Budapest Régiségei 36. (2002) – In memoriam Rózsa Kalicz-Schreiber (1929-2001)

Aspes, Alessandra - Fasani, Leone - Visentini, Paola: The late neolithic and the early metal age in Northern Italy = Észak-Itália a késői neolitikumban és a korai fémkorban 175-190

THE LATE NEOLITHIC AND THE EARLY METAL AGE IN NORTHERN ITALY Remedello kultúrával azonosították, és csak a leg­utolsó évtizedben, az új leletek alapján és a korábbi­ak revíziójával lehetett jellegét és kronológiai helyze­tét tisztázni. Néhány temetőjében a közép-európai halotti házakra emlékeztető jelenséget fedeztek fel. Több megalitikus együttes is erősíti ezt a feltevést. A harangedények előfordultak néhány telepen is, ahol saját kulturális horizontja figyelhető meg. A ha­rangedényes jelenségek Liguriától Ny-Venetoig el­terjedtek. EK-Itáliában még nem ismert előfordulá­suk. Két olyan temetkezést találtak az Adige völgyé­ben, amelyek feltehetően a harangedényes kerámia késői fázisába tartoztak. Ilyen leletük a kettős gomb, amely DK-Franciaországgal kapcsolatos, s amely párhuzamosítható a tavi telepek együtteseivel, ame­lyek a korai bronzkor kezdeti fázisát (Polada kultúra) képviselik. Észak-Itáliát különböző irányú hatások befolyásol­ták. Liguria kapcsolata D-Franciaországgal mutatko­zik, a Pó-Völgye és verona-bresciai prealpesi vidékén a harangedény-kerámia un. internacionális stílusa ter­jedt el. Középeurópai elem a füles bögre. A „szöges­drót" rnotí\oirnmrnal díszített kerámia érdemel emlí­tést, melynek analógiáit D-Franciaorszgban és a szlo­véniai tavi településeken (lg) találták meg. Néhány rézár és nyéllyukas balta Friuliban és Trentinoban kapcsolódik az utóbbihoz. Valójában úgy látszik, hogy a harangedények hely­zete É-Itáliában a 3. évezred második felében (BC) sta­bilizálódott. Ebből eredően a kezdeti szakaszában a Remedello kultúra végével, végső fázisában pedig a Polada kultúra kezdetével csúszik össze, amely utóbbi a kora bronzkort jelzi. A szobor sztélék jelensége az eneolitikumhoz kap­csolható. Az alpesi vidékek monumentális antropo­morf szobrai 5 csoportra oszthatók. Ezek férfiakat áb­rázolnak fegyverzetben (tőrök, balták, alabárdok), nő­ket kis mellel, a ruházat jelzésével és az ékszerek ele­meivel, továbbá a nemiség jelzése nélküli egyéneket. Ez a jelenség, amely a megaltik kultúrából fejlődött ki, a 3400/3200-2300/2200 (BC) közé keltezhető, egyi­dőre helyezhető az első fémművességi tevékenység­gel. Alá kell húzni azt a tényt, hogy ennek a jelenség­nek a kronológiai meghatározásai a stilisztikai elemzé­sen és tipológiai összehasonlításon alapulnak, a szob­rokon található ábrázolás elemei alapján. Tény hogy egy kivételével az összes sztélé nem stratigráfiai hely­zetben vált ismertté. 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom