Budapest Régiségei 37. (2003)
Gerő Győző: A buda-vízivárosi Tojgun pasa dzsámi és a Tojgun pasa mahalle 197-208
A BUDA-VÍZIVÁROSI TOJGUN PASA DZSÁMI ÉS A TOJGUN PASA MAHALLE látképek egytől-egyig sematikusan félgömb kupolával fedett kocka alakú épületként mutatták be azt, amelynek északnyugati sarkán áll a körerkélyes mináré. Ennek ellenére nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat, amelyek az ábrázolást kiegészítő legendában egyértelműen megnevezik a Tojgun pasa dzsámit. Közülük elsősorban Magliar Buda 1686 évi ostromát ábrázoló metszetét említeném, ahol a legendában a 33. sz.-al jelzett dzsáminál ez áll: „Toj Kun gyamesi. Tempio appellato del Vecello". 18 Ez más metszeteken több változatban is szerepel „33. Ein kirch, von Vogel Toihun auff Türkisch genandt". 19 Tojgun pasa dzsámijára épp úgy mint alapítványának más épületeire vonatkozóan, úgy a török mint a nyugati írott források szinte teljesen hiányoznak, a már említetteken kívül. A dzsámi személyzetét és annak fizetését mindössze 1567-ből ismerjük. A defter szerint a személyzet 8 fő volt. A saban havi fizetési lista szerint közülük legmagasabb fizetése - napi 20 akcse - a khatibnak volt, míg a két devrkhán egyenként csak napi 2-2 akcsét kapott. 20 Az egy évvel későbbi defter 1568-ban csak a Turgut (Tojgun) pasa-féle városrészt említi Budán, egy ott elhunyt nő hagyatékával kapcsolatban. 21 A budai számadáskönyvek egy 1573. szeptember 20-i bejegyzése a Tojgun pasa által a Tojgun pasa mahalléban alapított boltokat említi, amelyekből egy Jován nevű szűcs „a Tojgun pasa boltokban" 1 denk bunda után 50 akcse gümrüköt fizetett. 22 Ezek a boltok minden bizonnyal a már korábban említett oszlopcsarnokos épületben voltak, amelynek így kereskedelmi rendeltetése bizonyítottnak látszik. Ezután már csak jónéhány évtizeddel később Evlia Cselebi szolgál adatokkal Tojgun pasa alapítványaira és a mahalléra vonatkozóan, amikor 1664-ben leírja Budát. Leírása Buda egyes részeire vonatkozóan - így a Vízivárosra is - eléggé részletes, amelynek során igen szemléletesen mutatja be magát a bőimét. 23 A mahallék, ill. városrészek ismertetése során a híresebbek között említi a Dujgun pasa városrészt. A „Nagy külváros" nevezetességei felsorolásában írja, hogy abban négy ólomtetejű dzsámi van, és mint mondja „dzsámijai szépek és művésziek." Ugyanitt öt medreszét mond, megnevezve Dujgun pasa medreszéjét, valamint a fürdők említése során Dujgun pasa fürdőjét ugyancsak névvel említi. 24 Sajnos, hogy Tojgun pasa alapít18 VERESS 1906. a 150 lap után; RÓZSA 1963. 237. » RÓZSA 1963. 235., Kat. 103. 1. LVII. 20 VELICS-KAMMERER 1890. 369. 21 VELICS-KAMMERER 1890. 374-375. 22 FEKETE-KÁLDY-NACY 1962. 210. 23 FODOR 1985. 280.t 24 FODOR 1985. 282. ványai közül épp annak dzsámiját nem emeli ki név szerint, és egyáltalán nem tesz említést Tojgun pasa egykori alapítványához tartozó boltokról sem. Meg kell jegyeznünk, hogy a Musztafa és Tojgun pasa medreszéjéről még több forrás is megemlékezik a későbbi időszakban. 25 Az 1684. évi sikertelen budai ostrom, majd két évvel később, Buda 1686. évi visszafoglalásával kapcsolatos városképi ábrázolásokon és térképeken több ízben is megjelenik Tojgun pasa dzsámija, nevének különböző változataival. Fürdőjéről a dzsámin kívül elsősorban Marsigli tesz említést, aki azt részletesebben leírja a Budáról készített épületjegyzékében. 26 Tojgun pasa dzsámiját és többi alapítványi épületét 1687-ben a kapucinusok kapták meg. A dzsámiban és a többi alapítványi épületben helyezték el az ostrom idején a keresztény hitre tért foglyokat. 27 A mai Alsó-vízivárosi kapucinus templom helyreállítási munkái kapcsán két ízben volt kisebb lehetőség a dzsámi maradványainak kutatására, az előkerült részletek részleges feltárására és egyben bemutatására. 28 Már a kutatás előtt a 17.-18. századi alaprajzok és ábrázolások alapján megállapítható volt, hogy Tojgun pasa dzsámija is a négyzet alaprajzú, egy minárés dzsámitípus képviselője, amelyhez kis kupolákkal fedett három boltszakaszos előcsarnok csatlakozott az északnyugati oldalon. Amint azt a kutatás egyértelműen megállapította a dzsámi alapjaiban is török építmény és középkori előzményei - mint azt korábban vélelmezték - nem voltak. 29 A mai kapucinus templomnak a 18. század folyamán történt megnagyobbítása során a dzsáminak a két hosszanti falát elbontották és annak csak két fala maradt meg, amelyek közül a kibla-fal szépen megmunkált és szinte alig látható illesztéssel falazott homokkő kváderekből épített, míg az északnyugati fala tört kőből épült. E két főfal közötti eltérés oka véleményünk szerint az, hogy valamelyik - a legnagyobb valószínűség szerint az 1602. évi - ostrom során a dzsámi északnyugati oldala olymértékű sérülést szenvedett, hogy azt teljességében újjá kellett építeni a későbbiek során, de ekkor már minőségileg silányabb anyagból és kivitelben. Egyébként a dzsáminak ez a fala a templommá történő átalakítás alkalmával is jelen25 FEKETE 1944. 290. 26 VERESS 1906. 137. Marsigli leírása ikerfürdőre utal, amit Zenarolla is megerősít, amikor azt mondja, hogy egyik felét a férfiak, a másik felét a nők használják. 27 FEKETE 1944. 66. 28 GERÓ 1980. 147., 550 jegyzet 29 GERŐ 1980. 67. 199
