszont már a HA időszak első felében megjelentek.

74 Fazekak, tárolóedények A kihajtó peremű, hordó alakú, durva kidolgozású fazekak és tárolóedények az urnamezős kultúra telepeinek általánosan elterjedt edénytípusát képezik, a bemutatott darabokon (16. kép 4-8) is látható széles, nagy fogóbütykök (16. kép 7-8) ugyancsak jól ismertek,

75 de a bemutatott kisebb méretű, apró szalagfüles tárolóedény sem számít ritkaságnak az urnamezős kultúra anyagi kultúrájában.

76 (18. kép 11) A kihajtó peremű, egyszerű enyhén ívelt fordított csonkakúpos testű, bordadíszes kis háztartási edényhez (19. kép 2) hasonló edények ugyancsak ismertek az urnamezős kultúra leletanyagában.

77 Csészék A kihajtó peremű, ívelt nyakú, tagolt vállú, szalagfüles csésze (19. kép 1) párhuzamai, ha nem is nagy számban, de ismertek az urnamezős kultúra emlékanyagában.

78 A Várhegyen előkerült két perem fölé magasodó fülű csésze a tárgytípus két altípusának képviselője. KŐSZEGI 1988. 48. PETRES 1960. Taf. XIII, 5, Taf. XIV, 6, Taf. XV 3, Taf. XXV 7-8; PATEK 1961. Taf. I, 4, Taf. II, 4, Taf. VI, 4, Taf. XVIII, 8, Taf. XXVI, 3; KAIÍCZ- KALICZ-SCHREIBER 1996. Abb. 2, 1 9, Abb. 3, 3, 5, Abb. 6, 2, Abb. 7,12. VADÁSZ 1992. 218. KŐSZEGI 1988. 48. pl.: Budapest - Sztregova u.: KŐSZEGI 1988. 31. t. 1.; Budapest - Harrer u.: KŐSZEGI 1988. 42. 1.13. PATEK 1968. Taf. VII. 11-13; KŐSZEGI 1988, 9. t. 21; KALICZKALICZ-SCHREIBER 1996. Abb. 4, 5. PL: Budapest - Sztregova u.: KŐSZEGI 1988. 29. 1.13; peremből induló füllet Sághegy: PATEK 1968. Taf. XIX, 1-A; Zalaszentmihály: PATEK 1968. Taf. XCIV 7. A 19. kép 3. csészéjének füle a peremből indul, és hurok szerűen közvetlenül a perem alá csatlakozik, ezzel szemben a 19. kép 4. csészéjének füle ugyancsak a peremből indul, azonban az edény vállára támaszkodik. A perem fölé magasodó fülű csészék általánosan elterjedtek a BD időszaktól a HA1-HA2 fordulójáig,

79 a váli kultúra időszakában bár még szórványosan megvannak, számuk egyre kisebb.

80 A perem fölé emelkedő fülű bögrékkel ellentétben a váli időszakban terjednek el széles körben a korábbi időszakban már szórványosan megjelenő

81 gömbszelet alakú csészék a fül fölött sarkosan felemelkedő peremkiképzéssel.

82 Tüzíkutya A várhegyen előkerült erősen hiányos tüzikutya töredékről (19. kép 8) - töredékessége miatt - igen keveset tudunk mondani, feltehetően a Nagy László által felállított tipológia szerint az A típusba sorolható. Hasonló típusú tárgyak az urnamezős időszakban általánosan elterjedtek.

83 A BUDAI VÁRHEGY BRONZKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE Amint az a leletanyag értékeléséből kiderül a Várhegy először a kora bronzkori nagyrévi kultúra időszakában népesült be. Annak ellenére, hogy a kora bronzkori leletanyagban találunk olyan archaikusabb edényeket (korsók, T-profilú tálak) amelyek a kora bronzkor 2 időszakára jellemzőek, és a Harangedény-Csepel-csoport tipikus leleteinek tarthatók, a leletanyag túlnyomó része a kora bronzkor 3, azon belül is nagyrészt a 3/b (azaz a kulcsi) fázisba sorolhatók. Ezek alapján a Várhegy első betelepülését a kora bronzkor 2 vége, kora bronzkor 3 időszakára helyezhetjük. VADÁSZ 1992. 217.; Neszmély: PATEK 1961, Taf. I, 10, Taf. II, 5, Taf. VI, 3, Taf. XI, 4, Taf. XVIII, 1, 4; Sághegy: PATEK 1968. Taf. XI, 3; KŐSZEGI 1988. 9. t. 12, 18, 22; Lengyel: PATEK 1968. Taf. LXXV 1-4; Pécs-Makárhegy: PATEK 1968. Taf. XCVIII, 2-3; Magyaralmás: KŐSZEGI 1988. 5. t. 18, 20-21; Keszthely-Apátdomb: KŐSZEGI 1988. 6. t. 11, 13, 16; Szigetszentmiklós-Vízművek: VADÁSZ 1992. 2. kép 8, 3. kép 1-2, 4. kép 9. KŐSZEGI 1988. 48; Pl.: Vál: PETRES 1960. Abb. 3, Taf. XXVI, 1-5; Tököl: KŐSZEGI 1988. 10. t. 6,11. t. 12-11; Budapest-Káposztásmegyer: KŐSZEGI 1988. 34. t. 11-13; még későbbi időszakban is feltűnik: pl.: Csepel-Szabadkikötő: KŐSZEGI 1988. 53. t. 1; Budapest-Békásmegyer-Vízművek: KŐSZEGI 1988. 54. t. 5. KŐSZEGI 1988. 39. KŐSZEGI 1988. 48.; PL: Neszmély PATEK 1961. Abb. 21 8, Taf. XIV TL- Taf. XIX, 5; Szentendre-Szigetmonostor: KŐSZEGI 1988. 10. t. 21; Piliscsaba-Kálvária: KŐSZEGI 1988. 11 t. 30; Budapest-Békásmegyer-Vízművek: KŐSZEGI 1988. 25. t. 5; Budapest-Békásmegyer: KALICZ- KALICZ-SCHREIBER 1996. Abb. 4,10. NAGY 1979. 244