Budapest Régiségei 37. (2003)

Altmann Júlia: Fortuna utca 18. : középkori lakóház üvegleletei 9-12

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVII. 2003. ALTMANN JÚLIA FORTUNA UTCA 18. - KÖZÉPKORI LAKÓHÁZ ÜVEGLELETEI A budai Várnegyedben a II. Világháborúban súlyosan megrongálódott Fortuna utca 18. sz. alatti telken álló lakóház régészeti kutatása hosszú évtizedekig tartott, a többszörös megszakítások miatt.

1 A ma már szállodaként funkcionáló új épületegyüttes homlokzatának kialakításakor arra törekedtek, hogy a feltárások során kibontott középkori épületeket, illetve azok feltárt műformáit megjelenítsék.

2 A helyreállítást, azaz az új építkezéseket megelőzően, a kutatott telek és az álló épületrészletek a Várnegyed északi részében azt a nagyméretű saroktelket foglalták el, melyet kelet felől a mai Fortuna utca, észak felől pedig a Kard utca határol. (1. kép) A jelenlegi utcák a középkori utak nyomvonalait követik, behatárolva ezzel a középkori telekosztást, beépítettséget. A 13. század közepén, a Várnegyed betelepítésekor először az észak-déli utcák nyomvonalát jelölték ki, így a legkorábbi beépítéseket ezek mentén kereshetjük. Helyzetének megfelelően a mai Fortuna utcát a középkorban először Középső utcának nevezték, majd Szent Pál utcaként ismerték. A város fejlődése, beépülése valószínűleg már a 14. század folyamán szükségessé tette, hogy az észak-déli utcákat kelet-nyugati keresztutcákkal kössék össze. Ezek közé tartozhat a mai Kard utca - középkori elnevezése szerint Tej utca - kialakítása is. Az utcák északi végénél alakult ki a Szombathely, -piac, -tér néven ismert terület, amely a város kereskedelmi, gazdasági központja volt.

3 Kiterjedését pontosan nem ismerjük, és ez nyilván változott is a város beépülésével. Az általunk kutatott, ma egy teleknek számitó Fortuna utca 18. középkori beépülése teljes mértékben követi a város fejlődését. 1 A II. Világháborúban romossá vált épületen romtalanítást, állagmegóvó munkálatokat végeztek. Magam az ásatásokat 1969-ben kezdtem. 1991-től R. Zádor Judit vett részt a feltárásokban. CZAGÁNY-CSEMECI 1953. 2 Az épület tervezője Reimholcz Péter, műemlékes tervezője Korompay Katalin volt. 3 PATAKI 1950. Jelen tudásunk szerint az itt fennállott középkori építményekről, össze- és átépítésekről és legfőképpen tulajdonosaikról okleveles adatok nem maradtak fenn. A török uralom alóli felszabadulás utáni állapotot rögzítő 1687-ben készült Haüy - Rabattá felmérésben 209-210 számmal jelzik a mai épületegyüttest, a valamivel későbbi, 1696-ban készült „Zaiger über die Vöstung" pedig 210 szám alatt tartja nyilván.

4 Az összeírások, valamint a jelenlegi telekméret is utalt arra, hogy a területen több középkori épületet tételezhetünk fel. A Fortuna utcai homlokzaton a helyreállítást megelőzően jól elkülöníthető volt két későbbi periódusban öszeépített ház. A telek déli részén álló házat sarokarmírozás zárta le, amely arra utalt, hogy az épület mellett a kapualj megépítésekor még beépítetlen terület húzódott. Az épület homlokzati mérete, kialakítása alapján a vári házak egyik leggyakoribb alaptípusába tartozik, amely épülettípus egy helyiségsorból és a mellé épült kapualjból állt.

5 A 13. században felépült ház az utcai homlokzatra merőlegesen állt. A két helyiség alatt teljes hosszában a sziklából kialakított pince húzódott. Eredeti síkfedését az északi és déli falában kibontott konzolsor mutatta. A pince lejárata minden bizonnyal az udvar felől volt, és valószínűleg emiatt a ház harmadik, udvari helyiségének északi fala rézsútosan köt az épülethez. A helyiség nyugati falához az udvar felől a sziklába mélyítve egy lekerekített sarkú, téglalapalakú mélyedés csatlakozott. Felmenő része valószínűleg fából készült. Néhány sziklába mélyített cölöplyukat és egy nagyobb kör alakú mélyítést tártunk fel. Ennek az építménynek a funkciója minden bizonnyal raktár, esetleg üzlet lehetett. Az építmény leégett és beomlott, vastag égési rétegét 4 WEIDINGER-HORLER 1956. 5 GEREVICH 1950.; Budapest Műemlékei; LÓCSY 1964.; LÓCSY 1969. 9