Budapest Régiségei 35/2. (2002)
TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 8. közlemény, A Zsigmond-kori I. csoport mintakincsének és kronológiájának kérdéséhez 357-380
KÖZÉPKORI KÁLYHACSEMPÉK MAGYARORSZÁGON VIII. bái-termei számára. Úgy gondoljuk, ez 1408 után következett be: ekkor bővítették az eredeti sorozatot újabb típusokkal (miközben a legtöbb régit is tovább készítették). Ekkor készülhetett a Sárkányrenddel körített 12. típus (és talán a Ciliéi címeres 27. típus 8. kép). A levéldíszes, frízként használt csempéket is megtartották, de az ehhez eredetileg készült sarokcsempe negatívja már nem volt meg. Pótlására új készült, feltűnően eltérő gyengébb plasztikai megoldással. De a korábbi logikus használatával sem törődtek: így került Vértesszentkereszten a 12 típus címere mellé (Budán viszont a 25. típushoz építve). Ekkor készülhetett új sarokcsempeként a 4, 22-23. típus (Budán a 4. az 1.-hez ragasztva). Talán egy eltérő nagyságban felépített kályha miatt volt szükség egy új oromcsempére: a 13. típus (melyet témája miatt a huszita mozgalom elítélésével hoztunk kapcsolatba és így 1408-1425 közé kelteztünk); ez ugyanis a korábbi 36 cm széles oromcsempéhez képest csak 29 cm széles (9. kép). Talán evvel együtt használták a 8. típus másolatát (HOLL 1958. 34. kép), ami 15 %- al kisebb az eredetinél (sz: 28,5 cm); a régi negatív már nem volt használatban - ez lehetett a műhely legkésőbbi kályhája. Az 1408 után készült kályhák esetében gyakoribbá vált a korábbival ellentétben a fehérre égő cserép használata, főleg amikor tüzes hatású mázszíneket akartak elérni ( aranysárga, almazöld, sötétzöld - így pld. az 1, 5, 7/a, 8,11-12, 25-27. esetében). A 28-30. típusok csempéit plasztikai kivitelük gyengébb megoldása miatt tartjuk ugyancsak a műhely későbbi termékeinek (ráadásul ugyanolyan foltos zöld mázzal fedett a szürkés cserép, mint az egyik 22. típus példányán). A 28-as kompozíciója a töredékek alapján úgy tűnik, a nyéki 6. típus címeres nagy csempéjének előzménye lehet. (Ahogy más esetekben is egyre több példa bizonyítja, milyen erős hatással volt motívumaira.) Nem világos, hogy az udvari megrendelések idejében, vagy csak később került sor a vidéki szállításokra, ehhez hiányoznak a biztos évszámok. Vértesszentkeresztre bizonyosan 1408 után, Várpalotára, Újlaki Miklós első palotájába talán még később került sor. Utóbbi esetben elképzelhető az is, hogy a raktáron maradt típusok: 1-2, 7b, 8, 11 mellé már kiegészítésként készültek újabbak - de bizonyosan 1408 után. Kőszeg várában a Garai testvérek 1397 utáni palotaépítkezése tette szükségessé kályhák állítását (egy mázas és egy mázatlan, szürke mérmúves csempékkel), de ennek nem ismerjük pontosabb korát. 13 C HOLL I.: Kőszeg vára a középkorban. Bp. 1992. 36-40. Nehezen dönthető el, hogy a mázatlan szürke cserepű kályhát is az udvari műhely szállította, vagy csak utánozta egy vidéki műhely? Talán az utóbbi esetre mutatnak az egészen eltérő, az alsó részhez tartozó csempék; ráadásul itt egyházi tematikával: Szt. Márk, Péter és Pál apostol. A kályhát legkésőbb a század közepén már lebontották. Továbbra is úgy látjuk, az I. csoport műhelye az udvari szállítók sorában jelentős szerepet vitt; folytatta a késő Anjou-kori műhely-hagyományokat; az udvari reprezentáció folytatásával közvetítő és példa a későbbiek számára is. Kályháinak alakjával régies elemeket (lásd a háromszögű oromcsempéket) őrzött meg, ami sokáig hatott a vidéki fazekasságra. Sajnos a külföldi kutatás hiányosságai miatt ma még nem tudjuk nyomon követni, milyen külföldi műhelyekkel hozható rokonságba, milyen kapcsolatai lehettek. (Hiányoznak a század első évtizedére keltezhető külföldi, rangos kivitelű emlékek!) 14 Zsigmond király udvarának jelentősége, európai súlya bizonyára e téren is biztosította, hogy a legkiválóbb mesterek dolgozzanak itt számára (ahogy később is 15 ). Az udvari reprezentáció fénye az ehhez külsőségekben kapcsolódó főurak esetében befolyásoló volt: több esetben rendelhettek ezek is ilyenféle kályhákat (lásd az elterjedésnél felsorolt példákat). Ez a folyamat a későbbiekben erősebb volt. RÉGÉSZETI MEGFIGYELÉSEK MINT KRONOLÓGIAI TÁMPONTOK Bár a régészeti adatok csak a lebontásra-pusztulásra utalnak, esetünkben néhány megfigyelés segíthet az I. csoport csempéinek egy részénél. Nemcsak technológiai szempontból tarthatjuk az 1. típus négyeit címeres csempéjét - pontosabban ennek legkorábban készült példányait - és a 3. típust (szőlődíszes sarok) korainak. Ezekből ugyanis sötétzöld és sötétbarna má14 A környező országokból (Ausztria, Cseh- és Morvaország) zömmel csak másodrendűnek mondható emlékanyagot ismerünk. Jellemző ezekre a műhelyekre, hogy a 15. század utolsó harmada előtti termékeik majdnem mind mázatlan kivitelű csempék - bár sokszor nagyon sokrétű, változatos figurális, vagy heraldikai díszítéssel. Eddig egyetlen - technológiailag is egyenértékű -. kályháról tudunk: a morva püspök kályhája Melice várában 1412-16 között. Ez is sokféle mázzal készült - de emiatt sokáig jóval későbbinek tartották, mint ahogy ásatója már akkor helyesen meghatározta. (MICHNA, P J. BudRég 26 (1984) p. 87-89.;U.ő: In: AH 6.1981. 333-360, és más cikkeiben.) Ez eddig az egyetlen, ahol nagyon gazdag áttört mérműves csempék sorozatát alkalmazták. Ezen szép plasztikája címeres csempék is voltak (morva sas, cseh oroszlán és a püspök címere.) Amíg D. Menclová feltételezte ennél a közvetlen magyarországi kapcsolatot (sőt eredetet), Michna ezt cáfolja, valamilyen cseh vagy morva kultúrközpontban feltételezi készítője eredetét. - Lehetségesnek tartjuk, hogy az összevetéseket más esetekben csak a kutatás hiányosságai, keltezési tévedései hiúsítják meg. 15 A Zsigmond-kori II-III-IV csoport kályháinak műhelyei ugyancsak technológiai fejlettségükkel, csempéik sokrétűségével tűnnek ki, az Y csoport esetében pedig ismét plasztikájuk szépségével. Kisebb megszakítás után a folytatás V László számára (még elterjedtebben a főuraknál) ugyancsak a korszak legfejlettebb stílusának átvételével bizonyítható. (Lásd: HOLL ActaArchHung 50. 1998.139-214, 23-28.kép.) 359
