Budapest Régiségei 37. (2003)

Végh András: A Magyar Tudományos Akadémia budavári épületegyüttesének története a város alapításától 1686-ig 209-235

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BUDAVÁRI ÉPÜLETEGYÜTTESÉNEK TÖRTÉNETE c) Tilmann és fiai - Jakab őrsi prépost - Homonnai Gáspár és János A Szerecsen nagy ház déli oldalán az Olasz utcában 1403-ban a néhai Tilmannt és fiait nevezték meg a szomszédban. A Tilmann fiai kifejezés valójában családnevet takar, a Tilmannfiak attól a 13.-14. század fordulóján élt Tilmann ispántól származtak, aki a maga idejében esküdt és albíró is volt. A család a 14. század folyamán végig a város vezető rétegébe tartozott, Tilmann fia Kakas János 1374-ben bíró volt, Péter fia Miklós esküdt. Szoros rokoni kapcsolat fűzte őket más előkelő német polgárcsaládokhoz, így a Hencfiekhez, Nadlerekhez.

112 1493-ban a herceg házának déli szomszédságában Jakab (felső)örsi prépost háza emelkedett. Ebben az évben a királyi személyes jelenlét előtt vállalta, hogy kitűzött határidőkre megfizeti kassai Szatmári György kancelláriai őrrel szembeni 200 Ft-os tartozását, ellenkező esetre zálogba ajánlotta a Fejér megyei Dinnyés birtokot, vagy budai házát az Olasz utcában, vagy más ingó és ingatlan javait.

113 A ház északi szomszédja Corvin János herceg, déli szomszédja pedig Mihály szűcs volt ekkor. Jakab Örsi prépost, veszprémi kanonok, Corvin János herceg titkos kancellárja volt, részt vett a csontmezei ütközetben is.

114 Nyolc évvel később a bárók közé tartozó Homonnaiak, a Nápolyból származó Drugetek leszármazottai, Gáspár és János birtokolták a házat. A tulajdonosok alapján ítélve ez a ház is az Olasz utcában álló „nagy házak' közé tartozhatott. d) Kunz szűcs és fiai / Orbán kovács A Szerecsen nagy ház északi oldalán a Mindszent utcában 1403-ban a néhai Kunz szűcst és fiait KUBINYI 1971. 228-230. 1493. augusztus 12. (f. II. p. Laurentii) Buda. Il.Ulászló király tanúsítja, hogy a királyi személyes jelenlét előtt megjelentek egyrészt (v.) Jakab őrsi prépost, veszprémi kanonok, másrészt kassai (de Cassouia) Zathmary György mester, a nagyobb kancellária őre (conservator), majd Jakab előadta, hogy bizonyos üzleti ügyekben Györgynek adósa maradt 200 Fttal, és megígérte, hogy adósságát két részletben megtéríti: az elkövetkezendő Vízkeresztkor fizet 100 Ft-ot, a fennmaradó 100 Ft-ot pedig Szt. György napján (IV 24.) adja meg; ha bármi okból ezt nem tenné meg, akkor György elfoglalhatja fehérmegyei Dynnyesmed birtokát, vagy budai házát az Olasz utcában („... aut domum suam hie Bude inter domos illustris Johannis Coruini ducis in piatea Italicali ab aquilone ac Michaelis pellificis a meridionali plagis adiacentem..."), vagy más ingó és ingatlan vagyonát addig, amíg meg nem téríti a 200 Ft-ot. (Győr-Sopron-Mosón m. lt. 1-175., Győri k. hh. lt. 236. - OL Df 274032.) BÓNIS 1971 302. nevezték meg. Róluk nincsenek közelebbi ismereteink, ahogy a száz évvel későbbi tulajdonosról, Orbán kovácsról sem. e) Zsámboki Simon / Kanczlyr János A Szerecsen nagy ház déli oldalán a Mindszent utcában 1403-ban Zsámboki Simon háza emelkedett. A Zsámbokiak a francia eredetű Smaragd nemzetségből származtak, az Anjou királyok alatt országos méltóságokat viseltek, Zsigmond egy részüket 1403/4 körül jószágvesztésre ítélte, más részüket mellőzte a hatalomból.

115 A száz évvel későbbi birtokos Kanczlyr János előkelő budai polgár volt. A Kanczlyrok a város magyar vezető rétegéhez tartoztak, János 1498-ban bírói hivatalt viselt. Testvére, Angelo, Bakócz érsek sógora, esküdt is volt, harmincadot bérelt, adót szedett, hitelügyleteiről értesülünk.

116 PATAKI VIDOR HELYRAJZI REKONSTRUKCIÓJÁNAK KRITIKÁJA Elemzésünk végére érve szeretnénk összehasonlítani eredményeinket Pataki Vidor topográfiai munkájával, egyben elmondani kritikai észrevételeinket az ott leírtakkal szemben. Amint az olvasó észlelhette a Pataki Vidor által megalkotott rekonstrukciót jelentős mértékben át kellett alakítani területünkön. Észrevételeinket északról délre haladva a Mária Magdolna plébániatemplomtól kiindulva tesszük meg. A Szombathely utca házsorát Pataki a templom északi oldalán feltételezett háztömbbe helyezte el. A Hauy-féle térképen valóban beépített területet jeleznek a templom északi oldalán is, bár meglehetősen keskeny sávban. A házak még sem állhattak itt, hiszen a Keszi/Berki/Sárkány-féle háztól északra helyezkedtek el a templom oldalához épített mészárszékek. A veszprémi püspök délről szomszédos házát sem lehet így elhelyezni, Pataki nem is ábrázolta térképén, ahogy a mészárszékeket sem az elégséges hely hiányában. A rossz helykijelölés miatt lett Kádár Vitái háza sarokház, pedig ez a pesti plébánia/Báthory nádor házáról feltételezhető joggal a leírások alapján. További tévedés, hogy Kapi András itteni háztulajdonához hozzászámítja a Szombat utcának is nevezett Zsidó utcában lévő két másik szomszédos telkére vonatkozó adatokat, így a két telek a szomszédaival együtt zavarossá teszik a Pataki által nyújtott képet. A Pataki térképén Szűk utcának nevezett utcát (pontosabban annak ismeretlen, középkori nyomvonalát) a középkorban Szombathely utcának, vagy Mária 1.5 ENGEL 1996. II. 265. 1.6 KUBINYI 1967. 259-260. 227