Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Spekner Enikő: Adalékok a budavári István torony névadójának kérdéséhez 403-425

ADALÉKOK A BUDAVÁRI ISTVÁN TORONY NÉVADÓJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ Ezzel eljutottunk a budavári István torony másik lehetséges, mintegy száz évvel korábban élt névadójának személyéhez. IY Béla és fia, István országot megosztó ellentéte már megmagyarázhatja István neve mellett az említett jelző alkalmazását. Noha Szerémi adatainak értékét valamelyest csökkenti, hogy az ő korára az István toronnyal kapcsolatos hagyományozás már a távoli ködös múltba tekintett vissza, mégis számításba kell vennünk, hogy ő kortársainál jobban értesült, mert IY Béla király fiának esetleges szerepét más körülmények is indokolják.

71 Ennek feltételezését ugyanis az István toronynál és annak közvetlen közelében tett régészeti megfigyelések és az ott talált leletek sem zárják ki.

72 IV Béla fiáról, Istvánról pedig tudjuk, hogy 1260 és 1262 között pataki várában, ahol okleveleinek tanúsága szerint többször tartózkodott, tornyot kezdett el építtetni, amit azután az apjával kezdődő konfliktusok miatt eladományozott régi hívének, Balog-Semjén Mihály comesnek azzal a feltétellel, hogy azt fejezze be.

73 Végül pedig a budavári építmény torony elnevezése ugyancsak utalhat 13. századi eredetére, de ezt csak jelzésszerűen vetem fel, mert a terminológiai kérdések az okleveles adatok feldolgozatlansága és a régészeti kutatások elégtelensége miatt még erősen vitatottak.

74 ralem et in regem sic tarnen, quod dux Stephanus, fráter eiusdem regis Hungáriáé nichil haberet cum eis agere .... clamantes ad regem ..." TOLDY 1862. 105-106; PÓR 1892. 266. 274; 1351 októberében Lajos király István herceggel együtt Budán adott követi megbízást Garai János veszprémi püspöknek és Wolfurti Ulrik mosoni, vasi és soproni ispánnak, óvári várnagynak, akiket VI. Kelemen pápához küldtek tárgyalni a nápolyi várak és a fogoly hercegek átadásáról, illetve a nápolyi örökösödési jog fenntartásáról, PÓR 1892. 247. 69 Zágrábba távozása után mindössze egyszer adott ki oklevelet Budán, 1353. szeptember 16-án. Jelenlétére megint Lajos király örököseként volt szükség, mert a király előtte való napon kötött kölcsönös örökösödési szerződést, a Schweidnitzi Annával nyáron kötött házassága óta még mindig itt időző IV Károly császárral. MOL DL 4386; DERCSÉNYi 1941. 33. 70

1386-ban a Luxemburgi testvérek Zsigmonddal Magyarország ellen indultak, hogy végleg megszerezzék számára a magyar trónt. Mária királynő és Erzsébet királyné ezért Győrben kénytelen egyezségre lépni velük. Vencel király 1386. május 12-i a megállapodást rögzítő oklevelébe többek között azt is részletesen belefoglalta, hogy a királynék Zsigmond eltartására azokat a határszéli birtokokat engedik át, melyeket „ ... olim felicis memorie Stephanus dictus Ur, fráter quondam pie memorie Ludovici regis Ungarie pro sustentatione status sui tenuit, habuit et possedit...." COD. DIPL. MÓR. XI. 357; PÓR 1897. 13; MÁLYUSZ 1984. 18. Ez a megjelölés azonban IV Béla fiára, Istvánra is állhat, ha tovább élt az a 12. században még kimutatható szokás, hogy a trónörökös királyi herceget magyarul úrnak nevezték. GYÖRFFY 1958. 584-595. 71

1578-ban Szamosközy István már Szent István templomáról és IV Béla fiával, Istvánnal kapcsolatosan mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk, hogy esetében felvethető-e a herceg megnevezés. IV Béla ugyanis elsőszülött fiát alig hatévesen 1245-ben királlyá koronáztatta, majd királyi címe mellett még egész Szlavónia hercegi címével is felruházta.

75 Eljárása nem volt szokatlan, mert őt is már apja, II. András életében, 1214-ben megkoronázták, s ettől kezdve mindig rex-nek nevezte magát, amit következetesen betartott fiánál is.

76 István tehát megkoronázott hercegként szintén viselte a rex titulust, de nála hozzákapcsolódott a tényleges territoriális hatalmat jelentő dux-i méltóság is. Ezt a névleges szlavóniai hercegsége után 1257-ben kapta meg, amikor is apja Erdélyt jelölte ki hercegi birtokául.

77 Első erdélyi hercegsége rövid ideig tartott, ezért inkább formálisnak tekinthető, de kancelláriája egészen 1258 nyaráig a Stephanus Dei gratia rex, primogenitus iüustris regis Hungarie et dux Transsilvanus cím alatt bocsátotta ki okleveleit.

78 Ekkor használt kettős pecsétjének csak töredéke ismert, melynek hátlapja maradt meg, s abból is csak a lovas alak kettős keresztet ábrázoló pajzsa.

79 1258 nyarán a stájerországi helyzet alakulása véget vetett rövid életű első erdélyi hercegségének. IV Béla király Babenberg II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer herceg 1246-ban bekövetkezett halála óta meg-megújuló harcot palotájáról, illetve Szent István tornyáról, palotájáról és templomáról szól. BALOGH 1966. 72. 72 MAGYAR 1997.103.111., 28 és 29. j; HOLL. 1997. 81. 95., 24. j. 73 „... nos quamdam turrim in castro nostra de Pótok ex parte septemtrionali existentem, nondum perfectam, sub nostro nomine constructam comiti Michaeli, filio Wbul, fideli nostro perpetuo duxerimus conferendam. Ita, quod cum eandem perfecerit ipse idem perpetuo possideat et filiis suis inposterum reliquendi liberam habeat facultatem..." A tornyot azonban mindaddig, míg az ország nyugalma helyre nem állt, a várnagy rendelkezése alatt hagyta, s csak azt követően birtokolhatták Mihály comes és fiai annak ítélkezésétől mentesen. MOL DL 50619. RA 1785; DÉTSHY 1966. 179. FÜGEDI 1977. 177; István Patakon keltez: 1263. március 12-én: RA 1800; 1264-ben nővére, Anna megostromoltatja a várat és elhurcoltatja ott tartózkodó családját Turóc várába: WENZEL IX. 12; 1267. december 14. RA 1874; 1268. RA 1886; Balog-Semjén Mihály Szabolcs megyei középbirtokos nemes Gutkeled István szlavón bán szolgálatában állt, általa került István stájer udvarába, azután végig hűségesen az ő oldalán harcolt, PAULER 1899. II. 234. 257-258. 299; KARÁCSONYI 1900. 199-203; SZŰCS 1993. 117. 74 FÜGEDI 1977. 10; KUBINYI 1990b. 297-299; FÉLD 1990. 8-19. 75 „... Cum igitur in medio regni nostre Albe coronato per divinam clementiam ... filio nostro Stephano rege et duce totius Sclavonic pro tribunali sederemus ..." CDES II. 148-151. No. 217; PAULER 1899. II. 205. 522., 159. j. 76 Béla, apja ellenzéke által kikényszerített megkoronázása után, első oklevelét 1220-ban adta ki, s némi ingadozás után a Bek Dei gratia rex, primogenitus regis Hungarie címet használta. A területi hatalmát jelentő dux-i méltóságát csak egyszer tüntette fel, holott 1226-ig 413