Budapest Régiségei 37. (2003)

Végh András: A Magyar Tudományos Akadémia budavári épületegyüttesének története a város alapításától 1686-ig 209-235

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BUDAVÁRI ÉPÜLETEGYÜTTESÉNEK TÖRTÉNETE A klarissza kolostor Uri utcai szárnya alá esnek a H.63, 64, 65. számú telkek, amelyek együtt megegyeznek a Z.62. és a pótlólag beszámított telek együttes méretével, de a tömbön belül más beosztást mutatnak. A H.63. keskeny, fél telek szélességű, középen a H.64. egy átlagos egész telket ad ki, míg a H.65 újból fél telek szélességű.

27 A H.62. telek óriási méretű, északi határa a klarissza templom alatti pince (Id. Z.60.) É-i oldalfalánál található.

28 A telek magába foglalja Z.61. telket és a Z.60. telek déli részét, vagyis a fent említett pincét. A H.61. keskeny telek a Z.60. telek északi részén helyezkedik el.

29 Innen kezdve a további adatok a kiadott listában hibásak. Elég rápillantanunk a Weidinger-Horlerféle rekonstrukcióra, hogy a lista adatainak felszerkesztése mennyire helytelen eredményre vezet. A házsorban észak felé utolsó H.59. telek, még csak éppen hogy eléri a ferences kolostor központi tömbjének déli homlokzatát, amely után már csak egy kis fél telek szélességű saroktelek következik, a H.145, majd a kis köz. Itt még nagyon messze járunk a Mária Magdolna plébániatemplomtól, pedig a Hauy térkép szerint a köz szorosan a templom déli oldala mellett indul, csupán egy keskeny épület támaszkodik a templomfalhoz. A Hauy térképet hitelesnek kell tartanunk, mivel ugyanezt az elrendezést mutatja a de la Vigneféle térkép és egy 1689-ből származó erődítési tervrajz is. A hibát a kiadott lista számadataiban kereshetjük, mivel Hauy térképén a H.59. és H.60. telkek közel azonos méretűek a H.62. nagyméretű telekkel, a listán azonban ezek a méretek meg sem közelítik egymást. Ha a kiadott listát az eredeti lista fényképfelvételeivel verjük össze, láthatjuk, hogy a kiadásban hibás olvasattal állunk szemben. A H.59. és H.60. telkeknél az eredeti listában egyaránt 84 a mai állapotokra vetíthessük, hiszen az álló épületeken, vagy a kiásott alapfalakon sem tudunk a két felméréssel pontosan egyező homlokzati méreteket mérni. A mérések közti különbségek ugyanis nem következetesen térnek el egymástól. Jelen munkánkban a Hauy-féle felmérést francia lábban (1 láb = 0,32484 m), a Zaiger adatait pedig bécsi lábban (1 láb = 0,3106 m) számoltuk át. A Hauy felmérés esetében Lócsy Erzsébet és Szentkirályi Zoltán megfigyeléseit követtük. (Ld. LÓCSY 1964, valamint Szentkirályi Zoltán lektori véleményét Czagány István: Komplex kutatási módszer az építészettörténeti és helytörténeti tudomány szolgálatában. Építés- és Közlekedéstudoményi Közlemények 12 (1968) 146-147. című tanulmányához.) A Zaiger adatait pontosabbnak éreztük, ha bécsi lábban számoljuk át. 27 H.63. - 40 Ps. (12,94m) + H.64. - 54.Ps. (17,54m) + H.65. - 28 Ps. (9,lm). Összesen tehát 122 láb, azaz 39,63 méter. 28 H.62. - 84 Ps. (27,29m) 29 H.61. - 30 Ps. (9,75 m) láb áll (szemben a kiadásban közölt 44 lábbal), és ha ezt a méretet felszerkesztjük máris elfogadható közelségbe kerülünk a templomhoz.

30 Ha így számolunk H.60. megegyezik a Z.58, 59. telkekkel, H.59. és H.145. pedig a Franciscaner Gässl és a Z.57., vagyis a ferences kolostor területére terjed. A plébániatemplom déli oldalán található köz csak a H.145. É-i oldalán, vagyis a templomhoz egészen közel indult az Uri utcából a Süttő (Országház u.) felé 1686-ban. H. 145. saroktelek a kis köz déli oldalán, fél telek szélességű.

31 A kis köz a teljes telek mögé kanyarodik, sőt itt még egy újabb telek, a H.144. csatlakozik a H.145. hátsó homlokzatához. A H. 144. telek a térkép szerint a H.59. telek hátsó felének egy részéből vált ki.

32 A köz elhalad a H.144. telek homlokzatának nagyobb része előtt is, majd merőlegesen elfordul a kelet felé és végighalad a H.143. telek északi oldala mentén. Sajnálatos módon a térképeken kívül semmilyen más forrás nem áll rendelkezésünkre, amely megmagyarázhatná, mikor és milyen okból alakult a kis köz vonalvezetése ilyen szeszélyessé. A kérdés megválaszolását régészeti feltárástól várhatjuk. Jelen ismereteink alapján még azt sem állíthatjuk, hogy az 1680-as évek térképein látható köz megegyezik középkori elődjével. A törökkor építkezései, amelyek - mint majd látni fogjuk - érintették ezt a területet megváltoztathatták a beépítés rendjét és az utca nyomvonalát is. Elég arra gondolnunk, hogy az 1686 és 1748 között eltelt hatvan év során a Hauy-féle állapothoz képest még háromszor változtatták meg az Uri utcából az Országház utcába vezető köz helyét. A Hauy-féle térkép a plébániatemplom déli oldalán is beépített területet jelölt, de ezt nem osztotta fel telkekre. A templom mellé írt „T" betű magyarázata szerint a ferencesek kapták meg - úgy vélem - a templommal együtt a háztömböt is, ezért nem végezték el telkenkénti felmérését. Meg azért sem, amiért az un Kaiserliche Prêche területén sem, a súlyos pusztítás miatt nem volt mit felmérni, a romokat törmelékhalmok fedték be. A templom is félig romba dőlt. Ez a számozatlan háztömb az Országház utcai oldalon messze távolodott a templomtól, itt nyilván épületek emelkedtek, ezért kanyarog a térképen a kis köz is oly annyira. 30 H.59. - 84 Ps. (27,29 m), H.60. - 84 Ps. (27,29 m). Egyébként Weidinger és Horler is kénytelen volt korrigálni a térképét ezen a ponton, csakhogy ők az eredeti térképtől eltértek és a H.145. telket az Uri utcán is önnálló homlokzattal és plussz mérettel szerepeltették. A térképen azonban egyértelmű, hogy a H.145. telek a H.59. telek hátában található. Weidinger és Horler a térképet tekintették hibásnak. 31 H.145. - Ps 30. (9,75 m) 32 H.144. - Ps 48. (15,59 m) 213