Budapest Régiségei 36. (2002) – In memoriam Rózsa Kalicz-Schreiber (1929-2001)

Buchwaldek, Miroslaw: Zu den Beziehungen zwischen Böhmen, Mähren und Karpatenbecken in der Frühbronzezeit = Csehország, Morvaország és a Kárpát-medence korabronzkori kapcsolataihoz 211-220

Zu DEN BEZIEHUNGEN ZWISCHEN BÖHMEN, MÄHREN UND KARPATENBECKEN IN DER FRÜHBRONZEZEIT CSEHORSZÁG, MORVAORSZÁG ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE KORABRONZKORI KAPCSOLATAIHOZ A késő eneolitikum (a magyar terminológiában kora bronzkor) tekintetében a Kárpát-medence jelentősége minden kétségen felül áll. A cseh régészet álláspontjából nézve két alapproblémáról van szó: a) a cseh- és morva­országi zsinegdíszes és Harangedény kultúra és a kár­pát-medencei kulturális környezet kapcsolatának kérdé­se, b) az Aunjetitz kultúra létrejöttének kérdése. A Budapest-velemi, 1977-ben tartott konferencia óta eltelt mintegy húsz év alatt a már ismert kultúrák új el­terjedési területeit kutatták és publikálták (pl. a Kosihy­Caka-Makó-kultúra leletei Morvaországban és Ausztri­ában, a zsinegdíszes kultúra lelőhelyei Alsó-Ausztriá­ban, a Bosáca-kultúra megjelenése Csehországban). Ugyanakkor a Somogyvár-Vinkovci-kultúra esetében hi­ányoznak a nagy ásatások részletes publikációi (Nagyár­pád, Ilók, stb.). A szerző a következőkben a korsók kü­lönböző típusait elemzi, melyeknek korábban már több­ször is figyelmet szentelek: a) „drevohostici" korsó (Abb. 1. 1-8), b) balkáni típusú korsó (kettőskónikus testtel! Abb. 2. 1-7), c) somogyvári típusú korsó (Abb. 3. 9-12), d) ökörhalmi A' típusú korsó (Abb. 2. 8-9) és e) ökörhalmi 'B' típusú korsó (Abb. 3. 1-4). A cseh -és morvaországi zsinegdíszes kerámiában feltűnő un. „drevohostici" korsókat (Abb. 1. 1-8) a Kosihy-Caka-Makó-komplexum kulturális környezetéből származó hatásokra vezeti vissza. A morvaországi zsinegdíszes kerámiának ebben a III/a-fázisában nem tisztázott, mely kultúra élt DNy­M orvaországban. Ugyanebben az időben jutottak el a délkeleti impulzusok az alsó-ausztriai zsinegdíszes kul­túrába (Traisen-völgy). A morvaországi zsinegdíszes kultúra meglehető­sen homogén Ill/b fázisa (beleértve III/c-t is), mely­ben a balkáni típusú korsók (Abb. 4. 2, 5) (és ezek derivátuma, a „letonicei típus"), a széles peremű tálak („morva típusú" tálak, Abb. 4. 4) és a füles fazekak ke­vésbé jellegzetes típusaival együtt fordulnak elő, bizo­nyítja az új hatásokat. Kiindulási területük valószínű­leg a fiatalabb (?) Somogyvár-Vinkovei-kultúrában a Dunántúlon keresendő. A szerző egyetért azzal a nézettel, hogy a Harangedény-Csepel-csoportban a legtöbb kerámiatí­pus „a Somogyvár-Vinkovci-kultúra legtöbb kerámia­típusával, illetve a proto- és kora Nagyrév-kori teli te­lepek településrétegeinek kerámiájával mutat közeli rokonságot". Felveti a kérdést, miért nincsenek képvi­selve az ökörhalmi 'A' típusú korsók a Csepel-csoport­ban? A Csepel-csoport publikált leletei között eddig az ökörhalmi 'B' típusú korsó sem fordult elő. Az ökörhalmi 'B' típusú korsó kulturális meghatározása nyilvánvalóan nem egyértelmű. Ezt a típust legtöbb­ször az idősebb Nagyrév kultúrával hozzák összefüg­gésbe (Abb. 3. 1-4). Hasonló (nem azonos) példányok származnak Rajkáról (Abb. 3. 5, 6) és Börzöncéről (Abb. 3. 7) is, ahol azok a Somogyvár kultúra korsóival vitat­hatatlan összefüggésben találhatók (Abb. 3. 9-12). En­nek megfelelően a Hostice-Heroltice és Tvarozná sír­jainak valamennyi korsóját (Abb. 4. 2, 5) a somogyvári kerámiának a morvaországi késői zsinegdíszes kerá­miában megjelenő hatásának kell tartanunk. Meghatározott időbeli párhuzamosságra - morva­országi zsinegdíszes kerámia - Somogyvár-Vinkovci­és Makó-kultúra,- utalnak a kisfülű, korsószerú faze­kak is (Abb. 3. 13-15). Úgy tűnik, hogy az idősebb Nagyrév kultúrából hi­ányzik néhány a Somogyvár kultúrára jellemző for­ma: a nagy kétfülű amforák és a tojásdad edények. Ez a tény felveti a kérdést, mennyiben egyidejű a Csepel csoport és a Somogyvár-kultúra az idősebb Nagyrév kultúrával. Illetve, hogy vajon az utóbbi kultúra még­is nem f iatalabb-e valamivel. Az idősebb Nagyrév kultúra és a Csepel-csoport, továbbá a Somogyvár kultúra esetleges kronológiai párhuzamosítása a következő problémákat veti fel: Morvaországban Hostice-Heroltice-ben és Tvarozná­ban egy ökörhalmi 'B' típusú korsó került elő a fiatal zsinegdíszes kerámiában (Abb. 4. 3, 6), ugyanakkor egy A' típusú korsó a legidősebb aunjetitzi kultúrá­ban (Abb. 2. 14, 15). Ezek után Morvaországban a kö­vetkező párhuzamosságot kellene figyelembe ven­nünk: fiatal zsinegdíszes kerámia - harangedény kul­túra - protoaunjetitzi kultúra. A szerző véleménye szerint az idősebb Nagyrév kultúra befolyása észak­nyugati irányban (Alsó-Ausztria, Morvaország, Cseh­ország?) vagy a Csepel-csoport befejező szakaszában, vagy röviddel azután érvényesülhetett, de minden esetre a Kisapostag kultúra előtt. 215

Next

/
Oldalképek
Tartalom