Budapest Régiségei 36. (2002) – In memoriam Rózsa Kalicz-Schreiber (1929-2001)

Kalicz Nándor: Eigenartige anthropomorphe Plastik der kupferzeitlichen Badener Kultur im Karpatenbecken = A rézkori Baden kultúra sajátságos ember alakú plasztikája a Kárpát-medencében 11-53

NÁNDOR KALICZ A REZKORI BADEN KULTÚRA SAJÁTSÁGOS EMBER ALAKÚ PLASZTIKÁJA A KARPAT-MEDENCEBEN Tököl község közelében, a Duna által pusztított magas part profilján őskori gödrök körvonalai mutatkoztak mintegy 150 m hoszúságban. A tisztázásukra indított leletmentés 6 gödör leleteit hozta felszínre, melyek kö­zül 5 gödör tartalmazta a késő rézkori Baden kultúra leleteit, 1 pedig a Harangedény-Csepel csoport körébe tartozott. A legjelentősebb eredményt a késő rézkori objektumok feltárása hozta, melyek együttesen a V Nemejcová-Pavúková beosztása szerint a Ilb-III. fázis, vagyis korai klasszikus időszakra keltezhetők (1-7. kép). Ezek között is legjelentősebbnek bizonyult a nagy 1-2. gödör jelzésű objektum, melyből a jellegzetes cserépmaradványokon kívül 12 kis agyagszobrocska 13 töredéke került felszínre (8-1Î. kép). Az agyagszobrocskák jellegzetessége a fej nélküli­ség és az, hogy a fejük helyén egy vagy ritkábban két mély lyuk található. Ezeket a kutatás „fej néküli ido­loknak" vagy „mozgatható fejű szobrocskáknak" ne­vezi. Sajnos nem állapítható meg, hogy a Duna a nagy gödör mennyi részét pusztította el és így az is isme­retlen marad, hogy összességében mennyi volt a szo­bortöredékek száma. További jellegzetesség a lapos test, a felső és alsó test hegedűre, vagy annak sarko­sabb változatára emlékeztető megformálás. A leegy­szerűsítés olyan mértékű, hogy a karok teljesen hiá­nyoznak. Ugyancsak általánosan jellemző a mellek és a szeméremtájék hangsúlyozott ábrázolása. Ritka a far enyhe domborulatú jelzése és a lábak elkülönült meg­formázása. Gyakran ismétlődő jelleg a keresztszalag a felső testen. Különös a tököli egyik keresztszalagos tö­redék hátán bekarcolt jel, mely kísértetiesen emlékez­tet a mezopotámiai piktogramokra. A mozgatható fejű szobrocskák eddig kizárólag a Baden kultúra köréből, pontosabban csak a kárpát­medencei területéről ismertek. Jelenleg 40 lelőhelyen 91 példányról van tudomásom (Magyarország, Szlová­kia, Ny-Románia, K-Horvátország, É-Szerbia: 22-21, 22. 8, 23. 1-4. képek). A fő jellegzetességek mindenkori érvényesülése mellett természetesen kisebb eltérések is adódnak, amelyek bizonyos díszítésekben nyilvá­nulnak meg és abban, hogy ritkán ugyan, de a fej he­lyén 3 lyuk is található és néhány esetben megjelent az egyoldalas mellszalag. Hangsúlyozni kell, hogy a tár­gyalt fő típuson kívül szórványosan más jellegű szob­rocskák is előfordulnak a Baden kultúrában, de ezek elenyésző kisebbségben vannak. Feltűnő, hogy a nem csak szomszédos, de rokon Cotofeni kultúrában ed­dig egyetlen fej nélküli szobrocska sem ismeretes. Feltűnő, hogy az Al-Duna vidéki Cernavodá III kul­túrában ugyanolyan formában megjelentek a fej nélkü­li szobrocskák, mint a Baden kultúrában (22. kép 1-6, 4 lelőhelyen 18 db). Különösen fontos a 90-es években talált felső test töredéke (22. kép 5a-b), mert ez az egy­oldalas mellszalagon tőrt visel, miként a korábban ta­lált csaknem ép szobor Cernavodáról, amelynek azon­ban kis nyúlvány jelzi a fejét (22. kép 7). A Baden és a Cernavodá III kultúra között egyelőre ismeretlen ter­mészetű erőteljes kapcsolatot kell feltételezni. A fej nélküli szobrocskák harmadik területi csoport­ja a Dél-Balkánon található (Albánia, Macedónia, Tesz­száüa területén), a Maliq Ha, èuplevec-Bakarno Gumno I-II komplexumban (25. kép 1-14, 25. kép 3, 5) és a Rach­mani kultúra középső és fiatalabb időszakában. Ezek a dél-balkáni kultúrák a Kr.e. 4. évezred első felére keltezhetők s a középső rézkori Hunyadihalom kultú­rával és a tűzdelt barázdás díszű edények kultúrájával hozhatók kronológiai párhuzamba. Ez azt jelenti, hogy egy fázissal idősebbek, mint a Baden kultúra komplexuma, amely a Kr.e. 4. évezred második felét töltötte ki mégis a fej nélküli szobrocskák olyan erőtel­jes összefüggést sejtetnek, amelyek nem lehetnek vé­letlenek. Csak a kapcsolatok folyamata és ideje isme­retlen. H. Hansen szerint a szobrocskák mozgatható fejjel egy olyan átalakulás megnyilvánulásai, amely Tesszá­liában a Dirnini korszakban kezdődött és jellemzője a plasztikában az áttérés a realisztikusról az erőteljes le­egyszerűsítésre. A Kárpát-medencében ezzel egyide­jűleg (a késő neolitikus teli-települések elhagyásával egyidőben) megszűnt a szobrocskák készítése. A Ba­dent megelőző Hunyadihalom kultúra és a Tűzdelt barázdás kerámia idején, bár csekély számban, de új­ból megjelent a kis agyagszobrászat, amikor a Dél-Bal­kánon kialakult a fej nélküli szobrocskák köre. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom