Budapest Régiségei 36. (2002) – In memoriam Rózsa Kalicz-Schreiber (1929-2001)
Ruttkay, Elisabeth: Das endneolithische Hügelgrab von Neusidel am See, Burgenland : zweite Vorlage, Teil 1., Die Fazies Neusiedl = Egy későneolitikus halomsír Nezsiderből (Neusidel am See, Burgenland) 145-170
ELISABETH RUTTKAY berg) és a kissé távolabbi Ig I (Vucedol II) cölöpépítményes telepről (Uferrandsiedlung), Szlovéniából ismertek. A nezsideri amfora párhuzamai ugyan időben és térben igen elterjedt voltuk miatt nem alkalmasak hathatós segítségre származási kérdésekben (vö. Anm. 20), részünkre azonban igen jó párhuzama van amforánknak a dél-morvaországi Jevisovice B magaslati telepről, a Jevisovice-kultúra névadó lelőhelyéről. A felsorolt példák a már korábban röviden emiitett horizont tagjaitól származnak. Facies Neusiedl képezi a helyi alapját a somogyvári csoport legkorábbi fázisának (Initialphase), még Vinkovci nélkül, Vucedol-Zók idején. Ez Raczky Pál kronológiai táblázatán a rézkorba tartozik (RACZKY 1991; 1995). Facies Neusiedl egy Janus-arcú jelenség: egyrészt Vucedollal mutat rokonságot díszítőelemeiben és abszolutkronológiájában, másrészt speciális (korsó)tipológája Somogyvárhoz köti. Facies Neusiedl elődje a fentebb vázolt területen valószínűleg a késői bádenei kultúra volt, utóda a somogyvári elemeket magában foglaló Kosihy-Caka/Makó-provincia, Kalicz-Schreiber Rózsa és Kalicz Nándor korabronzkori kronológiájában (1998) az első lépcső (FB I). Nagyobb összefüggésekben nézve Facies Neusiedl tagja annak későneolitikus kulturkomplexumnak, melyet Burger Ingrid 1988-ban határozott meg (6. kép). Ez a komplexus tipologiailag önálló kulturcsoportok összessége, melyeket a belsődíszes inkrusztált talpas tálak használata köt össze. A klasszikus Somogyvár-Vinkovci (Somogyvár-Vinkovci früh) is ehhez a kulturkomplexumhoz számítandó. Fontos újdonság a kutasban, hogy a komplexum egyes tagjait a fiatalabb horizontban időben differenciáltabban kell látni, mint 1988-ban. Facies Neusiedl léte befolyásolja a Dunántúl későréz/korabronzkori kronológiáját, különösen Somogyvár-Vinkovci belső időbeosztását illetően. További fontos adalékot szolgáltat ehhez a kérdéshez Kulcsár Gabriella a belsődíszes inkrusztált talpas tálak dunántúli elterjedését bemutató munkája (KULCSÁR 1999. Abb. 5) 1 A táltípus Laibach és Saruas - Vucedol-Zók és Facies Neusiedl összefüggésben jelentkezik Vucedol-Zók idején a Déldunántúlon és a Rábaközben (valamint Észak-és Közép-Burgenlandban). 2. A táltípus Baranya klasszikus Somogyvár-Vinkovci összefüggéseket jelez a Déldunántúlon, Postvucedol 1/ FB I idején. 3. Vele egyidőben, különösen sírmellékletként, az Eszakdunántúlon a táltípus Caka egy speziális Makó/Kosihy-Caka provinciát körvonalaz, amelyet egy a szomszédos Somogyvár-Vinkovci-ból származó markáns tipológiai hatás jellemez (ez a provincia, egy sírral és telepleletekkel, Caka típusú tálakkal, Alsó-ausztriában is fellelhető) (8. kép). A késői Somogyvár-Vinkovci egyértelmű tipológiája, a Facies Neusiedel-hez csatolt lelőhelyek hiányában (Gönyű, Győrszabadhegy) méginkább, további kutatómunkát igényel. Munkánk még közöletlen második részének (Kulturgeschichtliche Aspekte des Zentralgrabes / A centralis sír kultúrtörténeti aspektusai) összegezését előrevéve: A Nezsider-Kálváriahegy-i halomban a centrális sírban egy felnőtt, inkább idősebb férfi nyugodott, a hátára fektetve, egy abban az időben a sírokban nem általánosan használt fektetési formában (2. kép). A halott a felszínen feküdt, sírja nem volt bemélyítve az anyaföldbe, alatta azonban a gyér humuszt az egész későbbi halom területéről eltakarították. Ivókészletének korsói szimbolikus jelekkel díszített edények (emberforma edényre utal a párosan alkalmazott bütyök az egyik korsón és a speziális rombuszdíszek, melyek női szimbólumnak számítanak a másikon) (4. 1, 2. kép). Haját az elhunyt valószínűleg úgy viselte, mit a korabeli szteppei nomádok (idősebb okkersíros kultúra), egy-egy hajtincset (esetleg copfot?) arca két oldalán egy-egy arany spirálisba fonva. Az eltávozottnak a hátramaradottak emlékművet építettek egy nagy tó melletti dombsor egyik tagjának lapos tetején, egy messziről látható magányos halomsír formájában. Ezek az adatok a Nezsider-Kálváriahegy-i primérhalomnak és halottjának különleges helyet biztosítanak a korabeli emlékanyagban. 162