Budapest Régiségei 37. (2003)
Végh András: A Magyar Tudományos Akadémia budavári épületegyüttesének története a város alapításától 1686-ig 209-235
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BUDAVÁRI ÉPÜLETEGYÜTTESÉNEK TÖRTÉNETE közjegyzői oklevélben egyedüli világiként tanúskodott a plébánia káplánjai mellett 6 * A századfordulón Facsar Lénárt volt a Berkiek keleti szomszédja, az 1505 körüli dézsmajegyzék pedig Facsar Mátét nevezte itt meg. 65 d) pesti Boldogasszony plébánia - Báthory István Olasz utca, Mária Magdolna utca, Szombathely utca, Szombatpiac A pesti plébánia 1413-ban bérbe adta a Szombatpiacon álló házát Onofrius budai polgárnak. A ház ekkor romos állapotban volt, ezért azzal a feltétellel adták évi 14 Ft-ért bérbe, hogy Onofrius rendbe hozatja. 66 Onofrio Bárdi, firenzei származású budai polgár, aki Ozorai Pipo kamarásaként jelentős szerepet töltött be az ország pénzügyi igazgatásában, volt harmincadispán, sókamaraispán, „az összes királyi jövedelem behajtója", a bajmóci Noffri család őse, elhunyt 1426-30 körül. 67 Két évvel később állították ki ugyanezen bérbeadásról Buda város oklevelét, amelynek hátára írt feljegyzés szerint a ház a Mária Magdolna utcában emelkedett. 68 A szomszédok ebben az időben Kapi András deák és Jakab szabó voltak. Onofrio és a plébánia a ház helyreállítása és a bérfizetés miatt vitába keveredtek a későbbiekben, amely a város előtti perhez vezetett. Erről a perről egyetlen irat tájékoztat 1486-ból, amelyből kiderül, hogy András pesti plébános a királytól kérte ügye 64 1479. VI. 14. - MREV 3. 266 65 ld. 56., 57. jegyzeteket 66 1413. szeptember 29. (in Michaelis) Pest. Pest város tanácsa tanúsítja, hogy (h.) János pesti plébános a pesti tanács beleegyezésével a plébánia romos budai házát a Szombatpiacon („...Cjuadam (!) domus lapidea eiusdem ecclesie in castro Budensi, in foro Sabbati, in vicinitatibus domorum Iacobi sartoris ab una et magistri Andrée litterati de Kapi parte ab altera fundata nonnullis dispendionis defectibus ac quampluribus edificiorum huiusmodi ruinosorum causi et gravaminibus comodius evitandis...") bérbe adja (mg.) Onofrius budai polgárnak évi 14 Ft-ért azokkal a feltételekkel, hogy Onofrius a házat rendbehozatja, a plébániának pedig a béren kívül semmilyen más joga nincs a házhoz, de ha a házat mégsem hoznák helyre, vagy a bért nem fizetnék, akkor Onofriusnak egyébb ingó, vagy ingatlam tulajdonából kell megtérítenie a kárt. (Átírta, Mátyás király 1486. június 10-én: OL Dl 10119., BTOE III. 638. sz.) 67 MÁLYUSZ 1984. 234., ENGEL 1987. 434., ENGEL 1996. II. 176. 68 1415. április 19. (f. VI. a. Georgii) Buda. Buda város tanácsa előtt (h.) János pesti plébános bérbe adja a plébánia házát a Mária Magdolna utcában („...quondam domum plebanatus eiusdem ecclesie in castro predicto, in vicinitate Iacobi sartoris parte ab una et Andrée litterati de Kapi parte ab altera habitant..." Az átirat hátoldalán: "Littera super domo Budensi in piatea Marie Magdalene") (f.mg.) Onofrius királyi tisztviselőnek (officialis) évi 14 Ft-ért. (Átírta Mátyás király 1486. június 10-én: OL DL 10119., BTOE III. 663. sz.) újra tárgyalását, miután a városi tanács a néhai Onofrio testvére, Veronika javára ítélt a ház ügyében. A királyi kegyből ismételt tárgyalás a tárnokmester és a személyes jelenlét helytartója, továbbá ítélőmestereik előtt folyt a király jelenlétében. András plébános ekkor előadta, hogy a plébánia házát a néhai János plébános adta bérbe Onofrionak évi 14 Ft-ért, de az alperes testvérei évek óta nem fizették meg a bért, ezért kérte a ház tulajdonjogának visszaállítását. Veronika ügyvédje vele szemben azt állította, hogy a ház évi 14 Ft bér fizetése mellett került Onofrio tulajdonába, de abban az időben olyan romos volt, hogy a helyreállítás költségei meghaladták a bér összegét, Buda város tanácsa ezért évi 6 Ft-ra mérsékelte a fizetendő bért. Ezek után András plébános elismerte ugyan Veronika tulajdonjogát, de a bérfizetés elmulasztása miatt továbbra is kérte a ház visszaadását. 69 Az ítélet szövege nem maradt fenn, ellenben két hét múlva a plébános elcserélte a házat Báthory István erdélyi vajdával, és ebből arra következtethetünk, hogy végül megnyerte a pert, és visszakapta a I486, június 10. (3.d. f. V a. Barnabe) Buda. Mátyás király előtt (h.) András pesti plébános elpanaszolta, hogy a közte és a néhai Baymocz-i Onofrius budai polgár testvére, (h.) Veronika között egy a Szombatpiacon álló ház („...cuiusdam domus lapidée prefati condam Onofrii in hac civitate nostra Budensi in foro Sabbati situate...") ügyében lefolyt perben Buda város tanácsa számára kedvezőtlen ítéletet hozott, és kérte a királytól a per újratárgyalását, aki ezt különleges kegyelmet gyakorolva megengedte, majd pedig utasította (m.) Pakos-i László tárnokmestert és (e.) Draag-i Tamást a királyi személyes jelenlét helytartóját, hogy ítélkezzenek az ügyben; majd június 8-án (f. V a. Barnabe) a király jelenlétében, a tárnokmester, a személyes jelenlét helytartója és az ítélőmesterek és ülnökök előtt megjelentek a felek, és először András plébános elmondta, hogy a plébánia egy budai házat birtokolt és most is birtokol az Olasz utcában a Szombatpiac utcájának környékén („...ecclesia sua antedicta hic in dicta civitate Budensi in vico Italicorum prope ad piateam fori Sabatalis (!) domum habuisset lapideam prout et nunc haberet...'), amelyet a néhai János plébános bérbeadott a néhai Onofrius budai polgárnak évi 14 Ft-ért, de az alperes testvérei, majd pedig maga az alperes sem fizette meg a bért már évek óta, ezért kérte, hogy állítsák vissza a plébánia birtokjogát, jogait bizonyítandó pedig bemutatta Pest város tanácsa 1413. szeptember 29-én kelt oklevelét; ezzel szemben Thorday István deák, Veronika ügyvédje elmondta, hogy annak idején a néhai János plébános a házat nem hübérbe, hanem örök tulajdonba adta a néhai Onforiusnak, azzal a feltétellel, hogy évente 14 Ft bért fizetnek a plébánosnak, de a ház olyan romos volt, hogy a helyreállításkor a költségük meghaladta a bért, ezért Buda város tanácsa úgy döntött, hogy évente csak 6 Ft-ot kell fizetniük, amivel András plébános nem értett egyet, továbbá annak bizonyítására, hogy Veronika tartozása a plébánosnak nem terjed túl az éves béren, bemutatta Buda város tanácsának 1415. április 19-én kelt oklevelét; erre válaszolva András plébános elismerte, hogy a ház Veronika tulajdona, de nem engedett álláspontjából; (OL Dl 10119.) 219
