Budapest Régiségei 37. (2003)

Spekner Enikő: A budavári Boldogasszony-egyház alapítástörténete 91-112

A BUDAVÁRI BOLDOGASSZONY-EGYHÁZ ALAPÍTÁSTÖRTÉNETE 1252-ben már meghívták ide a nagykáptalant, 1255 után pedig a majdani Mátyás templomot tisztelték Szűz Máriának. A nagykáptalan rendezésére a felkérés 1252-ben történt, tehát ekkor már e folya­matnak le kellett játszódnia. Tételezzük fel, hogy a veszprémi püspök 1247-ben azért szögezte le, hogy a Szűz Mária templom adományozása az ő hatáskö­re, mert azt beleegyezése nélkül a domonkosoknak adták át. Ám akkor miért perelte az egyház jöve­delmeit a budafelhévízi keresztesektől. Ugyanis, ha ez az egyház az ő joghatósága alá tartozott, akkor a tizedjövedelmének legalábbis a 3/4 részével ő rendelkezett, ha pedig királyi kápolna volt, akkor a veszprémi püspöknek sem az egyházhoz, sem a jövedelméhez nem lehetett köze, mert ez esetben az esztergomi érsek alá tartozott, a juttatásokkal pedig maga az egyház rendelkezhetett. De - mint említettük - maga a kutató régész is úgy gondolta, hogy a templom átépítésére csak a 13-14. század fordulóján került sor. Akkor pedig nem volt ok a patrocínium megváltoztatására, mert ismereteink szerint nincs arra eset, hogy az új egyház alapí­tása miatt keresztelték át a régi templomot. Plé­bániajogokat ugyan átruházhattak, de védőszentet nem, - ahogy azt a külföldi példákból is láthattuk. Mivel a kolostor templomát már 1279-ben biztosan Szent Miklós nevével jelölték, feltehetően azt már a kezdetektől így illették. 69 Más kérdés az, hogy e kezdetek mikorra vezethetők vissza. Lehetett ez a Szent Miklós templom a Szombat piaccal jelzett kereskedőtelepé, ha valóban volt ott egy korábbi egyházi épület. De a forgalmas vízi út mentén, a Várhegy magaslatán, a fontos révátkelők szom­szédságában elhelyezkedő Buda is ösztönözhette arra a dominikánusokat, hogy a kereskedők, az utak védőszentjének oltalma alá helyezzék templo­mukat. Nagyon szépen köszönöm Kata néninek, hogy mindezek átgondolását és elmondását példamutató­an publikált kutatásaival lehetővé tette számomra. m A kolostor elnevezéséről 1279-ből maradt fenn az első adat. A budai zsinaton részvevő Lodomér váradi püspök 1279. július 1.-én a budai hegyen, a domonkos testvérek Szent Miklós templomában keltez egy oklevelet. MOL DL 38478; GYÖRFFY IV 598. BLAGAY 36-38. No. XVI. A budai kolostor védőszentjé­nek tisztelete hathatott Árpád-házi Szent Margitra is, amikor a pesti kolostorban Szent Miklós oltárt alapított halálának évében, azaz 1270-ben. MREV I. 198. 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom