Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Irásné Melis Katalin: Régészeti kutatások a 15. századi pesti városfal Károly kőrúti szakaszán : Budapest V. Károly körút 28-30. 549-585

IRÁSNÉ MELIS KATALIN század eleji katonai események. Bocskai István seregei élén Pest alá érkezett és letáborozott a Rákosmezőn. A törökök nagy ünnepségeket rendeztek, átadták Bocskainak az Ahmed szultán által küldött koronát, majd ezt követően tárgyalások kezdődtek. A harcokban kimerült ellenfelek, törökök, magyarok, németek a zsitvatoroki békében (1606) kiegyeztek egymással és megállapodtak abban, hogy Buda török vár marad.

35 A Buda visszafoglalására indított hadjáratok során kiderült, hogy a lőfegyverek és a haditechnika 16. századi fejlődése következtében Pest katonai ereje elenyészett, a középkori eredetű városfalak már nem nyújtottak megfelelő katonai védelmet. Különösen védtelen volt a város a Várhegyről érkező tüzérségi támadással szemben, elsőként Lala Mehmed lövette szét a pesti Duna parti városrészt. Mindezek ellenére a zsivatoroki béke után nem maradhatott teljesen romos állapotban a török katonai helyőrséget befogadó pesti erőd. A régészeti kutatások feltárták a 17. századi építkezések, a városfal kijavításának, a külső ágyúállás építésének, a külső-belső sáncárkok kiásásának a nyomait. Ezeket a védőműveket sorra megtaláljuk az 1684-1686-os ostromképeken. A Károly körúti ásatás idején előkerült építmények mindegyike megegyezik egy 1684-es, Pestet K-ről ábrázoló Hallart rajz megfelelő részleteivel (39. kép).

36 A Duna-parton nagy kerek rondella állt, a Váci kapu előtt magas, deszkapalánkokból rondellaszerű ágyúállás volt, a nyugati oldalon volt a kapuja. Innen indult a városfalhoz épített külső ágyúállás, amely a Deák téri négyszögletes toronyba húzódott. A négyszögletes torony keleti oldalán folytatódott, körbevette a Károly körút 28-30. számú telkek közös határán álló, a 20. században teljes egészében elbontott félkör alakú tornyot és folyamatosan haladt a következő, a Hatvani kapu előtti félkör alakú torony É-i oldaláig. Az ágyúállás előtt széles sáncárok húzódott, amely a Váci kaputól indult és kiszélesedve a Hatvani kapu rondellájánál véget ért. A Hatvani kapu előtti rondella kapuját palánkokkal körbevett ágyúállás védte. A kapu mögött, közvetlenül a fal mellett folytatódott a sáncárok, végül a Kecskeméti kapu rondellája előtt véget ért. Az ágyúállás előtt a sáncárok külső oldalát a kiásott földdel felmagasították. A Károly körúti ásatás a Hallart rajzon négyszögletesnek ábrázolt Deák téri és a következő, félkör alakú torony között zajlott, 80 m hosszan feltártuk a 17. századi erődrendszer maradványait. Amennyiben a Hallart rajzot hitelesnek fogadjuk el, akkor a külső ágyúállás közel 400 m hosszú lehetett. Hozzávetőleges számítások szerint legalább 2700 cölöpre és ettől jóval több palánkra volt szükség. A kazettákba pedig legFEKETE-NACY 1973. 337-343. Buda ostroma nyugatról. 1684. M. Wening vegyes technikával készült műve L. N. Hallart rajza nyomán. RÓZSA 1995. 30. 20 kép. alább 5000 m

3 szürke agyagot kellett beledöngölni, ráadásul nem is tudjuk, hogy az építőanyagokat milyen messziről kellett ideszállítani. Pest közelében nem tudunk olyan erdőről, bányáról, amelyből az ágyúálláshoz szükséges építőanyagot kitermelhették volna. Véleményünk szerint az ágyúállást hosszan tartó, békés időszakban, a zsitvatoroki béke után, a 17. század első felében készítették. Az ásatási adatok szerint az ágyúállásnak volt egy korábbi formája, amely a Károly körúti feltárás VI. szelvényében elérte a városfalat. Ezzel kapcsolatban arra lehetne gondolni, hogy a városfal ÉNy-i oldalán esetleg már a 16. században, talán már az 1542-es ostrom után külső ágyúállást építettek, ennek azonban semmiféle bizonyítéka nem került elő. Az azonban tény hogy a két ágyúállásrészlet azonos elemekből, azonos méretű gerendákból, kazettákból állt. A városfal 16-17. századi megerősítésével kapcsolatban sok egyéb kérdés is felmerül, de ebben a tanulmányban csak azokat az ásatási eredményeket ismertettük, amelyek az erődrendszer nyomait és az erődrendszer egyes elemeinek az időrendjét mutatták. A hadtörténészekre vár, hogy a pesti városfalat az ágyúállással, külső, belső sáncárkaival együtt behelyezzék a hódoltság kori katonai építészet emlékei sorába. A 17. századi ostromképek feltüntetik a külső ágyúállás előtti és a városfalon belüli árkokat is. Az árkok keletkezési idejének meghatározásában Evlia Cselebi török világutazó leírásában találunk adatokat. „Pest várának alakja és földje. Pest csak egyszerű fallal van kerítve, de ez nagyon erősen van megépítve. A Duna parton ötszáz lépés. Mindössze öt iszkenderi bástyája van, ágyúi a Dunára néző nagy bástyákon vannak. Ámde a Duna partján lévő bástyák némelyike között itt-ott tömésfal palánka is van. E várnak a szárazföld felőli oldala háromszögletű. Összesen 12 erős tornya van, minden toronyban öt-hat kolumburna és sáhi zárbuzán ágyú van. A tornyok felső részei deszkazsindellyel fedett zászlós kupolák, egyik toronytól a másikig öven lőrés van, minden lőrés kétiépésnyi. E várnak négyszögű kerülete ezerhétszáz lépés. Összesen hat kapuja van, a nyugatra nézők részint a hídfőre, részint a Vác vára irányába nyíló kapuk. A Váci- kapu azonban igazában észak felé nyíló kapu. A Hatvani-kapu keletre néz. A Szolnoki-kapu keletről dél felé hajlóan nyíló nagy kapu. Más kis kapuk a Duna partjára nyílnak, s ez oldalon semmi árok nincs. Némelykor, ha a Duna megárad, a vár falait verdesi, ezért árokra szükség nincs. A száraz felől a földből metszett sekély árka van, de ez nagyon széles, sőt a régi időben a Duna körítette, aminek a jelei most is láthatók. A száraz felől semmi magaslata nincs. Déli oldalon a Duna folyón túl Gürz Eliász hegye nagy magaslat, úgy hogy a várban az ágyúgolyó miatt még lúd, tyúk sem járhat''

37 Evlia Cselebi 1660-1664-ben többször is járt MagyarorSzAKÁiy 1986. 4647. 566