Budapest Régiségei 36. (2002) – In memoriam Rózsa Kalicz-Schreiber (1929-2001)

Novotná, Maria: Ein Bronzesatz aus dem mittleren Waagtalgebiet in der Slowakei = Bronzkészlet Szlovákiában a Vág középső folyásának vidékéről 327-339

EIN BRONZESATZ AUS DEM MITTLEREN WAAGTALGEBIET IN DER SLOWAKEI BRONZKÉSZLET SZLOVÁKIÁBAN A VÁG KÖZÉPSŐ FOLYÁSÁNAK VIDÉKÉRŐL A szerző egy Púchovból származó és bécsi Naturhistorisches Museumban őrzött bronzkészletet ismertet. A XIX. század szokásának megfelelően a legtöbb régészeti leletet magángyűjtőktől vásárolták a múzeumok, így történt ez a púchovi kincs esetében is, amikor azok az akkor még Császári és Királyi Természettudományi Gyűjteménybe kerültek. Pontos lelőhelyként „Puchovsky Skála"-t jelöli meg a korabeli leltárkönyv Az 1892-ben lezajlott vásárláskor a múzeum 800 Ft-ot fizetett ki érte. A múzeumba kerülés folyamatának részletes taglalása után a szerző rátér az egyes tárgytípusok leírására és azok párhuzamainak ismertetésére. Ezek sorban: kar- és lábpercek különféle altípusai, különböző karikák, spirálgyűrűk, szemüvegspirális-karikák, huzalból készített kettősspirálok, mákfejű tűk, kerék- és lándzsa alakú csüngők. A púchovi leletek értékes darabjai a munkaeszközök. Ezek közé tartoznak a nyélnyújtványos sarlók és egy tokosbalta. A szerző votivtárgyként értékeli a leletegyüttesben szereplő kétágú csákányt, amelyet vezéri fegyvernek (Kommandoaxt) említ. Az elemzés során világossá vált, hogy a felsorolt bronztárgyak különféle korokból származnak. A legidősebbek a korai urnamezős kultúrába (BD korszak), a legfiatalabbak a fiatalabb urnamezős korba (Ha Bl) datálódnak, de nem lehetetlen, hogy még ennél is későbbi darabokat is tartalmaz. Ez az időtartam túl hosszú azonban ahhoz, hogy ezeket az emlékeket zárt régészeti egységként kezeljük. Majdnem biztos, hogy a kar- és lábperecek és talán a kis karikák alkotnak egy depoleletet. 333